Az egyik kezével ad, a másikkal elvesz a kormány: váratlan csökkenést hoz a nyugdíjemelés

Publikálás dátuma
2019.11.28. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Egyre többen kerülnek ki a szociálisan támogatottak köréből: a minimális nyugdíj- vagy béremeléssel nyernek ugyan néhány ezer forintot, de évente sok tízezret veszítenek.
- Hétszáz forint! - háborgott Margit néni a Nagyatád melletti faluban. – Egészen pontosan 745. Ennyivel léptem túl a támogathatósági határt a legutóbbi nyugdíjemelésnél, így az idén már nem kaptam közgyógyellátást. Margit néni 37 évet dolgozott gyógyszertárban, aztán két infarktus után elköszöntek tőle, s miután betegségéből felépülve a szakmájában már nem tudott elhelyezkedni, valamint le is százalékolták, így még somogyi viszonylatban is alacsony nyugdíjból kénytelen tengetni a napjait. Tavaly valamivel több, mint 43 ezer forintot kapott havonta, s mivel ez nem haladta meg a 28 500 forintos minimálnyugdíj 150 százalékát, jogosult volt a közgyógyellátásra: gyógyszereinek megvásárlásához havi hatezer forintot kapott. - A nyugdíjemelés nekem egy bő ezrest jelentett havonta, összességében viszont ötezer forint mínuszt. Mivel kicsúsztam a 150 százalékból, így elbuktam a támogatást. Először az önkormányzatnál próbálkoztam, mutattam a papírjaimat, de széttárták a kezüket, mondván, nem tehetnek semmit. Illetve javasolták, hogy írjak egy kérvényt a kormányhivatalnak. Megtettem, ám elutasítottak. Amikor pedig bementem személyesen Kaposvárra, úgy beszéltek velem, mint egy kutyával - mondta.
Az elmúlt években sokan kerültek hasonló helyzetbe, mint a nyugdíjas falusi asszony: miután a minimálnyugdíj 2008 óta változatlan – elvileg jövőre emel rajta valamelyest a kormány –, így a nyugdíjemelések miatt mind többen kerültek ki a támogatottak közül.  Márpedig a szociális támogatások kiszámításának alapja jellemzően a mindenkori nyugdíjminimum. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény például csak abban a családban igényelhető, ahol az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130, egyedülálló esetében a 140 százalékát. Nem véletlen, hogy az észak-borsodi falvakban emiatt több család – legalábbis papíron – külön költözött, ahol ugyanis az egyikük minimálbért keres, a másik pedig közmunkás, mindjárt át is csúszhatnak a megadott sávon, s elesnek a számukra fontos szociális támogatásoktól – például az évente két alkalommal igénylehető 6000 forintos utalványról, amelyet készételre, ruházatra, tanszer vásárlására használhatnak.
    Egy Dráva menti településen Aratóéknak is duplán fájt az idén januárban kapott 2,7 százalékos nyugdíjemelés. Az idős házaspár egész életét a téeszben dolgozta le, s ennek megfelelően ketten alig több mint százezer forint nyugdíjat kapnak. - A feleségem éppen befért a közgyógyba – mondta a férfi –, és jogosultak voltunk lakhatási segélyre is. Az emeléssel az asszony egy ezressel átesett a határon, a kettőnk nyugdíja pedig meghaladta a lakhatásiét: összesen 14 ezer forintot veszítettünk, ami nagyjából egy heti kosztpénzünk. Vagyis most háromhetit kell elosztanunk egy hónapra, ráadásul a gyógyszerek is drágultak. Nem tudom, mi lesz velünk télen, csak fele annyi fát tudtunk venni, mint korábban – mondta. Ám nem csak a nyugdíjasokat, hanem a fiatalokat is sújtja a tizenegy éve változatlan minimálnyugdíjhoz viszonyított támogatási rendszer. Balajtiék, akik egy Kaposvár és a Balaton közötti faluban élnek például a hétezer forintos lakhatási támogatásuktól estek el miatta. - Mindketten valamivel több, mint minimálbért keresünk – magyarázta Júlia. – Mivel a gyerekkel együtt hárman vagyunk, így az idéntől az egy főre eső jövedelmünk a családi pótlékkal együtt 1241 forinttal meghaladja a jogosultsági határt.

Csökkenő keret

A magát családbarátnak nevező kormány amúgy is egyre kevesebbet szán az igazán rászoruló családok megsegítésére: ez látszik abból, hogy 2017-hez képest tavaly családi támogatásokra összesen 401,4 milliárd forintot fordítottak, ami 1,4 százalékkal maradt el az előző évben átutalt összegtől, de – a kormany.hu-n fellelhető adatok szerint - a jövedelempótló-, és kiegészítő szociális támogatásokra kifizetett összeg is 2,4 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A közgyógyellátásra tavaly 17,9 milliárd forintot szántak, ez 2017-ben még 19,6 milliárd forint volt. Az Állami Számvevőszék családtámogatási rendszereket elemző idei jelentése is megállapította, hogy a 2010 óta eltelt időszakban az új családpolitikai támogatások jellemzően a kedvezőbb jövedelmi helyzetben levő családokat érték el nagyobb mértékben. Nincs ez másképp a lakhatási támogatások esetében sem. A Habitat for Humanity elemzéséből kiderül, hogy az állam a lakhatás szociális támogatási formáiból is egyre inkább kivonul: míg 2007-ben a GDP 0,9 százalékát fordították ilyen célra, addig 2015-ben ennek már csak a harmadát, 0,3 százalékot.

A Guardian arról ír, hogy a magyar közmédiának túl meleg lehet az Eurovízió

Publikálás dátuma
2019.11.27. 20:14
Conchita Wurst, az Eurovíziós Dalfesztivál 2014-es osztrák transzvesztita győztese. Megjelenése a magyar szélsőjobboldalon is kiverte a biztosítékot
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE /
Hivatalos indoklás nincs arról, hogy miért hagyjuk ki jövőre a fesztivált, meg is kezdődtek a találgatások.
Magyarország nem vesz részt a 2020-as Eurovíziós Dalfesztiválon, pletykák szerint azért, mert a szélsőjobboldali kormánynak és a közmédia vezetésének túl meleg (gay) a produkció – írja a Gurdian, magyar forrásokra hivatkozva.
A lap emlékeztet rá, máig sincs hivatalos indoklás arra, hogy A dal győztesét miért nem nevezik be az európai megmérettetésre – ugyanakkor a homofób retorika már a legmagasabb döntéshozói szinteken is bevettnek számít. Kövér László házelnök nemrég a pedofíliával állította párhuzamba az egynemű párok örökbefogadási szándékát, a (cikkben név nélkül említett) Bencsik András pedig azt fejtegette a Hír TV-ben, hogy a fesztivál egy homoszexuális flottatüntetéssé züllött, és csak az ország mentálhigiénés állapotának tesz jót, ha nem veszünk részt rajta.
A lapnak névtelenül nyilatkozó MTVA-munkatárs elmondta, hogy a közmédia saját állományát sem tájékoztatták az Eurovízió kihagyásának okairól, a döntés azonban szerinte szervesen illeszkedik az MTVA szervezeti kultúrájába – és sokan gondolják azt, hogy a nemzetközi fesztivál szexuális kisebbségek iránti nyitottsága áll a lépés mögött. 
A Guardian megkereste az MTVA-t is az üggyel kapcsolatban, ahonnan ezt a ( nem túl érdemi) választ kapták: „Ahelyett, hogy részt vennénk a 2020-as Euróvíziós Dalfesztiválon, közvetlenül fogjuk támogatni a magyar popzene tehetségeit." (A Guardian cikkének társzerzője a Népszava korábbi munkatársa.) 
Szerző
Frissítve: 2019.11.28. 13:53

Kommunisták örököseit emlegette Varga Judit, aztán jött a keserű valóság

Publikálás dátuma
2019.11.27. 19:33

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Dobrev Klárán próbált nagyot ütni az igazságügyi miniszter, végül neki kellett magyarázkodnia apja III/II-es múltja miatt.
A dekázás mellett öngólt is profin rúg Varga Judit, aki egy Dobrev Klárának címzett Twitter-üzenet miatt kényszerült kínos pontosító magyarázatra. Az igazságügyi miniszter kedden a színésznő kategóriában Emmy-díjas Örök tél kapcsán ajánlotta, hogy a kommunista rezsim örökösei is nézzék meg a filmet, és szálljanak magukba. A bejegyzést személyesen Dobrev Klárának címezte, akitől szerinte tisztességes ember nem fogadhat el leckéztetést. (Ezzel arra utalhatott, hogy Dobrev nagyapja, Apró Antal kommunista politikus volt).
Hadházy Ákos viszont egy Facebook-bejegyzésben Varga Juditot emlékeztette arra, hogy a „kommunista rezsim örökösei” témában nem kell nagyon messzire mennie, hiszen saját apja is szigorúan titkos tisztként, kémelhárítóként szolgálta a Kádár-rendszert, mint a miskolci Avas szálloda vezetője – az erről szóló dokumentum itt megtekinthető
Varga a családi örökségről egyébként már egy nyári Pesti Srácok-interjúban is beszélt, és hangsúlyozta, hogy apja nem ártott senkinek; sőt, amikor megértette, miről szól ez, és miért kapott vezetői megbízást, 1983-ban nemet mondott a szolgálatoknak, távozott az Avas Szálló éléről is. Hadházy bejegyzésére is válaszolt a miniszter: „Nekem erkölcsi és jogi értelemben sincs takargatnivalóm” - üzente.
A Hadházy által megosztott dokumentumokból egyébként nem az derül ki, hogy a III/II-es munka csak egy rövid kitérő volt Varga apjának életében. A férfi ugyanis 1978-ban már dolgozott az elhárításnak, és a BM kötelékében töltött öt év alatt az alhadnagyi, majd a hadnagyi rangot is elérte, munkájáért pedig akkori értéken borsos, 8000 ezer forintos jutalomban részesült. A róla készített osztályvezetői leírás alapján ráadásul nagyon is lelkes munkarőnek tűnt : „fedőfoglalkozásával összefüggésben állambiztonsági feladatok végrehajtásában fejlődőképes. [...] Alapfokú nyelvismeretét fedőmunkakörében jól hasznosítja. [...] A követelményeknek megfelelően tudja a hálózattartó operatív munkát végezni. SZT-pozícióba történő beállításáról a vállalat igazgatója tudomással bír, azt vele megbeszéltük, konspirációs védelmét biztosítja. [...] A kettős feladatát még eredményesebben tudná végezni, amennyiben a német nyelvtudását tovább fejleszti, abból középfokon államvizsgát tesz.” - írták a kartotékhoz csapott jellemzésben.
Szerző