Harcos beszédekkel buzdította a Fidelitast kongresszusán a kormánypárt krémje

Publikálás dátuma
2019.11.30. 14:15

Fotó: Kovács Attila / MTI
Szijjártó bejelentett egy diplomáciai akadémiát, a többiek leginkább a fiatalokat ostorozták vagy a Nélküled című dalt dicsérték, de volt, aki saját versét mondta el.
16. tisztújító kongresszusát tartja szombaton a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas. Ennek apropóján Böröcz László, a Fidelitasban elnöklő parlamenti képviselő egyből azzal kezdte, hogy - mint arról az atv.hu beszámolt – mindenkit megnyugtatott: szerinte nem igaz, hogy a Fidesz ifjúsági szervezetébe ne lehetne belépni. Böröcz szerint „az utóbbi időben” 3000 fiatallal gyarapodott a tagság.
Tarlós István volt fővárosi főpolgármester vette át a szót tőle, aki független létére a Fidesz szélsőjobboldali radikálisoktól átvett szólamait ismételte el a közönségnek. Az Index.hu tudósítása szerint többek közt arról beszélt, hogy a mai fiatalok előtt álló egyik nagy feladat a migráció ügye, amit ő „népességcserének” nevezett – akár néhány napja Orbán Viktor a keresztényüldözésről szóló konferencián. Szerinte veszélyben van a nemzetállam. Nem felejtette el hozzátenni, hogy mind a két kihívás azzal fenyeget, hogy az identitástudat sérülhet, majd ködös utalást tett egy kontinens-szintű összeesküvésre, mi szerint Európában egy olyan „nyilvánvaló szándék” lenne valakik részéről, hogy a népesség kevert legyen. Végül a volt főpolgármester azt is megállapította, hogy a világban a hagyományos családmodellt pusztán megtűrtnek nyilvánítják, de a Fidesz jól kezeli az ügyet. Beszédét azzal zárta, hogy a fiatalokon és a Fidelitasokon múlik, hogy „olyanok legyünk, amilyenek voltunk, vagyunk és szeretnénk lenni”, ezért tartsák magukat a Fidelitas credójához és vegyenek példát mint a mai fideszesekről.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „velünk senki sem szórakozhat”. Beszédében köszönetet mondott a Fidelitasnak, mert a szervezetből több embert is fel tudott venni a Külügyminisztériumba, a segítségükkel pedig „sikerült megújítani a magyar külpolitikát”. A miniszter bejelentette, hogy
jövő szeptemberben megalakul a magyar diplomáciai akadémia.

Ennek elvégzése előfeltétele lesz annak, hogy valaki a jövőben a külügyben dolgozzon. Szijjártó azt is állította, hogy a magyar gazdaság európai összevetésben is kimagaslóan teljesít, ehhez pedig szerinte hozzájárult a magyar diplomácia is. Végül sok sikert kívánt a Fidelitas régi-új elnökének, Illés Boglárkának.
Varga Mihály pénzügyminiszter is felszólalt, szerinte tulajdonképpen nincs is szükség arra, hogy a gazdasági teljesítményt ecsetelje, olyan jó a helyzet. Aztán arról beszélt, hogy fiatalon azért lett fideszes, mert utálta a kommunistákat, kereste a jó társaságot, érdekelte a politika. Emellett nagy Erdély-járó is volt, és „manapság, amikor szintet lép a hazaárulás”, elgondolkodik, hogy milyen felelősségünk van a határon túli magyarokkal szemben. Aztán a változó világról és a technológiáról beszélt: mint mondta, tegnap Moszkvában olyan banki szoftvereket mutattak neki, amiről az ember már meg sem mondja, hogy ember vagy gép. Szavait pedig azzal zárta: „ahogy a Nélküled című dal is mondta, annyi mindent kell még elmondanom, remélem, hogy lesz rá alkalom”.
Gulyás Gergely szerint ma „konzervatívnak” és „kereszténydemokratának” lenni annyi, mint „normálisnak” lenni. „Sokszor beszélünk arról, hogy a fiatalok nem támogatják olyan mértékben a kormányt”, mint a társadalom idősebb csoportjai, ugyanakkor szerinte a Fidelitas jól végzi a dolgát – mondta még el –, mert a Medián önkormányzati választások után készített felmérése szerint a Fidesz a 30-39 év közötti korosztályban a legerősebb. Azért megjegyezte, a 18-29 évesek körében még kellene sikereke elérniük.
Kásler Miklós emberminiszter ezoterikus beszédet mondott. Szerinte az, hogy a történelem viszontagságai során „megmaradtunk”, annak a hagyománynak és identitásnak köszönhető, ami 1100 évvel ezelőtt alakult ki Belső-Ázsiában. Az évezredes identitás és hagyomány központi elemeiként olyan, legfeljebb néhány évszázados múltú fogalmakat említett, mint ami a szuverenitás, de megemlítette a „különleges életszemlélet és életmód” toposzokat is. Ezt emelte Kásler szerint egy spirituálisan magasabb fokra a „keresztény szabadság”. Ez utóbbi a miniszter meghatározása alapján nem lehetne más, mint a politikai liberalizmus, hiszen szerinte a fogalom azt jelenti: az ember szabadságának határa ott van, ahol a másik ember szabadsága kezdődik.
Kubatov Gábor következett, ő pedig arról beszélt hosszasan, Bayer Zsolt fideszes publicistát is idézve, hogy 1947 és 1990 között „a virsliujjú, nyloninges kommunisták” mindent tönkretettek. Szerinte a „kommunisták” visszajöttek. A Fidesz alelnöke arra biztatta a jelenlévőket, hogy ne hagyják szó nélkül, hogy ingyen BKV-t ígértek és nincs. Vélhetően Karácsony Gergely budapesti főpolgármesternek arra a kampányígéretére utalt, miszerint a regisztrált álláskeresők kapnak majd ingyen bérletet. Az Ismerős Arcok nevű szélsőjobboldali együttes Nélküled című dalát ő is védelmébe vette: nem szabad hagyni, hogy azt újságírók „ócsárolják”, mondta.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője köszönte a Fidelitas munkáját az elmúlt másfél év három kampányában. Szerinte az önkormányzati kampányban megjelent egyfajta „pimaszság”, „humor” is a részükről, ami „felszabadulttá” teszi a bemerevedett politikai légkört. A kormánypártok nemtelen eszközeiről, melyekkel a legutóbbi kampány során éltek, a Népszava például itt írt bővebben. Kocsis szerint azonban „a legundorítóbb és legaljasabb eszközökkel” hamarosan pont hogy a fidelitasosokat fogják támadni. Felhívta hallgatósága figyelmét arra, hogy ne saját soraikban keressék az ellenfeleket. Végül arról is beszélt, hogy a Nélküled című dal minden jóérzésű magyar szívét megdobogtatja.
Kósa Lajos beszéde ugyancsak könnyen kelthette a fenyegetettség érzését a gyanútlan hallgatóban. Szerinte megváltozott a politikai erőtér, létrejött a 2012-ben Karácsony Gergely által elképzelt „technikai koalíció” a nyilasok és antifasiszták, globalisták és antiglobalisták között. Ezzel kapcsolatban a zsidóságot többször is számonkérte:
a „zsidók kénytelenek voltak – vagy lehet, hogy jól is esett nekik – a nyilast megszavazni a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésben”

- mondta egy alkalommal a Mérce tudósítása szerint. Majd azt is megállapította: „ezek szerint bennünket jobban utálnak, mint a globalisták az antiglobalistákat vagy a nácikat a zsidók”. Szerinte 2022-ben akkor is győzni kell, ha 1 az 1 elleni felállás lesz. Szerinte nagy győzelmet lehet aratni, de sokkal nagyobb erőfeszítéssel, mint 2019 előtt. Harcos kampányidőszak lesz, de „nem kell betojni, erősebbek vagyunk, jobbak vagyunk” – tette hozzá a Fidesz egyik alelnöke. Azt is mondta: „nekem már mindegy, a b-oldal forog, de el leszek vele”.
Novák Katalin, az Emmi családpolitikáért felelős államtitkára, aki szintén a Fidesz egyik alelnöke, egy hosszú verset olvasott fel, amit az Index.hu vélekedése szerint talán ő maga írhatott. A vers a nemzet megmaradásáról, a fiatalok gyerekvállalási dilemmáiról, illetve a Fidesz családokkal kapcsolatos értékrendjéről szólt, többek között ilyen sorokkal: „Mi nem szállunk bele a méhedbe, csak nem mondunk nemet az életre”. Külön gratulált Böröcz László távozó elnöknek születendő gyerekéhez.
Kövér László a nemzeti újraegyesítésről beszélt, szerinte minden szakpolitikának az a kérdése, hogy a nemzet építését vagy rombolását szolgálja. A Fidesz választmányi és az Országgyűlés elnöke szerint „az ellenség és az idegenség a kapuk előtt áll, és képes rárontani mindarra, ami ezer évig a nemzetet jelentette számunkra”. Ostorozta a sokat internetező mai fiatalokat és beszélt a „nemzettagadókról”, akik szerinte politikai veszélyforrásként tekintenek a családra és az egyházakra. Ezekkel az erőkkel szemben kell győznötök – biztatta újfent harcra hallgatóságát.
Végül ismét Böröcz László kapott szót, aki a Fidelitas elnöki pozíciójától búcsúzott beszédében. Utána a jelenlévők közösen meghallgatták a Nélküled című dalt.
Szerző
Frissítve: 2019.11.30. 19:39

Kincses nagyot nyert – Új elnöke van a MOK-nak

Publikálás dátuma
2019.11.30. 11:18

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Szombaton délelőtt Kincses Gyulát, az Újratervezés csoport jelöltjét választották az orvosok a Magyar Orvosi Kamara elnökévé.
Míg Éger István 120, addig Kincses Gyula 202 szavazatot kapott. Álmos Pétert és Lénárd Ritát alelnökké választották, mindketten az Újratervezés csoport tagjai. A fogorvosi alelnök az őszi fogorvossztrájk szervezője, Nagy Ákos lett. Mint arról korábban beszámoltunk, hárman indultak az elnöki tisztségért: Éger István az orvosi kamara elnök, az Újratervezés csoportot képviselő Kincses Gyula orr-fül-gégész, egykori államtitkár. A másik rivális a posztért harmadszor induló Lotz Gábor, a Semmelweis Egyetem patológusa, aki úgy tartotta, mindkét nagy csoporttal – Éger István és Kincses Gyula támogatóival is – tudna együttműködni. Lotz Gábor végül visszalépett, így az elnöki posztért csak ketten maradtak versenyben.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón az újságírók elé csak Kincses Gyula állt ki, Éger István nélkül. Az új elnök is úgy tudta, hogy az előző elnök mutatja be őt a sajtónak, de végül nem érkezett meg a tájékoztató helyszínére. Éger István 16 évig vezette a kamarát, a mostani indulását sokáig, november 22-ig halogatta. Éger István elnöki beszámolóját pénteken már nem fogadta el a küldöttközgyűlés. „A választásnak vége, és ezzel új időszak kezdődik – mondta első elnöki sajtóeseményén Kincses Gyula, s rögtön hozzátette: a kampányban ugyan egyesek próbálták politikai megosztottság látszatát kelteni, de ennek most vége. A feladat mostantól az, hogy az orvosi kamara egységes, a szakma politika meghatározó köztestületévé váljon. „A direkt politikai nyomásgyakorlástól tartózkodni fogunk, de ha valami nem jó a szakmának, vagy a betegeknek, azt szóvá fogjuk tenni”- mondta. „A tárgyalásokban keményebbek leszünk, mint az előző vezetés, de reformokban együttműködőbbek. A cél az, hogy orvosok egy munkahelyről tisztességes munkával meg tudjanak élni. Ehhez is pénz kell, de ha a kormányzat partnernek tekint bennünket, konstruktívabbak leszünk.” A sajtótájékoztató végén az új alelnökök – Álmos Péter, Lénárd Rita, Nagy Ákos – is kiültek az elnök mellé. Kincses megjegyezte: a jövőben ez mindig így lesz, a kamarát nem kizárólag az elnök, hanem ők valamennyien együtt fogják képviselni.
Szerző
Frissítve: 2019.11.30. 15:21

„A gyerekeink jövője miatt vagyunk itt” – A Kossuth téren tüntettek a tanárok

Publikálás dátuma
2019.11.30. 11:04

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az eredménytelen tárgyalások és az oktatás gyászos helyzete miatt tiltakoztak a pedagógusok. A demonstráció végén fekete esernyős akciót hirdettek.
Három év után újból az utcára hívta a tanárokat a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), miután az elmúlt időszakban az oktatási kormányzattal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, a 2016-os, több tízezres esernyős tüntetés óta pedig csak rosszabb lett az iskolák, pedagógusok helyzete. A szakszervezet arra kérte tagjait, szimpatizánsait: hozzanak magukkal fekete esernyőt, az oktatás gyászos állapotának kifejezésére. A PSZ évek óta figyelmeztet: a tanárok és a diákok túlterheltek, kevés a pályakezdő, alacsony bérük miatt elhagyják a szakmát, sok a nyugdíjba vonuló pedagógus, így nem lesz elég tanár, aki tanítsa a felnövekvő generációt. Az oktatást segítők bére is alacsony, nincs elég óvoda- és gyógypedagógus, a hatévesek kötelező beiskolázása pedig csak a káoszt növeli, a gyermekvédelemben dolgozók anyagi helyzete is megalázó. A kormány legutóbb szakmai egyeztetés nélkül fogadta el az új szakképzési törvényt, ami kiszervezi a szakképzésben dolgozókat a nagyobb jogi védelmet biztosító közalkalmazotti törvény hatálya alól és – béremelés ígéretével – a munka törvénykönyve előírásait alkalmazza rájuk. A PSZ levélben kérte az államfőt, ne írja alá a törvényt, ám Áder János a tőle megszokott módon gondolkodás nélkül szignózta a dokumentumot.

Petíciót adtak át az Emminek és az ITM-nek

A tüntetők 12 órától a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt gyülekeztek, ahonnan a Kossuth térre vonultak. Útközben petíciót adtak át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviselőinek.
Az Emminek átadott petícióban az áll, hogy a PSZ a magyar köznevelési rendszer problémáinak megoldása érdekében, valamint a tanulók, a szülők és a köznevelésben foglalkoztatottak érdekeit, szempontjait figyelembe véve követeli
  • 2020. január 1-től egyszeri 30 százalékos pedagógus béremelést,
  • a vetítési alap 2022 januárjától érje el a tárgyévi minimálbér 100 százalékát,
  • a gyakornokok bérezése 2020-tól 250 ezer forinttól kezdődjön,
  • a pedagógusok heti fix kötelező óraszáma a 2019/2020-as tanév második félévétől heti fix 24 óra, 2020. szeptember 1-től heti fix 23 óra, 2021. szeptembertől pedig heti fix 22 óra legyen. Az efölötti tanórák fizetett túlórák legyenek,
  • a nevelést-oktatást segítők és a technikai munkások bérének emelését,
  • a pályakezdő pedagógusok támogatási rendszerének kiterjesztését a Pedagógus II. minősítési eljárás időpontjáig. Lakhatási támogatást,
  • 2021-től érje el a költségvetési kiadások beruházási keretének 5 százalékát a köznevelési beruházások aránya,
  • és állítsák vissza a rugalmas iskolakezdés lehetőségét.
Az ITM-nek átadott petíció:

„Nem akarunk túlterhelt pedagógusokat”

A Kossuth téren tudósítónk szerint nagyjából három-négyezer ember gyűlt össze. 14 órától elkezdődtek a beszédek. Az első felszólaló, Valeryia Desaphine, az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség képviselője arról beszélt: szolidárisak a magyarországi tanárokkal és támogatják követeléseiket. Az oktatásügyre Európa-szerte óriási nyomás nehezedik, az alacsony bérek, a bizonytalan munkakörülmények számos európai országban vezettek pedagógushiányhoz. Az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség felszólítja Magyarország kormányát, hogy tartsa tiszteletben vállalásait – emelte ki. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke felidézte, hogy a parlament egy éve elfogadott egy gyalázatos törvényt, a „rabszolgatörvényt”. Akkor egy összefogásnak lehettünk tanúti, és „nem lett a rabszolgatörvénynek nyoma a munkahelyeken, csak nagyon-nagyon kevés esetben”. „Azért jöttünk el, mert hívtatok, mert baj van” – jelentette ki. „Nem akarunk túlterhelt pedagógusokat, nem akarunk túlterhelt gyerekeket sem” – folytatta, és hangsúlyozta, hogy az intézményekben tisztességgel megbecsült pedagógusokat akarnak látni. Azt mondta, ez a rendszer nem ilyen, csak a kiváltságosok jutnak el egyetemekre, főiskolára. „Ha sztrájkra kerül a sor, mellettetek leszünk” – üzente. Csóti Csaba egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy tisztességes munkáért tisztességes bér jár a közszférában is, a pedagógusnak is. „Hiszünk abban, hogy érdemes összefogni, hogy együtt többek vagyunk” – fogalmazott a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke.
Szolga Bálint 16 éves diákaktivista beszédében hangsúlyozta: nem azok a hibásak, akik egy külön oktatásügyi minisztériumot sem képesek létrehozni? Tanulni akarunk, de nem mindegy hogyan, itt az idő, hogy szülő, tanár és diák kart karba öltve harcoljon. Ittaz idő, hogy belépjünk a XXI. századba. Tóth Margit a szülők képviselőjeként közölte: mindenki ugyanazt szeretné, boldog gyermekeket, de ehhez együttműködés kell. Tíz pontot fogalmazott meg: egyebek mellett szeretné, hogy tekintsenek úgy a szülőkre, a pedagógusokra és gyermekekre, mint valódi partnerekre, alakuljon ki párbeszéd az oktatással kapcsolatban, vegyék figyelembe a legfrissebb kutatások eredményét és egyeztessenek szakértőkkel, vonják vissza a kötelező, hat éves beiskolázást, szüntessék meg a gyermekek túlterheltségét, a lexikális ismeretek bemagolása helyett a készségfejlesztésen legyen a hangsúly, ismerjék el a tanárhiányt és tegyenek érdemi lépéseket ennek megoldására.
– A gyerekeink jövője miatt vagyunk itt – hangsúlyozta Szabó Zsuzsa PSZ-elnök, hozzátéve, nem adják fel, míg nem teljesítik a követeléseiket. Nem csak a pedagógusok bére miatt tüntetnek: elvették a szülőktől a jogot, hogy eldöntsék, iskolaérett-e gyermekük, a diákok pedig többet dolgoznak hetente, mint egy felnőtt. Tudnak olyan iskoláról, ahol egy pedagógus nyolc tantárgyat is tanít, egy pedagógus átlagosan 56 órát dolgozik gyalázatosan kevés pénzért. Követelik, hogy csökkentsék a tanárok óraszámát és munkaterheit, és béremelést akarnak azoknak is, akik bármilyen területen segítik a pedagógusok munkáját. Felhívta a figyelmet arra is: hiába mondja a kormány, hogy újabb és újabb béremelést kapnak a tanárok, a gyakorlatban ez azt jelenti, a pályakezdő bérét ki kell egészíteni, hogy annyi legyen, mint egy szakmunkásé. – Csoda, hogy elhagyják a pályát? Máshol kevesebb munkával és felelősséggel sokkal többet kereshetnek! – mondta Szabó Zsuzsa. Mindemellett azt is követelik a kormánytól, tartsa be törvényi kötelezettségét és egyeztessen a szakszervezetekkel; többé ne fordulhasson elő, hogy társadalmi egyeztetés, szakmai párbeszéd nélkül nyújtanak be tervezeteket a parlamentnek. A PSZ elnöke hangsúlyozta: ez vonatkozik a most készülő új Nemzeti alaptantervre is. Rövid, de lényegre törő beszédet tartott a másik tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás. Mint fogalmazott, ha nem történik egy olyan akció, amivel emberek tömegeit lehet megszólítani, „akkor az egész egy szart sem ér”. – Vannak pillanatok, amikor nincs mese, együtt kell működni. Sokszor elkéstünk ezzel. Vannak pillanatok, amikor mindenképpen együtt kell működni, hogy tudjunk harcolni, tudjunk erőt mutatni. Sokszor ezzel is elkéstünk. Nem csak magunk miatt. Akik ott laknak – mutatott a Parlamentre – elég ügyesek ahhoz, hogy kihasználják azt, amikor bennünk sincs elég erő. A tüntetés végén fekete esernyők és egyperces néma csend borította be a Kossuth teret, a szélben lobogó zászlók hangján kívül egy pisszenést sem lehetett hallani. Majd Szabó Zsuzsa bejelentette: fekete esernyős akciót hirdetnek a iskolákban; azt kérte, minden oktatási intézmény rakjon ki egyet és hagyja ott, amíg a kormány nem teljesíti a szakszervezetek követeléseit. A demonstráció a Himnusz eléneklésével ért véget. 

Kampány az ingyenmunka ellen

„Ne dolgozz ingyen!” címmel indított kampányt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), mint fogalmaztak, elegük van „a magyar pedagógustársadalom rendszerszintű kizsákmányolásából” – ami például a ki nem fizetett túlórákban nyilvánul meg. A kampány részeként utcai matricákon hívják fel a figyelmet a problémára, csütörtök délután pedig a Kossuth térről üzentek a kormánynak: az Agrárminisztérium Országházzal szemben lévő épületére vetítették ki saját „óriásplakátjukat”. A kampány weboldalán további tájékoztató cikkeket is közzétesznek. 

Szerző
Frissítve: 2019.11.30. 16:32