Kövér szerint Pozsgay Imre jobb elnök lett volna Göncz Árpádnál

Publikálás dátuma
2019.12.03. 09:51
Kövér László házelnök 2019. október 22-én, a Ludovika Szabadegyetemen
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A házelnök úgy véli, az egykori kommunista, majd fideszes Pozsgay jobban képviselte volna a nemzeti érdekeket Göncznél. Nem ez volt Kövér egyetlen erős mondata.
Kövér Lászlótól már megszokhattuk, hogy időről időre hajmeresztő dolgokat állít; jóformán már meg sem lepődünk azon, ha hülyeségnek nevezi a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszerét, a pedofíliához hasonlítja az egynemű párok örökbe fogadási szándékát, vagy lelkészeknek ad választási útmutatót.
A fideszes házelnök azonban így is képes meglepetést okozni: mint az MTI írja, Kövér hétfő este az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorában azt fejtegette, hogy „Pozsgay Imre nem lett volna rosszabb köztársasági elnök, mint Göncz Árpád”, és hozzátette, hogy a nemzeti érdekek védelme szempontjából egészen biztosan jobb lett volna, hogyha ő lett volna a köztársasági elnök, és nem Göncz Árpád.
Igen, arról a Pozsgayról van szó, aki politikai pályafutása alatt volt az MSZMP Központi Bizottságának sajtófőnöke, és a központi, majd a politikai bizottság tagja is – aki főtitkári pozíciót viselt a Hazafias Népfrontban, és miniszteri pozíciót kapott Grósz Károly, majd Németh Miklós kormányában.
Pozsgay arról is ismert, hogy 1957-ben, huszonnégy évesen a Petőfi Népébe írt cikkében az 1956-os forradalmat, „színtiszta, steril ellenforradalomnak nevezte – 32 évvel később, a rendszerváltás napjaiban azonban már népfelkelésként beszélt róla.

Pozsgay Imre és Horn Gyula beszélget 1999-ben
Fotó: Népszava archiv
Az egykori kommunista, majd a fideszes pártcsaládba átálló politikusról gondolta tehát úgy Kövér, hogy jobban képviselte volna a nemzeti érdekeket, mint Göncz Árpád, akit '56-os forradalmi tevékenysége miatt a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, és öt évet töltött fogságban, amíg 1963-ban amnesztiával szabadulhatott. Igaz, Göncznek felróható, hogy a rendszerváltás után nem lépett be a Fideszbe – ami a jelek szerint a politikai bűnbocsánathoz, a szennyes tisztára mosásához elengedhetetlen lépésnek számít. Ez pedig a (kezdetben az SZDSZ-eseknél is keményebb liberálisnak számító, majd a polgári oldallal való flört után a szélsőjobbra soroló) fideszesek szemében örök szálka maradt.

Az a baj velünk, hogy nem szeretjük a rendszert

Kövér azonban nem csak a volt köztársasági elnökről fogalmazott sarkosan, hanem a magyarok demokráciához való hozzáállásról is. A felvetés kapcsán, hogy mi maradt itt a Kádár-rendszerből, Kövér László arról beszélt, hogy saját demokratikus államunkhoz való viszonyunk „nem sokban különbözik attól”, mint ahogyan viszonyultunk a Kádár-rendszer utolsó másfél-két évtizedében az akkori elnyomó diktatúrához. Tehát gátlás nélkül kihasználjuk a kiskapukat, kijátsszuk a szabályokat, ha lehetséges. Nem érezzük úgy, hogy ez az állam, ez a rendszer ez a miénk, hiszen szabadon választhatunk négy évenként, tehát mi határozzuk meg, hogy kit választunk a „saját fejünk fölé” – mondta. 
Szerző
Frissítve: 2019.12.03. 10:07

Farkas Flórián tökélyre vitte az időhúzást

Publikálás dátuma
2019.12.03. 09:20

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
A Lungo Drom fideszes elnöke még mindig nem vette át az Országos Roma Önkormányzatban elnyert mandátumát. Abszurd módon a jogszabály nem is kötelezi rá.
Farkas Flórián későbbi időpontban veszi át megbízólevelét – hangzott el múlt hétfőn a Ludovika téren, a közszolgálati egyetemen tartott rendezvényen. Az új Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) 47 képviselője közül egyedül ő hiányzott az ünnepélyes eseményről. Az ORÖ alakuló ülése ma, kedden kora délután lesz a Dohány utcában, a testület budapesti székházában – minden jel szerint Farkas Flórián nélkül. A Nemzeti Választási Iroda ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Lungo Drom elnöke mindeddig nem jelentkezett az ORÖ-tagságát igazoló dokumentumért. Furcsa módon nincs olyan törvény, amely előírná, hogy ennek milyen határidőig kellene eleget tennie. Így elvileg akár az is előfordulhat, hogy a következő nemzetiségi választásig betöltetlen marad az általa elnyert mandátum. Farkas Flóriánnak, ahogyan arról már többször írtunk, az összeférhetetlenségi szabályok miatt döntenie kell, hogy az ORÖ-ben folytatja, vagy marad fideszes képviselőként az Országgyűlésben. Előbbi esetben mentelmi jogát is elveszítené, miközben a nevével fémjelzett romaprogramok ügyében elhúzódó nyomozások zajlanak. Az ORÖ háza táján már csak ezért is tényként kezelik, hogy Farkas Flórián, ha rajta múlik, ragaszkodni fog parlamenti mandátumához. Az erőviszonyok alapján úgy látszik, az ORÖ elnöki posztjára hiába is pályázna. Bár az általa vezetett Lungo Drom megnyerte az országos roma választást, a testületben nem szerzett többséget. A másik három szervezet – a Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz), a Phralipe és a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) – tartja magát ahhoz a korábbi megállapodásához, hogy nem köt szövetséget a Lungo Drommal. (A Lungo Dromnak 20, a Firosznak 18, az RPM-nek 5, a Phralipének 4 képviselői helye van az ORÖ-ben.) Farkas László, a Firosz elnöke nemrég azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a Lungo Drom próbál magához átcsábítani képviselőket más szervezetektől, „közvetítőkön keresztül sokmilliós ajánlatok röpködnek”. Farkas László szerint ezek a próbálkozások azóta sem jártak eredménnyel. „Nagy bajban lehetnek” – tette hozzá. Nemrég ugyanis őt is megkeresték, és felajánlották számára, hogy a Lungo Drom támogatásával legyen az ORÖ elnöke. Csakhogy a hármas szövetség már megegyezett abban, hogy a Firosz színeiben politizáló Agócs Jánost jelöli az elnöki posztra. Farkas László ezért köszönte szépen, de nem élt a lehetőséggel. A Firosz vezetőjének közlése szerint már nem is az a kérdés, hogy a Lungo Dromnak sikerül-e valakit átcsábítania, hanem inkább az, hogy a Lungo Dromtól hányan csatlakoznak a hármas szövetséghez. Farkas László elmondta, hogy az alakuló ülésre készülődve a Lungo Drom több politikusa is kinyilvánította: az ORÖ-s elnökválasztáson a firoszos Agócs Jánosra fog szavazni.  

Válaszra várva

Mivel Farkas Flórián lapunk kérdéseire eddig nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy átveszi-e ORÖ-s megbízólevelét, a parlamenti sajtóirodához fordultunk. Kövér László házelnöktől szerettük volna megtudni, a fideszes roma politikus jelezte-e felé, hogy megválik országgyűlési mandátumától. Kérdéseket küldtünk a Fidesznek is. Kíváncsiak voltunk rá, akár a parlamenti frakcióban, akár más döntéshozó fórumon született-e (ha igen, milyen tartalmú) döntés arról, hogy Farkas Flórián hol folytassa politikai pályafutását. Eddig sem a házelnök, sem a Fidesz nem reagált megkeresésünkre.

Szerző

Itt vannak az új PISA-eredmények: mélyrepülés után enyhe javulás

Publikálás dátuma
2019.12.03. 09:19

Fotó: Shutterstock
Csak minimálisan teljesítettek jobban a magyar diákok a legutóbbi PISA-mérésen, a nemzetközi átlagot továbbra sem sikerült meghaladniuk. A hazai iskolarendszer elérte a mélypontját.
A magyar tanulók jobban teljesítenek a 2015-ös eredményekhez képest, a 2018-as PISA-mérés kedden publikált eredményei szerint mindhárom mérési területen (a szövegértésben, matematikában, természettudományban) is javult a teljesítményük – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) győzelmi jelentésében. És valóban: szövegértésből 6 ponttal, matematikából 4 ponttal, természettudományokból ugyancsak 4 ponttal szereztek többet diákjaink most, mint 2015-ben. Az Emmi arra már nem tért ki, hogy ez az alig érzékelhető javulás súlyos visszaesés után következett be: míg 2000-2009 között a magyar diákok teljesítménye lényegében stagnált, 2012-re meredeken csökkent, a mélypontot pedig a 2015-ös mérés hozta el, ekkora tanulóink minden területen mintegy 20 pontos eredményromlást produkáltak a 2009-es és az előtti állapotokhoz képest. Ha a tavalyi mérés után még ennél is rosszabb teljesítményekkel kellett volna szembenézni, az már a hazai iskolarendszer teljes bukását jelentette volna. A PISA (Programme for International Student Assessment, magyarul „nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja”) az egyik legtekintélyesebb nemzetközi mérési rendszer, amit a Gazdasági Együttmáködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) indított útjára az 1990-es évek végén. A mérést háromévente végzik az OECD-országok és a PISA-hoz csatlakozó partnerországok 15 éves diákjai között. A 2018-as mérésen 79 ország mintegy 600 ezer diákja vett részt, Magyarországon 250 iskola mintegy 5100 tanulója töltötte ki a mostanra már teljes mértékben digitalizált teszteket. A feladatok nem a középiskolások lexikális tudását mérik, hanem azt, tudásukat hogyan tudják – tudnák – hasznosítani a valós életben. A tavalyi mérésen a kínai, az észt, a kanadai, a finn és az ír diákok teljesítettek a legjobban, a legalacsonyabb pontszámokat a Fülöp-szigeteki, dominikai, koszovói, libanoni és marokkói 15 évesek érték el. Magyarország a középmezőnybe tartozik csakúgy, mint például Olaszország, Litvánia, Oroszország vagy éppen Izland. Régiós összehasonlításban Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország megelőzött minket, de rosszabbul teljesítettek a magyaroknál a szlovák, román és szerb diákok. A szövegértés területén 476 pontot értek el a magyar diákok a 2015-ös 470-hez képest (az OECD-átlag 487 pont). A 2009-es teszteken még 494 pontot sikerült megszerezniük. Matematikából 481 pontot szereztek (OECD-átlag 489 pont), ami néhány ponttal jobb, mint a 2015-ös 477 pontos eredmény, de 9 ponttal még mindig elmarad a 2009-es teljesítménytől. A természettudományi feladatokban ugyancsak 481 pontot sikerült elérniük (OECD-átlag 489 pont), míg a 2015-ös mérésen 477-et. Az elmúlt években tapasztalt visszaesés ezen a területen volt a leglátványosabb: 2009-ben és az azt megelőző években is 500 pont felett teljesítettek a magyar diákok. Nagy a szórás a kiválóan és a rosszul teljesítő tanulók között, a különböző tudományterületeken a magyar diákok mintegy negyede az alulteljesítők közé került. A szövegértési feladatokban a magyar 15 évesek 25,3 százaléka szerzett 407 pontot vagy annál kevesebbet (OECD-átlag 22,7 százalék). A matematika terén 25,6 százalék a gyengén teljesítők aránya (itt az alsó határt 420 pontnál húzták meg), az OECD-átlag 24 százalék. A természettudományi feladatokban 24,1 százalék szerzett alacsony pontszámokat (OECD-átlag 22 százalék). 
Radó Péter

Az államtitkár örül az eredményeknek

– A PISA nem a magyar tanulók legsikeresebb mérése, a hazai diákok általában azokban a mérésekben szerepelnek jobban, ahol a konkrét iskolai tudást mérik. A PISA-ban általában alulteljesít a magyar oktatás – erről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár beszélt a PISA-eredmények Emmiben tartott értékelésén. Ennek ellenére a mostani eredményeket pozitívnak ítélte, szerinte az enyhe javulás mögött egyértelműen megjelennek a kormány oktatáspolitikai intézkedései. Szerinte örömre ad okot, hogy a magyar diákok az OECD-átlagokhoz közeli eredményeket produkáltak. Kiemelte, hogy évről évre csökken a családi háttér hatása az iskolai teljesítményre: a 2018-as mérés szerint a teljesítménykülönbségek 19,1 százalékát ez magyarázza, ami egyértelmű javulás a 2009-es 26 százalékhoz képest. Szerinte ez az iskolák központosításának köszönhető, aminek volt egy „középre húzó” hatása. Azt már nem tette hozzá, hogy a PISA-jelentés arra is kitért: az iskolai elkülönülés mértéke egyre nő Magyarországon, a rosszabb szociális hátterű gyerekek szegregált intézményekbe kényszerülnek, teljesítményük pedig több mint 100 ponttal is elmaradhat jobb helyzetben lévő társaikétól. Az államtitkár pozitívumként említette azt is, hogy a magyar diákok 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tanáraik szeretnek tanítani (az OECD-átlag 74 százalék). Kitért arra is, Magyarországon alacsony, 12 százalék az iskolai lógások aránya, míg az OECD-átlag ebben a tekintetben 21 százalék.

Szerző
Frissítve: 2019.12.03. 14:33