Már a kormányközeli Nézőpont szerint is kevés az elégedett beteg

Publikálás dátuma
2019.12.05. 19:48
Illusztráció.
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Mindössze a lakosság ötöde elégedett a hazai egészségügyi ellátórendszerrel – derült ki a kormányközeli Nézőpont Intézet konferenciáján, ahol arra keresték a választ, gyógyul-e a hazai egészségügy.
Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója saját kutatással is megpróbálta érzékeltetni, mi minden ronthatja az egészségügyi ellátással kapcsolatos véleményeket. Így például azok, akik nem vették igénybe az orvosi szolgáltatást rosszabbra értékelték az ellátórendszert, mint azok, akik az utóbbi időben voltak valamilyen kezelésen. Kutatásuk legmegdöbbentőbb elemeként említette, hogy a megkérdezettek - köztük a hatvan év felettiek is – kétharmada azt állította: egészséges. Ez utóbbit viszont sem a statisztika, sem az egészségbiztosító ellátási adatai nem támasztják alá. Az unió egészségügyi megfigyelő központja által nemrég publikált elemzés szerint a magyarok halálozásának 50 százalékáért az életmódjuk okolható. Azt, hogy mennyire torz a kutatásban résztvevők képe a saját egészségükről, később Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója egy másik adattal is igazolta. Szerinte csaknem ugyanannyian vesznek igénybe egészségügyi szolgáltatásokat, mint amennyien azt állították a Nézőpont Intézet kutatásában, hogy egészségesek.
Mráz Ágoston előadása végén felsorolt négy pozitívumot, amit – szerinte – nem szoktunk számon tartani. A hazai egészségügyben 2010 óta az orvosbérek 2,6-szeresére emelkedtek. Széles körű társadalombiztosítási szolgáltatási csomagot biztosít a magyar állam. Az ország éllovas a súlyos fertőző betegségek elleni oltások alkalmazásában. Bevezették a digitális egészségügyi adatok központi, digitális tárolását Magyarországon. A konferencián ismertették a házigazdák egy másik a hazai gyógyszeriparról szóló kutatását. Eszerint a szektor a magyar gazdaság zászlóshajója: minden második betegnek a hazai gyártók biztosítják a tablettákat. 15 ezer embernek ad munkát, a közterhekhez tavaly mintegy 80 milliárd forinttal járultak hozzá. Most számos olyan kihívással kerültek szembe, amellyel - szerintük - kormányzati segítség nélkül nehezen birkóznak meg. Az Európai Unió Bizottsága 2019. februártól kötelezően előírta a gyógyszerek egyedi azonosítóval való megjelölését, ezzel azt akarták kizárni, hogy a legális gyógyszerértékesítési láncba hamis tabletták kerüljenek. A konferencián Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke a rendszer bevezetését rémálomnak titulálta, amely rontotta a termelékenységüket, miközben húsz milliárdos kiadást okozott. 
Szerző
Frissítve: 2019.12.05. 21:31

Kásler sejti, ki a hibás

Publikálás dátuma
2019.12.05. 19:42

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Mintegy 30 százalékban a kórházmenedzsment tehető felelőssé a kórházak eladósodásáért – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Inforádiónak.
Lapunk a minap írt arról, hogy október végén már 63 milliárd forint adósságuk volt az egészségügyi intézményeknek. Információink szerint már elkészült az adósságrendezéséről szóló javaslat, ám az a meglévő kórházi tartozásoknál jóval kisebb összeget, mintegy 45 milliárd forinttal segítené ki csak a szolgáltatókat. A tervezet még a héten a Stratégai Kabinet elé kerülhet.
Szerző

Jó, hogy már a Fideszt is érdekli, de sok még a teendő: a klímavészhelyzet kihirdetését sürgeti az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.12.05. 15:24

Fotó: Fülöp Norbert / Népszava
Sajtótájékoztatón kommentálták, hogy a kormány tárgysorozatba vette az ellenzéki javaslatot.
Az öt parlamenti ellenzéki frakció azt sürgeti, hogy Magyarországon hirdessék ki a klímavészhelyzetet. Csütörtökön sajtótájékoztatón ellenzéki politikusok arra reagáltak, hogy kedden a parlament tárgysorozatba vette a klímavészhelyzet kihirdetéséről, illetve az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó teendőkről szóló, ellenzéki javaslatokat.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese azt sürgette, hogy mondják ki: Magyarországot 2050-re klímasemlegessé kell tenni. Be kell zárni a Mátrai Erőművet, fel kell oldani a szélerőművekre kivetett "létesítési tilalmat", a napelemes rendszerek áfáját 27-ről öt százalékra kell csökkenteni és támogatni kell a lakossági energiatakarékossági beruházásokat - sorolta. Nem szabad engedni, hogy az átalakulásnak a legszegényebbek és a középosztálybeliek legyenek a vesztesei, ezért igazságos átmenetre van szükség, hogy az átállás árát ne az emberek, hanem a nagyvállalatok, a környezetszennyezők fizessék meg - jelentette ki.
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese azt mondta, örömmel látják, hogy a Fidesz is megértette, a klímaváltozás ügyében az utolsó pillanatban vagyunk. Ha nem változtatunk, akkor nem lesz olyan jövő, amit meg lehetne élni - fogalmazott. Azzal érvelt: mivel a klímaváltozás elleni fellépés az élet szinte minden területét érinti, a döntéseket csak a legszélesebb társadalmi egyeztetés után lehet meghozni. Emiatt felszólította a kormányt, hogy indítson társadalmi vitát a klímastratégiáról, majd kezdje el az egyes ágazati klímastratégiák vitáit is.
Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy lakosságarányosan számolva Kína után Magyarországon a legrosszabb a levegő. Hozzátette, a légszennyezettség miatt évente 13 ezer ember hal meg Magyarországon. Hangsúlyozta: az ellenzéknek egységes abban, hogy a kormánynak ki kell hirdetnie a klímavészhelyzetet.
Nunkovics Tibor, a Jobbik képviselője azt mondta, mindannyiukat meglepte, hogy a keddi szavazáson a kormánypárti képviselők támogatták a javaslatokat. Az azonban kérdés, hogy a kormánypártok valóban érdemi vitát akarnak folytatni a klímaváltozásról, vagy csak a nemzetközi partnereknek akarják mutatni, hogy fellépnek a klímaváltozás ellen - fogalmazott.
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke emlékeztetett, hogy frakciója május elején nyújtotta be a parlamentnek a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló javaslatot. A fenntartható fejlődés bizottságának elnöke azt mondta, ha a kormánytöbbség már akkor elfogadta volna az indítványt, akkor "nem kerültünk volna szégyenpadra" a madridi klíma-csúcstalálkozón. Hozzátette, májusban azt is javasolták, hogy Magyarország kezdje el a klímatörvény, valamint a 2050-ig tartó dekarbonizációs útiterv kidolgozását.

Timmermans: 2050-re Európa klímasemlegessé válhat

A 2020-as klímavédelmi célok megvalósításával 2050-re Európa klímasemlegessé válhat. Ennek érdekében kísérletet kell tenni arra, hogy valamennyi európai uniós tagország 2050-ig kötelezze el magát az éghajlat-semleges Európai Unió elérését célzó stratégia mellett - mondta Frans Timmermans EU-biztos, az úgynevezett európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora csütörtökön.
Timmermans kijelentette: minden tagállamnak és minden embereknek meg kell értenie, hogy a cselekvés elmaradása óriási költségeket jelent. Azt is hangsúlyozta, hogy a siker ugyancsak több milliárd eurónyi ráfordítást igényel évente. Kérdésre válaszolva pontos összeg említése nélkül elismerte, a beruházások 180 és 300 milliárd eurós nagyságrendűek lehetnek. A szükséges forrásokat állami támogatások, kölcsönök és magántőke bevonásának kombinációi adják - tette hozzá.