Előfizetés

Utólag kreált indokot a Gothár-ügyből a kormány a kulturális törvény módosításához

Pion István
Publikálás dátuma
2019.12.09. 15:53

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az Emmi is a szexuális zaklatási botránnyal magyarázza a magyarázhatatlant, de a Népszava birtokában lévő iratok szerint már a Gothár-ügy előtt megvolt a koncepció.
Az MTI adta ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményét, amelyben a tárca hosszan magyarázza a bizonyítványát, már ami az előadóművészeti-törvénnyel és az NKA-val kapcsolatos törvénymódosítást illeti. Azon felül, hogy a közlemény úgy fogalmaz, "kristálytiszta, kiszámítható" helyzetet és felelősségi viszonyokat teremt az Országgyűlés előtt lévő kulturális törvényjavaslat a színházak fenntartásában, kiemeli azt is, hogy az Emmi szerint "a Gothár-féle szexuális zaklatási ügy nem maradhat következmények nélkül". "Önmagában az is indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását, hogy az elmúlt időszakban köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból is működő színházakban" - áll a közleményben. A Népszava birtokában azonban olyan iratok vannak, amelyek bizonyítják, hogy már a Gothár-ügy kirobbanása előtt készen állt a kulturális törvénymódosítási javaslat összefoglaló anyaga. Ez az iratanyag tartalmazza mindazt, ami később az első törvénymódosítási javaslat formájában nyilvánosságra került, és ami elsőként lapunkhoz jutott el. Mint ismert, hétfőn 18 órától tüntetés lesz a javaslatcsomag ellen.

Kirúgták Gothárt a Színművészetiről

Közleményben tudatta hétfőn a Színház- és Filmművészeti Egyetem, hogy lezárult az oktatási intézmény etikai bizottságának vizsgálata. Az eljárást követően az etikai bizottság azt javasolta az egyetem vezetésének, hogy szüntessék meg Gothár Péter egyetemi oktatói szerződését. Upor László rektorhelyettes az Etikai Bizottság ajánlását elfogadta, Gothár Péter szerződését a hétfői nappal megszüntette. További részleteket itt olvashat a filmrendező kirúgásával kapcsolatban.

Meghalt Kovács Sándor Iván, irodalomtörténész

Pion István
Publikálás dátuma
2019.12.09. 14:43
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szabó Magda és Weöres Sándor egykori barátja 83 éves volt.
A hírről a gyászoló család számolt be a Facebookon, azt írták, a sokak által KSI-ként emlegetett irodalomtörténész vasárnap éjjel, szerettei körében halt meg. "Irodalomtörténeti munkássága fennmarad az utókornak, és reméljük, minél többekhez eljut. Földi maradványait a Farkasréti temetőben helyezzük majd örök nyugalomra, édesanyánk mellett. A temetés pontos időpontjáról értesítünk majd mindenkit" - áll a posztban.
Kovács Sándor Iván 1937. február 22-én született Esztáron. Tanított a JATE Irodalomtörténeti Intézetében, az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén, utóbbit tanszékvezetőként is igazgatta. Volt a Kortárs irodalmi folyóirat főszerkesztője, szerkesztette az Irodalomismeretet, ő alapította a Zrínyi-dolgozatokat és a Zrínyi-könyvtárat. 1985-től a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára, majd 1990-től elnöke volt. Megkapta az irodalomtudomány doktora címet, a József Attila-díjat és a Déry Tibor-jutalmat is. Mély barátságot ápolt Weöres Sándor költővel, valamint Szabó Magda íróval.

A tét a szellemi önrendelkezés – A kultúra függetlenségéért tüntetnek este a Madách téren

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2019.12.09. 08:15

Fotó: KATONA SZÍNHÁZ/FACEBOOK
A szabad színházakért, a kultúra függetlenségéért tüntetnek hétfő este hattól a Madách téren, miután a Fidesz politikai síkra terelte Gothár Péter zaklatási ügyét.
Ma nyújthatják be annak a salátatörvénynek tervezetét, amely a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) rendszerét felszámolná. A tervezet szerint az NKA 11 milliárd forintjáról egy úgynevezett Nemzeti Kulturális Tanács döntene a jövőben. Az emberi erőforrások minisztere egyetértési jogot kapna a nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek vezetőinek kinevezésében és menesztésében – azaz a TAÓ-pótló támogatásokért cserébe az önkormányzati fenntartású színházak működésébe is beleszólhatna Kásler Miklós. A tervezet leplezetlenül politikai célokat szolgál: úgy fogalmaz, hogy az előadó-művészeti struktúrát a „közpolitikai elvárásokhoz” igazítaná. – Jogszerű törvény lesz: ugyanúgy, ahogy a numerus clausus és az apartheid is jogszerű volt – fogalmazott Borgula András, a Gólem Színház vezetője az ATV-ben. Boross Martin rendező szerint a rendszerváltás óta ilyen nyílt támadás nem érte a szabad kultúrát. – Nem csak a függetlenekről van szó, akik önmagukban 740 ezer nézőt tudnak magukénak egy év alatt, az ő működési támogatásuk megszüntetése halálos ítélet számukra, hanem arról az összes önkormányzati színházról is, amelynek Budapesten és vidéken évi 7 millió nézője van. Az NKA felszámolása pedig nem csak a színházi területet érinti – nyilatkozta.
A kézivezérelt kádári kultúrpolitikára tett utalásokat több olyan művész is a Katona József Színház videójában, aki csak ritkán nyilvánul meg közéleti kérdésekben. – Én már színész voltam a 60-as, 70-es , 80-as években is. Harminc év demokrácia után nem gondoltam, hogy egyszer ugyanúgy fogom magam érezni, mint akkor – mondta Pogány Judit. Gálffi László úgy fogalmazott: „Sok korszakot láttam már a színházban, amikor igazodni kellett. Egyik sem volt jó.” Bálint András szerint visszatért a központi ellenőrzés, a cenzúra, és ezt már nem szeretné újra megélni. Kováts Adél emlékeztetett: demokráciában széles körű szakmai egyeztetés nélkül nem hozhat döntést a Parlament. Ónodi Eszter leszögezte: a kultúra nem a politikusoké, a kultúra a miénk. Míg Pintér Béla arra figyelmeztetett: a kormány a teljes kulturális élet szétverésére készül. A videóban Borbély Alexandra, Mácsai Pál, Nagy Ervin, Nagy Zsolt és Péterfy Bori is tiltakozott az Orbán-kormány kultúrpolitikai tervei ellen. A MASZK Országos Színészegyesület közleményében szintén a széleskörű szakmai egyeztetés elmaradását kérte számon a döntéshozókon. A Katona József Színház társulata közleményben utasította vissza azt a „nemtelen és a valós tények ismerete nélküli támadást, amit a színház és Máté Gábor (igazgató) ellen indítottak politikai erők” – utaltak a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté – és még sokan mások – megnyilatkozásaira. Gothár Péter múlt év végén szexuálisan zaklatott egy színésznőt, aki tizenegy hónappal később fordult az üzemi tanácshoz. Az ügyet kivizsgálták, a rendezőt elbocsájtották. A Fidesz-propaganda szerint „Gothár-féle zaklatószínházak” működnek Magyarországon, amelyek „akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket.” A Katona társulatának közleménye állítja: „A Gothár-ügyben a vezetőség a társulat egyöntetű támogatásával hivatalos eljárásrendnek megfelelően járt el, ezt független szakértők bevonásával lefolytatott vizsgálat is igazolta. A színház minden valótlan híresztelés esetén megteszi a szükséges jogi lépéseket.” A Független Előadó-művészek Szövetsége (FESZ) kezdeményezésére péntek este óta az előadások után számos színházban – többek között a Katonában, a Trafóban, a Jurányiban – fejezték ki tiltakozásukat társulatok a közönséggel együtt. Vasárnap délutánig több mint harmincezren írták alá az aHang oldalán a FESZ petícióját, amely a kulturális élet szétverése ellen tiltakozik. A FESZ, az Örkény Színház, a Radnóti Színház és a Katona József Színház pedig ma este hat órára tüntetést szervezett a szabad színházakért, a kultúra függetlenségéért. A nagy érdeklődés miatt a helyszín a Városháza tér helyett a Madách tér lesz. Felszólal többek között Fullajtár Andrea, a Katona József Színház színésze, Barda Beáta, a Trafó Kortárs Művészetek Háza ügyvezetője, Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója, Pintér Béla, a Pintér Béla és Társulata alapítója, és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.