Tudjuk, hogy fontos a megfelelő és egységes uniós fellépés a klímaváltozással szemben – közölte Szél Bernadett parlamenti kérdésére Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára. A független ellenzéki képviselő azt firtatta, milyen állásponttal készül a magyar kormány az Európai Tanács e hét csütörtök-pénteki klímaügyi ülésére. Az esemény egyik célja a 2050-es szén-dioxid-kibocsátás-mentesítési tervek véglegesítése. Az államtitkár válaszában biztosít Magyarország építő hozzáállásáról. Mindemellett a kormány eddigi érveit is elismétli. Eszerint az uniós igény csak jelentős beruházásokkal teljesíthető, illetve azon dolgoznak, hogy „az ellenzék javaslataival szemben” e terheket ne a magyar családok viseljék.
Bár a tanácsülés előestéjére időzített válasz az eddigieknél békülékenyebb, az eset sokakat a nyári fordulatokra emlékezteti. Az Európai Bizottság akkor kérte először a tagállamokat, hogy a felmelegedés fékezése érdekében vállalják szén-dioxid-kibocsátásuk 2050-es megszüntetését. Miközben Magyarország előzetesen akkor is megegyezési készségét hangsúlyozta, végül a lengyelekkel, csehekkel és észtekkel együtt, 24 tagállam ellenében megvétózta a – csak közösen elfogadható – tervet.
Új fejlemény, hogy Észtország októberben mégis beadta a derekát. (Sokak szerint így válhatott a bizottság ipari, kutatási és energiabiztosává politikusuk, Kadri Simson.) Állítólag a lengyeleknél is olvad a jég, bár az ellenállás esetükben a leginkább érthető. Magyarország ellenkezése változatlanul kevéssé indokolt, hisz a nehéziparunk a rendszerváltáskor lényegében összeomlott. Orbán Viktor, miután kikerült a sokáig szintén húzódozó, ám a feltételeket végül vállaló németek takarásából, a lengyelek mögé állt be. A magyar kormányfő, az alapprobléma iránt viszonylag kevés érzékenységet, illetve felelősségérzetet mutatva, hozzájárulása fejében rendre pántlikázatlan EU-támogatásokat követel. (A csatlakozás ezt nem zárná ki.) Orbán Viktor októberi bejelentése szerint szén-dioxid-kibocsátásunk 2050-es megszüntetése 50 ezer 200 milliárd forintba kerül, aminek jó részére EU-támogatást vár.
Tegnap a „fennmaradó” három, közép-európai állam 42 környezetvédő szervezete nyílt levélben kérte Orbán Viktort és érintett kollégáit, hogy a tanácsülésen csatlakozzanak a szén-dioxid-kibocsátásukat 2050-ig megszüntető tagállamokhoz. Ebben részint az éghajlatváltozás, illetve a kevéssé lendületes intézkedések káros hatásait, valamint a célhoz vezető érdemi lépések előnyeit ecsetelik. A felmelegedést a lakosság és gazdaságunk már most megérzi – jegyzi meg levelük és közleményük. Az éghajlatváltozás káros hatásainak költsége messze meghaladja a szén-dioxid-kibocsátás-mentesítés árát. A gyenge intézkedések gazdasági veszteségeket, tönkremenő kisvállalkozásokat, légszennyezést, vízhiányt, aszályokat, növekvő élelmiszerárakat és más problémákat idéznek elő – írják.
A szegénység, a tiszta energia nehéz elérhetősége, valamint a szennyezés támogatása tovább súlyosbítja a helyzetet. Az áttérés felgyorsítása ellenben javuló egészségügyet, életkörülményeket, versenyképességet, energiabiztonságot, több EU-támogatást, munkahelyet, illetve üzleti és fejlesztési lehetőséget hozna. Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat- és energia-csoportvezetője emellett igazságos átmenetet sürget. A rászorulók anyagi támogatására számos forrás áll rendelkezésre - hangsúlyozzák. Ha most cselekszünk, még visszafordíthatjuk az éghajlati folyamatokat – vélik.
