A klímacsúcsra nálunk is olvadhat a jég

Publikálás dátuma
2019.12.09. 20:18

Tudjuk, hogy fontos a megfelelő és egységes uniós fellépés a klímaváltozással szemben – közölte Szél Bernadett parlamenti kérdésére Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára. A független ellenzéki képviselő azt firtatta, milyen állásponttal készül a magyar kormány az Európai Tanács e hét csütörtök-pénteki klímaügyi ülésére. Az esemény egyik célja a 2050-es szén-dioxid-kibocsátás-mentesítési tervek véglegesítése. Az államtitkár válaszában biztosít Magyarország építő hozzáállásáról. Mindemellett a kormány eddigi érveit is elismétli. Eszerint az uniós igény csak jelentős beruházásokkal teljesíthető, illetve azon dolgoznak, hogy „az ellenzék javaslataival szemben” e terheket ne a magyar családok viseljék. Bár a tanácsülés előestéjére időzített válasz az eddigieknél békülékenyebb, az eset sokakat a nyári fordulatokra emlékezteti. Az Európai Bizottság akkor kérte először a tagállamokat, hogy a felmelegedés fékezése érdekében vállalják szén-dioxid-kibocsátásuk 2050-es megszüntetését. Miközben Magyarország előzetesen akkor is megegyezési készségét hangsúlyozta, végül a lengyelekkel, csehekkel és észtekkel együtt, 24 tagállam ellenében megvétózta a – csak közösen elfogadható – tervet. Új fejlemény, hogy Észtország októberben mégis beadta a derekát. (Sokak szerint így válhatott a bizottság ipari, kutatási és energiabiztosává politikusuk, Kadri Simson.) Állítólag a lengyeleknél is olvad a jég, bár az ellenállás esetükben a leginkább érthető. Magyarország ellenkezése változatlanul kevéssé indokolt, hisz a nehéziparunk a rendszerváltáskor lényegében összeomlott. Orbán Viktor, miután kikerült a sokáig szintén húzódozó, ám a feltételeket végül vállaló németek takarásából, a lengyelek mögé állt be. A magyar kormányfő, az alapprobléma iránt viszonylag kevés érzékenységet, illetve felelősségérzetet mutatva, hozzájárulása fejében rendre pántlikázatlan EU-támogatásokat követel. (A csatlakozás ezt nem zárná ki.) Orbán Viktor októberi bejelentése szerint szén-dioxid-kibocsátásunk 2050-es megszüntetése 50 ezer 200 milliárd forintba kerül, aminek jó részére EU-támogatást vár. Tegnap a „fennmaradó” három, közép-európai állam 42 környezetvédő szervezete nyílt levélben kérte Orbán Viktort és érintett kollégáit, hogy a tanácsülésen csatlakozzanak a szén-dioxid-kibocsátásukat 2050-ig megszüntető tagállamokhoz. Ebben részint az éghajlatváltozás, illetve a kevéssé lendületes intézkedések káros hatásait, valamint a célhoz vezető érdemi lépések előnyeit ecsetelik. A felmelegedést a lakosság és gazdaságunk már most megérzi – jegyzi meg levelük és közleményük. Az éghajlatváltozás káros hatásainak költsége messze meghaladja a szén-dioxid-kibocsátás-mentesítés árát. A gyenge intézkedések gazdasági veszteségeket, tönkremenő kisvállalkozásokat, légszennyezést, vízhiányt, aszályokat, növekvő élelmiszerárakat és más problémákat idéznek elő – írják. A szegénység, a tiszta energia nehéz elérhetősége, valamint a szennyezés támogatása tovább súlyosbítja a helyzetet. Az áttérés felgyorsítása ellenben javuló egészségügyet, életkörülményeket, versenyképességet, energiabiztonságot, több EU-támogatást, munkahelyet, illetve üzleti és fejlesztési lehetőséget hozna. Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat- és energia-csoportvezetője emellett igazságos átmenetet sürget. A rászorulók anyagi támogatására számos forrás áll rendelkezésre - hangsúlyozzák. Ha most cselekszünk, még visszafordíthatjuk az éghajlati folyamatokat – vélik.
Szerző

NER-lovagok nyernek a kulturkampfon

Publikálás dátuma
2019.12.09. 19:16
A turai kastély - Adóforintokkal segíti a kormány a renoválást
Fotó: Népszava
A parlament előtt lévő kulturális élet letarolást célzó törvény fele a társasági adótörvény módosításával foglalkozik.
A kormány rapid javaslata szerint a cégek által végzett műemlék-felújítások költségei leírhatóak nyereségből – vagyis jelentős adót lehet velük azonnal megspórolni. Az elmúlt években NER-milliárdosok kastélyokat, nagyobb műemlék épületeket vásároltak. Az első nagyobb tranzakciót Tiborcz István, miniszterelnöki vő BDPST Zrt.-je hajtotta végre a turai kastély megvásárlásával. Ezen műemlékek felújítása milliárdos beruházás, amit az állam eddig is igyekezett a társasági adókedvezményekkel segíteni. Ám most a parlament elé tolt kulturkampf-törvényben további lazítást javasol a kormány: eszerint ráfordításokat a tulajdonosok azonnal leírhatják a cégük nyereségéből – vagyis így csökkenthető a társasági adó. A törvényjavaslat indoklása szerint azért fontos, hogy a költségek azonnal leírhatóak legyenek, mert a több éven át tartó, jelentős ráfordítást igénylő kiadásokat a cégek így csökkenthetik. Vagyis a kormány számára kiemelt társadalmi cél a műemlékek felújításnak támogatása, amit eddig is igénybe vehettek, ám ehhez be kellett fejezni a felújítást. A mostani könnyítéssel erre nincs már szükség, ami a cégeket kevésbé ösztönzi a felújítások gyors befejezésére.    
Szerző

Novemberben újabb százmilliárdok jöttek Brüsszelből

Publikálás dátuma
2019.12.09. 14:26

Fotó: Shutterstock
Decemberben akár 300-400 milliárd forint extra költekezéshez kapott mozgásteret a kormány.
Novemberben 220 milliárd forintos támogatás érkezett Brüsszelből, ezzel együtt is az első tizenegy hónapban az államháztartás hiánya 190 milliárd forinttal 766 milliárd forintra nőtt, ami az egész évre tervezett előirányzat 76,7 százaléka - olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) közleményében.  A gazdasági teljesítménye, a gazdaságfehérítés terén meghozott intézkedések és a foglalkoztatási folyamatok eredményeként 2019 november végéig általános forgalmi adóból az éves előirányzat 95,8 százaléka, jövedéki adóból 94,6 százaléka, míg személyi jövedelemadóból 92,6 százaléka, szociális hozzájárulási adóból és a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból 89,3 százaléka teljesült. Ezen kívül az év első tizenegy hónapjában összesen 1156,0 milliárd forint uniós bevételt könyvelhetett el a költségvetés, az uniós fejlesztésekhez köthető kiadások pedig megközelítették az 1341,3 milliárd forintot – közölte a PM. Így csak novemberben 220 milliárd forintnyi támogatás érkezett Brüsszelből. A kiadási oldalon novemberben 77 milliárd forintos pluszt jelentett a törvények szerint járó nyugdíjkorrekció és a nyugdíjprémium. A júliusban elindult Családvédelmi Akcióterv megvalósítására már eddig 400 milliárd forintot folyósítottak, a közlemény szerint a program legnépszerűbb eleme a babaváró támogatás, amellyel eddig már több mint 40 ezer gyermeket vállaló család vehetett igényben közel 400 milliárd forintot. Novemberben időarányosan jól állt költségvetés, hisz a hiány az éves terv 76 százalékára rúgott. A PM még most is azt kommunikálja, hogy a deficit  az éves terv száz százaléka lesz, ebből pedig az következik, hogy az utolsó hónapban a hiány 230 milliárd forinttal nőhet. Mivel december akár pozitív egyenleggel is zárhat – az év végi adóbefizetések miatt, így decemberben akár 300-400 milliárd forintos költekezéshez is elegendő mozgástere maradt a kormánynak, amit a közlemény szerint várhatóan idén sem a hiány és az adósság csökkentésre fordítanak. 
Szerző
Témák
költségvetés