Az igazságügyi miniszter kormányzati vizsgálatot rendelt el a győri gyerekgyilkosság ügyében

Publikálás dátuma
2019.12.17. 07:43

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Péterfy-Novák Éva író nyílt levelére válaszolva közölte ezt Varga Judit.
Mint ismert, december 15-én két gyermek holttestét találták meg a rendőrök Győrben. Halálukat édesapjuk okozta, aki a bűncselekményt követően felakasztotta magát. Az áldozatokat a legkisebb, 6 éves gyermek fedezte fel. Láthatásra érkeztek a kicsik az apához, aki nem sokkal a tragédia előtt szabadult a börtönből, a gyermekek anyjára pedig korábban kalapáccsal és késsel támadt rá, miközben az aludt. Mindezek ellenére az apához felügyelet nélkül érkeztek a gyerekek. Az esetre reagálva Péterfy-Novák Éva írt nyílt levelet Varga Judit igazságügyi miniszternek, amiben tegezve tett fel számos kérdést neki:
  • "Hány nőnek és gyermeknek kell még meghalnia, hogy komolyan vedd a családon belüli erőszakot?"
  • "Szeretném, ha válaszolnál arra, hogy a féléven belül három családirtás elegendő indok-e arra, hogy legalább résnyire kinyisd a szemed, hogy átértékeld a lekezelő, lenéző kommunikációdat ezzel kapcsolatban."
  • "Ki a felelős a győri családirtásért, és miért nem ratifikálja a kormány az Isztambuli Egyezményt?"
Az Isztambuli Egyezmény 31. cikke szól a szülői felügyeleti jogról és a láthatásról, ezt is idézi Péterfy-Novák. Ez a cikk előírja, hogy az erre vonatkozó szabályok meghozatalakor figyelembe kell venni az egyezmény hatálya alá tartozó erőszakos cselekményeket, illetve olyan szabályokra van szükség, hogy a láthatási vagy a szülői felügyeleti jog gyakorlása ne veszélyeztesse az áldozat vagy a gyerek jogait és biztonságát.  

Megvonták a szülői jogokat, az anya mégis megegyezett a férfival

A Blikk.hu információi szerint a Szombathelyi Járásbíróságon korábban arról született döntés, hogy a férfitól megvonják a szülői jogokat. Ekkor azonban a korábban megtámadott anyuka a férfi mellett vallott, és végül bíróságon kívül, kettesben egyeztek meg a láthatás körülményeiről.

Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon reagált az író levelére, mint írja, a magyar jogszabályok megfelelnek az Isztambuli Egyezménynek, azon belül a 31. cikknek is. Hozzátette: "Mindez persze nem elégséges, ha ilyen tragédia előfordulhat. Átfogó kormányzati vizsgálat elrendelését kezdeményezem a felelősség tisztázása érdekében, hogy egyértelműen kiderüljön, a konkrét tragikus esetben mulasztott-e bármelyik állami szerv vagy annak alkalmazottja." Végül a miniszter őszinte részvétét fejezte ki az édesanyának és az egész családnak.
Varga Judit levelére Péterfy-Novák Éva kommentben válaszolt, örömét fejezte ki az átfogó vizsgálat miatt, de költői kérdésként hozzátette: "Ha a magyar jogszabályok megfelelnek az Isztambuli Egyezménynek, akkor a magyar kormány miért nem ratifikálja azt?"
Szerző
Frissítve: 2019.12.17. 07:55

Rétvári nem lát politikai okokat a siófoki kórház egyik nővérének elbocsátása körül

Publikálás dátuma
2019.12.17. 07:30

Fotó: H. SZABÓ SÁNDOR / ORFK
A siófoki kórház egyik szakdolgozója osztott meg a város országgyűlési képviselőjének oldaláról egy bejegyzést nem sokkal azután, hogy kiderült: az egészségügyi intézményben bezárnak osztályokat.
Nem politikai okokból bocsátotta el egyik szakdolgozóját a Siófoki Kórház-Rendelőintézet, hanem azért, mert az említett ápolónő a hivatását és esküjét megcsúfoló módon, az egészségügyben dolgozókhoz méltatlanul a Facebook-bejegyzésében azzal „viccelődött”, hogy mit tennének egy emberrel, ha bekerülne a kórházba – idézte a siófoki kórház közleményét Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára Potocskáné Kőrösi Anitának adott válaszában. A siófoki jobbikos képviselő azután fordult írásbeli kérdéssel Kásler Miklóshoz, az Emmi vezetőjéhez, hogy – amint azt a Népszava elsőként megírta – novemberben két dolgozóját, a korábbi orvosigazgatóját, valamint egy felnőtt szakápolóját azonnali hatállyal elbocsátotta a siófoki kórház. Mindketten ellenzékiként vettek részt az önkormányzati választási kampányban, a doktor ráadásul egyéniben – függetlenként – le is győzte kormánypárti riválisát a körzetében. A nővér az ominózus Facebook-bejegyzésben Siófok és környéke országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály oldaláról osztott meg egy bejegyzést nem sokkal azután, hogy kiderült: a siófoki kórházban bezárnak osztályokat, többek között az urológiát. A nem túl választékos posztban azt írta, remélhetőleg nem azért vág furcsa arcot a képviselő, mert urológiai problémája van, akkor ugyanis nehéz helyzetbe kerül.  Potocskáné Kőrösi Anita az elbocsátások hírére „Megengedhető-e politikai alapon elbocsátani egészségügyi dolgozókat a krónikus orvos- és nővérhiány közepette?” írásbeli kérdéssel fordult Kásler Miklóshoz, amire pénteki dátummal kapott választ Rétvári Bencétől. Az államtitkár azt írta: a kórház közleménye cáfolja, hogy politikai okokból küldték volna el a két egészségügyi dolgozót, s szerinte az intézményben a betegellátás zavartalan. A kórház közleménye viszont az egykori orvosigazgató elbocsátásáról nem tesz említést, azaz nem cáfolja, hogy politikai okai voltak az eltávolításának.
Szerző

A pénz, az idő és a kormány szerető szorításában a színházak

tak a kulturális törvény módosítása ellen.
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egyszerre került az idő és pénz szorításába Budapest, valamint több vidéki város a kulturális törvény módosítása miatt.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter lesz a főtárgyaló a kormány és főváros közötti, a kulturális törvény módosítása miatti megbeszéléseken – értesült lapunk. Ez annyiban nem meglepő, hogy a Fővárosi Közfejlesztési Tanácsban is ő vezette a kormány delegációját. Másfelől viszont Gulyás megbízása jelzésértékű lehet, hiszen az utóbbi napokban erősen elfogultnak tetsző nyilatkozatot tett. Ő volt az, aki a Gothár Péter rendező zaklatási ügye kapcsán nehezményezte, hogy „a haja szála sem görbül”, annak a színházigazgatónak, aki az esetet eltussolta. Kijelentése nagy felháborodást keltett, hiszen a zaklatási ügyet a Máté Gábor vezette Katona József Színház hozta nyilvánosságra. Egyebek mellett ilyen előzmények után kellene érdemi tárgyalásokat folytatni – ráadásul meglehetősen gyorsan is. Forrásaink szerint ugyanis minél hamarabb, két hónapon belül meg kell állapodnia a kormánynak és Budapest vezetésének, tekintettel arra, hogy meg kell alkotni Budapest 2020-as költségvetését. Lehet ugyanis olyan színház, amely teljesen fővárosi fenntartásba kerülhet a törvénymódosítás miatt, ez pedig súlyosan érinti az új költségvetést. Mint arról többször írtunk, a múlt szerdán elfogadott és hevesen bírált kulturális törvény egyebek mellett arról rendelkezik: a csak önkormányzati fenntartású színházak vezetőiről továbbra is az adott helyhatóság dönt, a vegyes – azaz állami és önkormányzati – fenntartású teátrumok igazgatói kinevezéseit viszont már a két fél közötti megállapodásnak kell megelőznie. Budapesten nincs csak önkormányzati fenntartású színház és a fővárosi teátrumok költségvetésében jelentős az állami támogatás aránya. Karácsony Gergely főpolgármester a törvény elfogadásának másnapján már arról beszélt a hvg.hu-nak: nem kizárt, lesz színház, amely teljesen fővárosi fenntartásba kerül majd. Információnk szerint az egyik fő vitatéma az állam és a főváros között a Katona József Színház fenntartása lesz. Ha a Fővárosi Önkormányzat átvállalja a Katona teljes költségvetésének biztosítását, az több száz milliós pluszkiadást fog jelenteni. A fővárosi fenntartású színházak évente 8,5 milliárd forintos támogatást kapnak a taopótló támogatáson felül, ebből az összegből az állam 6,5 milliárd, Budapest 2 milliárd forintot áll – mondta el a Népszava névtelenséget kérő forrása. A kulturális törvény az államnak is fenntartói jogokat adna abban az esetben, ha az önkormányzat nem vállalja egy-egy színház költségvetésének száz százalékát. A törvény nem csak Budapesten, hanem vidéken is kaotikus állapotokat teremtett. Teljes a bizonytalanság Egerben arról, hogy milyen költségvetéssel tervezhetik jövőre a Gárdonyi Géza Színház működését. Noha Blaskó Balázs igazgató – akit még kormánypárti önkormányzat nevezett ki, s akinek megbízatása bő egy év múlva lejár – az erre irányuló kérdéseinkre azt válaszolta, hogy minden költségvetési év utolsó hónapjában, de legkésőbb a következő év első hetében megkapják az értesítést a támogatás felosztásról, sem ő, sem a fenntartó önkormányzat nem tud bővebbet a részletekről. Mirkóczki Zita, Eger kulturális ügyekért felelős alpolgármestere szerint nem mindegy, hogy az állam jövőre is átutalja-e a nagyjából 200 millió forintos támogatást a teátrumnak, s a tao-val sem tervezhetnek egzakt módon, hiszen arra mindig pályázni kell. A város büdzséjét jövő februárban fogadják majd el, így fontos lenne tudniuk, hogy milyen, az államtól érkező tétellel számoljanak a színházi rubrikában, mert később akár emiatt borulhat is az egyensúly. Az Egri Gárdonyi Géza Színház ebben az évben mintegy 680 millió forintból működött: ennek több mint egyharmadát az állami támogatás, a többi részét az önkormányzat hozzájárulása és a színház saját bevétele jelentette. Blaskó Balázs egyébként arra számít – mondta –, hogy január 1-től a minisztérium átvilágítja a színházakat, megvizsgálja a fenntartói megállapodásokat, és tárgyalásokat kezdeményez a fenntartó önkormányzatokkal azok színházakkal kapcsolatos távlati elképzeléseiről. Miskolcon hasonlóan bizonytalan a helyzet: a színháztól nem kaptunk választ a kérdéseinkre, az önkormányzat vezetői pedig egyelőre tájékozódnak, s a héten tervezik, hogy a színházzal kapcsolatos ügyekről tárgyaljanak – tudtuk meg a polgármesteri hivatalban. A szintén az ellenzéki összefogás vezette város a színházi törvény megváltoztatása kapcsán korábban közleményben tiltakozott a kultúrpolitika központosítása ellen. Közölték: nem hagyják, hogy a Miskolci Nemzeti Színház sorsáról ne helyben döntsenek, és elvegyék a várostól annak eldöntésének jogát, ki vezesse a színházát. A Kecskeméti Katona József Színház az idén 822,9 millió forintból gazdálkodhatott, ebből 277 millió volt saját bevétel. – Tárgyévre kaptuk a támogatást, havi lebontásban, és ez a jövőben is így lesz – tájékoztatta lapunkat Cseke Péter, a színház igazgatója, aki hozzátette, mivel intézménye január 1-től nemzeti minősítést kap, már jóval a törvény elfogadása előtt megkezdték a tárgyalásokat az állammal, és elképzelhetetlennek tartja, hogy kevesebb támogatást kapnának a jövőben, mint amennyi a biztonságos működést fedezné. – Tele vagyok reményekkel – jegyezte meg az igazgató. Ahogy eddig, úgy ezután is a színház látogatók, az állam, a szponzorok és az önkormányzat fogja fenntartani a Vörösmarty Színházat – válaszolta megkeresésünkre a székesfehérvári Önkormányzati Kommunikációs Központ, s hozzátette: ahogy eddig, úgy a jövőben sem fog senki beleszólni a színház művészeti tevékenységébe. Az ellenzéki vezetésű Szombathelyen viszont nem látják ilyen egyszerűnek a helyzetet. – A törvény nagyon sok mindent nem részletez – felelte lapunk megkeresésére Kéner Balázs, a vasi megyeszékhely kommunikációs vezetője. – Nem értünk egyet az új törvénnyel, de azt is látni kell, hogy állami támogatás nélkül nagyon nehezen tud ma egy szombathelyihez hasonló színház működni. Arra fogunk törekedni, hogy a Weöres Sándor Színház működőképessége megmaradjon, és az esetleges változást a dolgozók és a nézőközönség se érezze.

Villámakció a Vígszínházban

A Vígszínház igazgatója, Eszenyi Enikő nem vett részt a kulturális törvény módosítása miatt szervezett múlt hétfői demonstráción, mert – indokolta távolmaradását az ATV-nek – szerinte „mindent szakmai úton kell elintézni, itt pedig a diskurzus politikai térbe került”. Az Index cikke szerint vasárnap este a teátrum A diktátor című előadásának végén az első sorban ülő nézők egy transzparenset tartottak fel, amelyen az állt: „Távol Maradni IS Politika, Enikő!”.

Megosztó elosztás

Múlt év végén a kormányzat 37,4 milliárd forint taopótló támogatást helyezett kilátásba, az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő (EMET) eddig mintegy 35 milliárd forintot fordított az előadó-művészeti szervetek többlettámogatására – a fővárosi kőszínházak támogatásának harmadik részlete több teátrumnak nem érkezett meg. A budapesti Katona József Színház például az eredetileg beígért 320 milliós kompenzációnak eddig mintegy az ötödét kapta meg. S bár a volt főpolgármester, Tarlós István arról beszélt, a Thália Színház 336 millió forint kompenzációt kap, a Kálomista Gábor által vezetett teátrum eddig 473 millió forint pótlást kapott az EMET-től. Az Újszínház 148 milliós támogatása több mint a duplája annak az összegnek, amelyet tavaly tao-támogatásként kapott, a budapesti Nemzeti Színháznál 5,5-szörös volt a szorzó, eddig 420 millió érkezett a számlájára. Ám – ellentétben a pályázati kiírással – nem csak előadó-művészeti szerveteknek kaptak „taopótlást”. A tizenkilenc magyarországi megyei önkormányzat 20-20 millió forintos támogatásán túl 20-50 milliós kulturális pótlást kapott két megyei jogú város, Békéscsaba és Kaposvár is, továbbá Esztergom, Gyula, Kisvárda, Lábatlan, Nyergesújfalu, Szarvas és Tiszafüred önkormányzata. Fonyód, Lakitelek, Mecseknádasd, Pomáz önkéntes tűzoltó egyesületei is kaptak 2,5-9,5 milliós taopótló támogatást, bár ők sem szerepelnek a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek között. A taopótlás nagy nyertese a Vidnyánszky Attila által vezetett szakmai szervezet, a Magyar Teátrumi Társaság is, amely 150 millió forintot kapott – a társaság lapja, a Magyar Teátrum 128 milliót. Bár a szabály szerint külföldi fenntartású szervezetek sem pályázhatnának előadó-művészeti szervetek többlettámogatására, Beregszász is a magyarországi taopótló térképre került: a szintén Vidnyánszkyhoz köthető Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház mögött álló jótékonysági alapítvány 70 millió, míg az Újvidéki Színház 4 millió forintot kapott az EMET-től.  - T. G.

Közel kétmilliárdos támogatás az EMIH-nek

A megítélt összegből végre felújításra kerülhet a Baross utca 61. alatt található közel 4000 négyzetméteres épület, amelyben egy komplex kulturális, és idővel talán ehhez kapcsolódó oktatási intézmény jöhet létre – számolt be a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) közleménye arról, hogy mire költi az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott csaknem 2 milliárd forintos rendkívüli támogatást. 

Frissítve: 2019.12.17. 07:03