Sokaknak még az sem egyértelmű, milyen betegségeket gyógyít a reumatológus – fogalmazott a Népszavának nyilatkozva Kiss Edit, a Budai Egészségközpont reumatológusa. A görög eredetű reuma szó nedvességet, elfolyást jelent. Már Hippokratész leírt olyan betegségcsoportokat, amelyeket a nyálka elfolyásának zavara, felszaporodása okoz. A reumatológiai betegségek egy részében valóban ez történik: valamilyen okból a kötőszövet, az inak és az ízületek is folyadékkal telnek meg. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO meghatározása szerint a csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet megbetegedései tartoznak a reumatológiai diagnózisok közé.
Leggyakoribbak az életkorral járó kopásos betegségek, valamint a kötőszövet- és az ínhüvely-gyulladások. A túlerőltetés, a hosszas, folyamatos munka, a nem tipikus terhelés különböző ínhüvely- vagy nyálkatömlő gyulladást okozhat például a könyöknél, a vállnál. Ilyenkor a legfontosabb a fájó testrész nyugalomba helyezése, már az izom és a kötőszövet feszülésének csökkenése is gyógyító hatású. A duzzanatot, ha van, célszerű jegelni. Ha a közepesnél erősebb a fájdalom, gyógyszerrel érdemes csillapítani. „Ha ezeket az intézkedéseket a panaszok megjelenése után két-három napon belül megkezdjük, gyors javulás érhető el a lágyrész-betegségeknél” – mondta a szakorvos.
Ez gyakran hirtelen rossz mozdulatra jelentkezik, és ijesztő is lehet, mert akár járásképtelenség is társulhat hozzá. Ilyenkor és az alsó végtagba sugárzó fájdalom esetén is a fájdalommentes, fekvő helyzet megtalálása a legfontosabb teendő. Egy-két nap pihenés, óvatos masszázs, gyulladáscsökkentő krémek és tapaszok, vény nélküli fájdalomcsillapítók szedése után az állapot általában javul – mondta a reumatológus.
Vannak azonban olyan derékfájdalmak, amelyek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ilyen, ha a fájdalmat elesés okozta, mert csigolyatörés is állhat a háttérben. Ha az alsó végtagba sugárzás mellett széklet-, vizelettartási nehézségek jelentkeznek, illetve ha a beteg nem tudja megemelni a lábát, megbotlik lépés közben, mert ezt kizáródott porckorongsérv okozhatja, ilyenkor sürgősen idegsebész segítségére van szükség. A derékfájdalom hátterében állhat nőgyógyászati, vese-, prosztata, vastagbélbetegség is – tette hozzá Kiss Edit.
Hajnali 2-3 óra között fáj
Főleg fiatalokat és középkorúakat érintik a gyulladásos gerincbetegségek, amelyeket genetikai hajlam alapján külső tényezők: megfázás, túlerőltetés, bakteriális fertőzések indítanak el, és gyulladásos reakciókat okoznak a keresztcsonti ízületekben és a csigolyákban. Ennek jellemző tünete, hogy hajnalban, 2 és 3 óra között deréktáji fájdalomra ébred a beteg. „Speciális laboratóriumi vizsgálatok, röntgen és MRI szükséges a diagnózis felállításához. Különleges biológiai terápiával a hosszú távú gyógyításában jó eredményeket lehet elérni.” Daganatos betegséget követően jelentkező éjszakai derékfájdalom esetén szintén gyorsan ki kell zárni az áttét, illetve a rák kiújulásának lehetőségét.
A térdek és a csípők kopásos betegsége terhelésre, kezdetben csak bizonyos mozdulatokra fáj, nyugalomba helyezve, tehermentesítve elmúlik. Az ilyen fájdalmak, mivel korral járnak, előbb-utóbb mindenkit érintenek. Szakorvosi vizsgálattal a beszűkült mozgásokat, az ízületek ropogását, az izomerő csökkenését lehet észlelni. Röntgen, illetve CT-vizsgálattal megállapítható az ízületek károsodásának mértéke is. Az alsó végtag ízületeinek kopásos betegségei mozgáskorlátozottsággal is járhatnak. Kezelés hiányában előbb-utóbb problémássá válik a lépcsőjárás, a közlekedési eszközök használata, az autóba ülés, a bevásárlás, a takarítás, de az önellátás: a tisztálkodás, az öltözködés is, az életminőség olyan jelentősen romlik, hogy a betegek el is szigetelődhetnek.
A csigolyák és a porckorongok kopásos, úgynevezett degeneratív betegségeinek oka, gyorsítója lehet a nehéz fizikai munka, a hosszas ülés, korábbi sportolás, túlerőltetés. Ilyenkor fontos, hogy a beteg fizikoterápiás és fürdőkezeléseket is igénybe vegyen, menjen gyógytornászhoz, aki betanítja azokat a speciális gyakorlatokat, amivel meg lehet szüntetni a derékfájdalmat. Fontos az aktív élet, és ülőmunkánál az ergonomikus munkakörnyezet kialakítása, a megfelelő asztal- és székmagasság, a könyök alátámasztása. Időnként meg kell szakítani a folyamatos ülést, ha sok is a munka, rendszeresen fel kell állni megmozgatni magunkat. Erről itt írtunk részletesen.
A gyógytorna mellett a rendszeres masszázs javítja az ízületek mozgását és csökkentheti a környező izmok és inak feszülését is. Segíthetnek az elektromos kezelések, a fizioterápia és a gyógyfürdőkúrák is. Az ízületi résbe adott hialuronsavas feltöltés regenerálja az ízületi porcot, de ezt időszakosan szájon át is lehet alkalmazni, ahogy porcanyagcsere-javítókat és közepesnél erősebb fájdalmak esetén gyulladáscsökkentőket is. Ha a komplex konzervatív terápiával nem csökkennek a fájdalmak, ortopéd sebész segítségére lehet szükség – mondta a szakorvos.
„A gyógyulás mozgás nélkül nem megy”
Mint minden civilizációs betegségnél, a derékfájdalmak gyógyításánál is fontos az életmódváltás – hangsúlyozta a szakorvos. „Nem elég, hogy bevesszük a gyógyszereket, rendszeresen szedünk kurkumát, mákolajat, káposztalevélbe csomagoljuk a fájó testrészt, meg kell tanulni a speciális mozgásterápiáját, gyógytornázni kell. Folyamatosan be kell építeni az életünkbe egy olyan fizikai aktivitást is, amit szívesen végzünk rendszeresen. Ez nemcsak a mozgásszervi és reumatológiai betegségeket gyógyítja, hanem a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez is hozzájárul” – hangsúlyozta a szakorvos.
Mivel hajlam esetén a fájdalmak időről időre megjelennek, célszerű kialakítani egy saját fájdalommenedzsmentet, azaz megtanulni, mit kell tennünk erős derékfájdalom esetén, hogyan és mennyit kell pihenni, milyen gyógyszert kell bevenni, milyen tornagyakorlatokat kell végezni, így az akut fájdalom gyorsabban múlik el.
