Nyugati országok seregeivel verné vissza Haftar offenzíváját a líbiai egységkormány

Szarrádzs terrorveszélyre és bevándorlásra hivatkozva kér többek közt amerikai és brit katonai segítséget.

A nemzetközileg elismert líbiai egységkormány öt országhoz fordult pénteken katonai segítségért, hogy kivédhesse az ország keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftar tábornok offenzíváját a főváros, Tripoli ellen - közölte a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök hivatala. Az öt ország:

A líbiai kormányfő "a baráti államoknak" címzett üzenetében felszólította őket, hogy hajtsák végre a "biztonsági együttműködésről szóló megállapodásokat". Szarrádzs szerint támogatniuk kell az egységkormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megállítsa a főváros elleni támadást és helyreállítsa az ország stabilitását.

Az érintett államokat ezen felül együttműködésre és egyeztetésre sürgette az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetek elleni harcban. A líbiai miniszterelnök úgy érvel, hogy Haftar áprilisban megindított offenzívája lehetővé tette ezeknek, hogy ismét megvessék a lábukat az országban.

Szarrádzs üzenetében szorosabb együttműködést szorgalmazott az illegális bevándorlás feltartóztatása, valamint a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem elleni harc ügyében is. Ami a menekültek és bevándorlók líbiai helyzetét illeti: 1300 beszámoló alapján az ENSZ egy jelentése tavaly úgy fogalmazott, a menekültek "elképzelhetetlen terrornak" vannak kitéve attól a pillanattól, hogy átlépik Líbia határát. Ez pedig nem kis részben az egységkormány embereinek köszönhető, akik sokszor rabszolgaként adják bérbe az Európába vezető útjukon elfogott embereket. Róma többek közt ezért is kezdeményezte novemberben humanitárius folyosók felállítását Líbiából.

Halífa Haftar tábornok háromnapos határidőt szabott pénteken a tripoli székhelyű kormányt támogató milíciának, hogy hagyja el a fővárost, különben az irányítása alatt álló Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNH) újabb nagy támadást indít ellene. A figyelmeztetést megelőzően az LNH légitámadást hajtott végre olyan raktárak ellen, amelyekben török fegyvereket és hadfelszerelést tárolnak.

a biztonsági és katonai együttműködésről november végén aláírt szándéknyilatkozat ratifikálásával. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Törökország erősebb szerepet játsszon a líbiai konfliktusban.

Az ENSZ a ratifikációk követően a külföldi hatalmak növekvő befolyására figyelmeztetett az észak-afrikai országban, és ismételten a konfliktus politikai rendezését követelte. A nemzetközi közösség elvileg fegyverembargóval próbálja mérsékelni a konfliktust. Egy hétfőn megjelenő ENSZ-jelentés azonban azt állítja: egyes országok rendszeresen megsértik a szankciókat. A kiszivárgott részletek szerint

Recep Tayyip Erdogan török elnök már többször kilátásba helyezte, hogy csapatokat küld Líbiába, ha a nemzetközileg elismert egységkormány kéri. Egyelőre azonban nem világos, hogy a szándéknyilatkozat életbelépésével valóban török csapatok érkeznének Líbiába. Múlthéten pedig Mike Pompeo amerikai külügyminiszter jelentette be, hogy Washington együtt akar működni Moszkvával a líbiai konfliktus lezárása érdekében. Pompeo ugyanakkor azt mondta: bárkivel is folytatott tárgyalásokat Európában vagy a Közel-Keleten, mindenkinek az volt a meggyőződése, hogy a líbiai konfliktust nem lehet fegyveres úton megoldani.

Haftar április 4-én indította meg csapatait az ENSZ által elismert kormány ellenőrzése alatt álló Tripoli elfoglalására. A hadművelet megakadt, de december 12-én a tábornok bejelentette, hogy hamarosan döntő offenzívát indít a főváros elfoglalásáért.

Szarrádzs kormányát a líbiai konfliktusban Törökország, Katar és Franciaország támogatja, míg Haftar hadserege a legnagyobb és legjobban szervezett az ország számos milíciája közül, és Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Oroszország támogatását élvezi. Líbiában Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása óta zűrzavar uralkodik, amelyben egymással rivalizáló milíciák igyekeznek minél nagyobb területeket ellenőrzésük alá vonni.