Félmilliós karácsonyi jutalom: nagy öröm és hatalmas felháborodás a rendőrségen

Publikálás dátuma
2020.01.06. 07:15
Rendőrök a győri városházánál, miután elkezdődött a tüntetés
Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
A nagyjából 50 ezer rendőrségi dolgozóból csak 36-37 ezren kapták meg az 500 ezres juttatást.
A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Pongó Géza elmondta, hogy a rendőrök nagy örömmel fogadták a karácsonyi bejelentést, ami alapján bruttó 500 ezer forintot kaptak, de elégedettségük nem felhőtlen. – Valóban komoly lépés volt ez, én harminc éve vagyok a pályán, de ilyen nagyságrendű juttatást még nem kaptunk – fogalmazott Pongó Géza, ugyanakkor hozzátette: – Ezt az összeget csak a hivatásosok kapták meg, ami feszültségeket generál. Mint elmondta, a rendőrségnél mintegy 50 ezren dolgoznak, közülük 36-37 ezren hivatásosok, a többiek hagyományos munkaviszonyban vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati (RIASZ) viszonyban – ahogy a testületnél mondják: riaszosként – dolgoznak. A klasszikus munkaviszonyban dolgozók és riaszosok pedig kivétel nélkül elestek a juttatástól – mondta Pongó Géza. A főtitkár az ellentmondásos helyzet azzal jellemezte: akad olyan osztály, ahol ugyanolyan munkát végez egy riaszos és egy hivatásos jogász, de csak az egyikük kapta meg a bruttó 500 ezer forintot. Nagyon nagy a felháborodás, igazságosabban kellett volna elosztani a pénzt – mondta Pongó Géza. A főtitkár megemlítette azt is, akármilyen fontos volt az év végi juttatás, az csak egyszeri összeg, nem helyettesíti az igazságos fizetésemelést.
Pongó Géza
Fotó: frsz.hu
Szerző

Kevesebben jelentkeztek tavaly nyelvvizsgára

Publikálás dátuma
2020.01.06. 06:59

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Novemberig összesen 111 ezer jelentkező volt, miközben egy évvel korábban a teljes évben még 120 ezer.
Úgy tűnik, hogy tavaly csökkent a nyelvvizsgázók száma: novemberig összesen 111 ezer jelentkező volt, miközben egy évvel korábban a teljes évben még 120 ezer – írja a hétfői Világgazdaság, az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva. A 111 ezerből 74 ezren vizsgáztak sikerrel, míg 2018 egészében 79 ezren. A legtöbben – 90 ezren – tavaly is középfokú vizsgára jelentkeztek, mintegy 16 ezren pedig felsőfokúra. Oroszból összesen 406-an nyelvvizsgáztak, kínaira kilencen jelentkeztek. A legtöbben angolból vizsgáztak, a 83 ezer próbálkozóból 57 ezer vizsgázónak állítottak ki bizonyítványt. A második legnépszerűbb nyelv 12 ezer sikeres vizsgázóval a német lett, amelyet a francia és a spanyol követett, nagyjából 800-800 sikeres vizsgázóval.

A kormányhivatalokból kap erősítést a rendőrség, de az egész értelmetlen

Publikálás dátuma
2020.01.06. 06:35

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Úgy veszi át a szabálysértési ügyeket a rendőrség a kerületi és járási apparátusoktól, hogy vinné az ügyintézőket is. A csapatmozgatásra emlékeztető lépés kétezer embert érinthet.
Márciustól a rendőrség veszi át azoknak a szabálysértési ügyeknek a kezelését, amelyek eddig a kormányhivatalokhoz tartoztak. Ezeknek a kisebb súlyú kihágásoknak a vizsgálata, szankcionálása jelentős pluszfeladatot ad a testületnek, és mivel a rendőrség már most is túlterhelt, kérdés, hogyan tudja majd ellátni a többletmunkát. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) arra a kérdésünkre, hogy a feladatokkal együtt áthelyeznek-e dolgozókat is a kormányhivatalokból, azt írta: „A rendőrség számít a járási (fővárosi kerületi) hivataloknál szabálysértési hatósági feladatot végző személyekre. A jogi szabályozás is azt hivatott biztosítani, hogy az állomány átkerülése zökkenőmentes legyen.” Mindez azt jelenti, hogy az átszervezés valójában átcsoportosítás: az egyik állami apparátustól áttesznek feladatokat és embereket egy másikba, hogy ott pontosan ugyanazt csinálják, mint korábban. 
„Ez így értelmetlen” – fogalmazott egy közigazgatásban jártas forrásunk.

Úgy tudjuk, hogy országszerte mintegy 2000 olyan ügyintéző van, aki most a kormányhivataloknál szabálysértési ügyekkel foglalkozik. A sors fintora, hogy forrásaink szerint köztük akadnak olyanok is, akik most, évtizedes kört leírva térnek vissza a rendőrségre. Többen a rendőrségnél kezdtek foglalkozni szabálysértési esetekkel, majd amikor azok egy részét az önkormányzati jegyzőkhöz, aztán onnan a kormányhivatalokhoz helyezték át, mindig mentek ők is tovább az ügyekkel. Az ORFK arról is írt lapunknak: „A járási, kerületi hivataloktól a rendőrséghez kerülő létszámhelyek és személyek tekintetében az egyeztetés folyamatban van.” Erről azonban az érintettek egyelőre nem tudnak. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke ugyanis azt mondta: bár korábban lehetett híreket hallani arról, hogy kormányhivatali dolgozókat is áthelyeznének, konkrét lépésekről, döntésekről nem tudnak. A szakszervezeti vezető szerint egyébként az áthelyezés felvet egy sor kérdést. Mindenekelőtt azt, hogy az érintett dolgozók szabadon dönthetnek-e, érzékelnek-e majd bármiféle pressziót. Boros Péterné szerint például egy vidéki kisvárosban erős az egzisztenciális kényszer, kérdés, maradhat-e a kormányhivatalnál az, aki nemet mond a rendőrségnek. Emellett azt sem tudni, milyen feltételekkel vennék át az embereket. Az MKKSZ elnöke kérdésünkre elmondta: tudomása szerint azok, akik a kormányhivataloknál most szabálysértési ügyekkel foglalkoznak, más feladatkört nem látnak el, vagyis áthelyezésük elviekben nem növelné a maradók munkaterheit. Az már más kérdés, hogy így az átalakítással nem is nyer semmit az ágazat: levesznek ugyan egy terhet, de közben tovább csökkentik a dolgozók számát. Vagyis marad, ami volt: a most még 30-32 ezres hivatali állomány óriási túlterheltsége. Boros Péterné arra is kitért: tarthatatlan állapot, hogy tíz éve tart a permanens átszervezés. Példaként épp a szabálysértési ügyeke említette: azok egy része a rendőrségtől az önkormányzatok jegyzőihez, onnan a kormányhivatalokhoz, majd most ismét a rendőrséghez kerületek. Az ORFK-t megkérdeztük arról is, hogy felmérték-e, milyen terhet jelent a szabálysértési ügyek átvétele, és kap-e pluszpénzt a testület a többletfeladatokhoz. A rendőrség kitérő választ adva csak annyit közölt: „a kormány döntése értelmében a rendőrséghez kerülő szabálysértési feladatok átadása a feladat ellátásához szükséges személyi, valamint dologi feltételek biztosításával történik.” A Független Rendőr Szakszervezetnél érdeklődésünkre azt közölték, egyelőre nincs tudomásuk olyan kormányrendeletről, amely a szabálysértési ügyek átvételének többletköltségeit konkretizálná és annak fedezetéről rendelkezne.
Szerző
Témák
rendőrség