Vádat emeltek Gulyásékkal szemben, felfüggesztett börtönt is érhet az ÁSZ narancsra festése

Publikálás dátuma
2020.01.06. 10:02
Gulyás Márton akció közben
Fotó: Népszava
11-en állhatnak a bíróság elé műemlék megrongálásának bűntette miatt.
Gulyás Márton aktivista társaival több méter hosszan festette narancssárgára az Állami Számvevőszék épületét, miután az 2018-ban több milliós bírságokkal gyomrozta végig az ellenzéki pártokat. Az ügyet nem vették félvállról a hatóságok, ennek meg is lett az eredménye: mint az ügyészség hétfői közleményében írja,
"a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség vádiratában büntetővégzés meghozatalát indítványozta tizenegy férfival szemben műemlék megrongálása miatt".

A vádirat szerint a vádlottak - tizenegy, 31 és 59 év közötti férfi, valamint három további társuk - az Állami Számvevőszék tevékenységét kifogásolták, és ennek kifejezésére 2018. január 17-én a kora délutáni órákban a Számvevőszék V. kerület, Apáczai Csere János utcai székházához mentek. A férfiak - írja a közlemény - a műemléki védettség alatt álló, állami tulajdonú épület falára narancssárga színű festéket öntöttek, majd azt ecsetekkel szétkenték. A székház falán kb. 2 m magasságig, illetve a járdán festékfoltok képződtek. Ezek eltávolítása - szerintük - az épületen állagsérelmmel járt, az okozott kár meghaladja a 3,2 millió forintot.
"Boldog lehet az az ország, ahol egy ilyen festési ügy a legfontosabb"

- nyilatkozta Gulyás az üggyel kapcsolatban korábban a Népszavának. Többször, több helyen hangoztatta, hogy vízzel oldható festéket használtak - akár a Sándor-palota esetében, aminek összefestékezéséért 204 órányi fizikai közmunkára ítélték. Gulyás az ÁSZ esetében megállapított milliós költségekről szólva hozzátette, a Közös Ország Mozgalom saját költségén vállalta az étterem homlokzatának letakarítását, a festéket pedig egy magasnyomású vízsugaras készülékkel, néhány tízezer forintos költséggel nyomtalanul el tudták tüntetni. Céljuk pedig nem a rongálás, hanem politikai véleménynyilvánítás volt.
Mindez nem hatotta meg az ügyészséget. Műemlék megrongálásának bűntette miatt emeltek vádat ellenük, indítványozva, hogy a bíróság tárgyalást mellőzve, büntetővégzéssel szabjon ki egy vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetést, tíz társával szemben pénzbüntetést.
Gulyás közösségi oldalán reagált arra, hogy a hírt homofób felhangokkal közölte a kormánypártok mellett elkötelezett 888.hu. A vádemelést magát délutánig nem kommentálta.

Milliókra perli őket az ÁSZ a "támadásért"

Polgári peres eljárást is kezdeményezett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azok ellen, akik megrongálták a számvevőszék székházát 2018 januárjában - derül ki Horváth Bálint szóvivőnek hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményéből. Az ÁSZ-nál állítják, a "támadás" elkövetői a nemzeti vagyont rongálták meg és több millió forintos kárt, valamint helyreállítási költséget okoztak az adófizető állampolgároknak. Mivel közvagyonról van szó, a polgári peres eljárást ennek megtérítéséért kezdeményezték - indokoltak.

Szerző
Frissítve: 2020.01.06. 14:47

„Nem javadalmazási politikusok vagyunk” - Már áll a bál az Országos Roma Önkormányzatban

Publikálás dátuma
2020.01.06. 09:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Egy hónappal az önkormányzat megalakulása után teljesen széthullott a Farkas Flórián-ellenes szövetség.
Bizonyítsuk be, hogy cigány választóink nem hiába adták szavazatukat ránk, ne a széthúzást és káoszt válasszuk – hívta „egy asztalhoz” képviselőtársait Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke. A Lungo Drom közben Agócs lemondását követeli, nagyüzemben folyik az üzengetés, nehéz feltérképezni, hogy ki van kivel – és ki ellen.
Pedig az ORÖ alakuló ülésén, december elején még teljes volt az egyetértés a Farkas Flórián-féle Lungo Drom ellen összefogó három szervezet, a Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz), a Phralipe és a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) között. A hármas szövetség nagy többséggel Agócs Jánost, a Firosz politikusát választotta az ORÖ elnökévé. Farkas Flórián közben megüzente, hogy lemond mandátumáról: a Lungo Drom képviselői megszeppenten hallgatták, milyen üdvrivalgás fogadja a bejelentést. Nem egészen két hét múlva azonban már nyoma sem volt az egységnek. Az RPM és Lakatos Oszkár, a Phralipe egyik képviselője közölte, hogy felmondja a Firosszal kötött megállapodást, és semmilyen módon nem kíván együttműködni Agócs Jánossal. Az indoklás szerint az elnökség ténykedésében nem érvényesülnek a demokratikus alapelvek, a Firosz „magánvállalkozásként tekint” az ORÖ-re.
Újabban egyik nyílt levél követi a másikat. Dancs Mihály, az RPM vezetője nyitotta a sort, aki pár nappal szilveszter előtt „nyomatékosan” arra kérte az ORÖ elnökét, hogy a „magyarországi cigányság sikeres felzárkózási folyamatának elősegítése, legitim és hiteles politikai megjelenésének megvalósítása érdekében” az új év első hetében kezdjen tárgyalásokat a többi szervezettel. Dancs szerint a magyarországi cigányság politikai érdekeit együttesen, összefogva kell képviselni, nem elfogadható bármelyik szervezet kirekesztése: „nem hagyhatjuk figyelmen kívül romák tízezreinek szavazatát”. Dancs Mihály arra jutott, hogy a kialakult helyzetben az egyetlen lehetőség a nagykoalíciós megállapodás – azaz a Lungo Drom bevonása.
Szintén nyílt levélként közzétett reagálásában Agócs János együttgondolkodásra kérte a különféle szervezetekhez tartozó roma politikusokat, „nélkülözve egyes képviselők egyéni motivációit, méltatlan viselkedését”. Mindenki figyelmét felhívta rá, hogy az ORÖ tagjai „nem javadalmazási politikusok, hanem a cigányság jövőjének legfőbb képviselői”. Azok számára, akiknek szándékában áll az egység megteremtése, az ORÖ elnöke javasolta, hozzanak létre egységes frakciót, kezdjék meg a munkát a cigányság és egy új országos önkormányzat felépítése érdekében.
„Ha ez komoly, akkor örülünk ennek. Várjuk a részletek, állunk a tárgyalások elébe” – mondta lapunknak Dancs Mihály. Az RPM vezetője hozzátette, hogy legalább az alapokban meg kellene állapodni. Máskülönben soha nem lesz érdemi munka az ORÖ-ben, a nagypolitika pedig mutogatni fog rájuk, hogy a cigányság körében megint széthúzás van. Megkérdeztük, mi az oka annak, hogy miközben a hármas szövetség a Lungo Drom ellenében jött létre, az együttműködésbe most mégis bevonnák a Lungo Dromot. „Azzal, hogy Farkas Flórián lemondott mandátumáról, megváltozott a helyzet” – jelentette ki Dancs Mihály.
Csak éppen a Lungo Drom a jelen feltételek mellett mintha nem annyira hajlana az együttműködésre. Született ugyanis egy harmadik nyílt levél is, amit Csóka János, a Lungo Drom frakcióvezetője írt január 2-ai dátummal. Csóka arra figyelmeztetett, hogy a választói bizalomnak köszönhetően az ORÖ-be bekerült képviselőknek nem lehetősége, hanem kötelessége szolgálni a cigányság érdekeit.
A Lungo Drom frakcióvezetője ugyanakkor törvénytelenségek elkövetésével, cinikus viselkedéssel, alantas módszerek alkalmazásával vádolta Agócs Jánost és a Firosz vezetőit. „Annál rosszabb, és a cigányságra nézve veszélyesebb verziót el sem lehet képzelni, mint amikor egy nemzetiséghez tartozó személy, vagy egy őket állítólagosan képviselő szervezet folytat kirekesztő politikát” – írta Csóka János. Bár a Lungo Drom is egy új, közös frakcióhoz való csatlakozásra hívott fel, egyúttal felszólította Agócs Jánost és a Firosz vezető tisztségviselőit, mondjanak le az ORÖ-ben betöltött tisztségükről, hogy „többet ne ártsanak, ez lehet a tárgyalási alap”.
Szerző
Témák
ORÖ

Szanyi kilépett az MSZP-ből

Publikálás dátuma
2020.01.06. 08:38
Szanyi Tibor
Fotó: Népszava
A baloldali "szervezeti űr" betöltésével foglalkozna. "A barátság örök" - tette hozzá bejelentéséhez.
Megszüntette tagságát és tisztségeit a Magyar Szocialista Pártban (MSZP) Szanyi Tibor, a párt korábbi országgyűlési képviselője, alelnöke, EP-képviselője. Szanyi a Twitteren jelentette be döntését, ahol úgy fogalmazott:
"a magyar baloldalon szervezeti űr van, s ennek belakásával kívánok foglalkozni".

Valamivel bővebben nyilatkozott erről az Indexnek: "jelenleg nincs egyetlen valódi baloldali tömörülés sem, csak neoliberális pártok működnek, holott ebben a társadalomban ma is sokan, sok fiatal is kifejezetten baloldali érzelmekkel és meggyőződéssel bír, így joggal igényli ezek hiteles politikai képviseletét” - mondta a portálnak Szanyi, aki bővebben nem kívánt beszélni a pártjáról. További elképzeléseiről Szanyi heteken belülre ígért további tájékoztatást.
Korábban, 2019. június végén az MSZP visszahívta alelnöki tisztségéből Szanyit, valamint felfüggesztette tagságát is. Ennek előzménye, hogy miután a politikus nem szerzett újabb EP-mandátumot, élesen kritizálta a pártját.
Szerző
Témák
Szanyi Tibor MSZP