Vádemelés jöhet az ÁSZ-székház kipingálása miatt

Publikálás dátuma
2019.05.02. 15:41
Gulyás Márton, az összefestékezett ÁSZ-névtábla és rendőrök társaságában
Fotó: Népszava
Gulyás Márton társaival több méter hosszan festette narancssárgára az Állami Számvevőszék épületét, most többmilliós rongálás miatt kell felelniük. Érdekes időpontban indultak be a hatósági fogaskerekek.
Lezárta a nyomozást a BRFK Gulyás Márton és kilenc társa ellen, akik tavaly január 17-én narancssárga festékkel dekorálták ki az Állami Számvevőszék Apáczai Csere János utcai épületét – derül ki a rendőrség (Gulyást csak G. Mártonként említő) közleményéből. A festéket a Közös Ország Mozgalom (KOM) akciójának keretében kenték fel, és véletlenül kijutott belőle az ÁSZ-székház tömbjében üzemelő étterem falára is. Az V. kerületi nyomozók szerint az elkövetők a rongálással több mint hárommillió forint kárt okoztak. A tíz aktivistát most rongálással gyanúsítják, és mivel az eljárás lezárult, az ügy vádemelési javaslattal az illetékes ügyészség elé kerül.
Talán csak érdekes egybeesés, de a rendőrség a nyomozás lezárásról pont aznap tájékoztatta Gulyás Mártont, amikor a Közös Ország Mozgalom levetítette a kamupártokról szóló leleplező filmjét. „A bemutató napján kaptam a telefont, hogy az ügyészség kéri a rendőrségtől az anyagokat” – mondta lapunknak az aktivista, aki röhejesnek tartja eljárást, hiszen egyértelmű, hogy céljuk nem a rongálás, hanem politikai véleménynyilvánítás

„Boldog lehet az az ország, ahol egy ilyen festési ügy a legfontosabb”

– jegyezte meg. Gulyás a költségekről szólva hozzátette, a KOM saját költségén vállalta az étterem homlokzatának letakarítását, a festéket pedig egy magasnyomású vízsugaras készülékkel, néhány tízezer forintos költséggel nyomtalanul el tudták tüntetni. A politikai aktivista ellen egyébként március végén nyilvános körözést adott ki a rendőrség, amiért elmulasztott egy bíróság tárgyalást egy, 2016-os ügy kapcsán. Gulyás Márton önként ment be az illetékes kapitányságra, ahol őrizetbe vették, és egy teljes hétvégére a fogdán is tartották. Nyilván, csak a rendőrségi protokoll kedvéért.

Elios, 4-es metró? A firkálás az igazi ügy!

A rendőrség és az ügyészség váratlan aktivitással foglalkozik a kormányellenes tüntetők, aktivisták ügyeivel: csütörtökön derült ki, hogy rongálás és garázdaság (firkálás és felborogatott virágládák) miatt vádat emeltek két, Kossuth téri demonstráló ellen, de szintén a napokban gyanúsították meg hivatalos személy elleni erőszakkal Szarvas Koppány Bendegúz momentumos politikust is. Csütörtökön továbbá megtudhattuk, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda két év után sem talált bűncselekményre utaló nyomot a 4-es metró ügyében folytatott nyomozásban – hiába tett feljelentést az ügyben Miniszterelnökség, hiába beszélt 167 milliárd forintos károkozás gyanújáról a csalás elleni uniós hivatal, az OLAF is; a rendőrség szerint itt ugyanígy nincs semmi látnivaló, ahogy az Elios-botrányban sem volt.
Szerző

Erdő Péter: ma is nagy szükség van szeretetre

Publikálás dátuma
2019.05.02. 15:01

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Fontos körültekinteni a világban, és fölfedezni azt, hogy alapvetően testvérek vagyunk – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros.
A szeretet összeköt, a szeretet éltet – énekelte a déli harangszó után ötszáz katolikus diák a Szent István-bazilika lépcsőjén. A turisták körében nagy tetszést arató csütörtöki rendezvény arra hívta fel a figyelmet, hogy ötszáz nap múlva, 2020. szeptember 13-án kezdődik Budapesten a katolikus világ kiemelkedő eseménye, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. „Minden forrásom belőled fakad” – idézte Erdő Péter bíboros a bazilikánál tartott tájékoztatóján a világtalálkozó mottóját, a 87. zsoltár utolsó sorát. Előtte – folytatta a bíboros – Jeruzsálem városáról van szó, arról, hogy minden nép ott született, és egyszer majd együtt fogják az örömteli táncot járni a beteljesedésnek a korában. „Mi ezt a beteljesedést várjuk, és ezt szeretnénk már most, itt a földi életünkben előmozdítani: a szeretetet az emberek, a szeretetet a népek között” – jelentette ki Erdő Péter. Hiszen „Krisztus a szeretetet jelenítette meg az emberek között, erre ma is nagyon nagy szükség van”.
Az eucharisztikus kongresszus vallási összejövetel lesz, de sok olyan kulturális és egyéb rendezvénynek is otthont ad, amelyre mindenkit szeretettel várnak. A bíboros hozzátette: fontos, hogy találkozzunk egymással. Szavai szerint „föl kell emelni időközönként a fejünket egyénként is, de közösségként is, körültekinteni magunk körül a világban, és fölfedezni azt, hogy alapvetően testvérek vagyunk”. Elképzelhető-e, hogy Ferenc pápa jelen lesz az eseményen? Lapunk kérdésére Erdő Péter elmondta, hogy a „Szentatyát meghívtuk, hisz minden ilyen nemzetközi kongresszusra meghívják a pápát”. Hivatalos válasz egyelőre nem érkezett. Az utóbbi néhány évtizedeben legátust küldött a pápa maga helyett – jegyezte meg. Így volt ez legutóbb, a Fülöp-szigeteken is (ahol 2016 elején rendezték meg a eucharisztikus világtalálkozót), a pápa pedig videóüzenetben fordult a záró szentmise résztvevőihez. Ma már ez a fajta a fizikai távolság is áthidalható – állapította meg Erdő Péter. Hány embert várunk? Minél többet természetesen – mondta a bíboros másik kérdésünkre. A Fülöp-szigeteken az volt a nagy kihívás, hogy más országokból interkontinentális repülőjáratokon kellett odautazni. Magyarország azonban kontinentális ország. Várják azokat is, akiknek „csak egy buszjegyre telik”, vagy akár kerékpárral akarnak a szomszédos országokból átjönni. A szállások kialakításakor erre is tekintettel lesznek a szervezők. A délelőtti állandó programoknál 10-15 ezer ember befogadására alkalmas kell legyen a helyszín. A nagy szentmiséknél és a körmenetnél ennél jóval több résztvevőre számítanak – derült ki Erdő Péter válaszából. A helyszínen kiosztott sajtóanyag szerint a rendezvény fontosságát jelzi, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának tagjai és nemzetközi küldöttei jövő héten Magyarországra látogatnak, hogy megtekintsék a 2020-as találkozó főbb helyszíneit (Hungexpo, Hősök tere, Szent István-bazilika, Kossuth tér, Esztergom). A látogatás során köszöntőt mond Áder János köztársasági elnök, a Parlamentben pedig Kövér László házelnök fogadja a küldötteket.
Szerző
Frissítve: 2019.05.02. 20:59

Semmis lehet a paksi szerződés, ügyészségi feljelentést tett Jávor

Publikálás dátuma
2019.05.02. 13:37

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A nemzeti vagyonról szóló törvénybe ütközik, és akár semmis is lehet a paksi bővítésről szóló szerződés az ügyészséghez forduló Jávor Benedek szerint.
Az Orbán-kormány a nemzeti vagyont érintő legdrágább beruházást a törvényi tiltás ellenére kivonta a magyar bíróság joghatósága alól – ezzel indokolta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek, hogy miért tett ügyészségi feljelentést a tervezett paksi bővítésről szóló szerződés ügyében. Mint emlékezetes, a 2014 decemberében a Paks2 Zrt. és a Roszatom leányvállalata között megkötött kontraktust a magyar kormány 30 évre titkosította – a Jávor által indított eljárások nyomán először az Európai Bizottság minősítette a megállapodás bizonyos részleteit (például az orosz félnek 20 évre biztosított fűtőanyag-beszállítási monopóliumot, illetve a minden részletre kiterjedő titkosságot) jogsértőnek, majd egy adatigénylési perben a Fővárosi Törvényszék februárban úgy döntött, hogy a szűken értelmezett üzleti titkokon túl a szerződés szövegének nagy részét nyilvánosságra kell hozni. Ezután végeztethette el az EP-képviselő a továbbra is lényeges elemeket – az árat, a fizetési ütemezést, a felelősségi kérdéseket, a felmondás módozatait – titokban tartó szöveg jogi elemzését.
A létesítési engedélyek kiadása előtt megépülhetnek a felvonulási épületek a kormány szerint
Fotó: PAKS2.HU
Mint lapunknak elmondta, az első problémát az okozta, hogy a szerződés nem magyar nyelven íródott, csak orosz és angol változatai vannak (ami azt valószínűsíti, hogy döntően Moszkvában íródott). Önmagában ez is törvénysértő, mivel a nemzeti vagyonról szóló törvény az országhatárokon belül lévő vagyonelemekre vonatkozóan kizárólag a magyar nyelv használatát engedélyezte az aláírás időpontjában – amit azóta egy utólagos törvénymódosítással igyekeztek legitimizálni. De van súlyosabb probléma is: ugyanaz a törvényhely a magyar jog alkalmazását, illetve a magyar bíróság kizárólagos joghatóságát írja elő a nemzeti vagyonnal kapcsolatos jogvitákban, ennek ellenére azonban a szerződés a svájci jogot nevezi meg irányadóként. -Vagyis a kormány önként lemondott a szuverenitás egy lényeges eleméről: a magyar állam legdrágább beruházását kiengedte a magyar jog és a magyar igazságszolgáltatás hatálya alól – fogalmazott Jávor, azt is hozzátéve, hogy a jogellenes kitétel minimálisan a szerződés módosítását teszi szükségessé, de akár annak érvénytelenségét is okozhatja. A Polgári Törvénykönyv (Ptk) vonatkozó előírása szerint „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik”, és szintén a Ptk tartalmazza, hogy „az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt” - ezért fordult a politikus a feljelentéssel a Legfőbb Ügyészséghez, illetve személyesen Polt Péter legfőbb ügyészhez.
Jávorék ugyanakkor más visszásságot is találtak a szövegben. Az ún. preambulum B bekezdése odaígéri a jelenleg is működő paksi atomerőmű bezárásának, leszerelésének és ártalmatlanításának munkálatait a Roszatomnak, méghozzá (ugyanúgy, ahogy Paks II. esetében) mindenféle versenyeztetés illetve közbeszerzés nélkül. Az EP-képviselő ezzel kapcsolatban kiemelte: a különböző becslések szerint 730-1600 milliárd forintos, azaz a paksi bővítés árának közel felére rúgó óriásprojektről van szó, amelynek a költségeit egy nemzetközi közbeszerzés jelentősen leszoríthatná. Megalapozott a gyanú, hogy a verseny nélküli megbízás komoly kárt okoz a beruházás költségeit viselő magyar államnak. Jávor Benedek ebben az ügyben az Európai Bizottságtól kér jogorvoslatot, az említett passzus ugyanis az EU belső piaci és versenyjogi rendelkezéseit is sérti. Ahogyan a politikus kérdésünkre kifejtette, ismeretei szerint a Bizottság a paksi szerződés ezen aspektusával korábban nem foglalkozott, így van rá remény, hogy az Orbán-kormányt a hátrányos rendelkezések megváltoztatására fogja utasítani.
Frissítve: 2019.05.02. 15:48