Tiltakozás indult Orbán és a Fidesz ellen, mert igazságtalannak nevezték a Kúria döntését és a gyöngyöspatai roma gyerekek kártérítését

Publikálás dátuma
2020.01.14. 12:28

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A miniszterelnök és pártja súlyosan megsértette a bírói függetlenséget és a bíróságok autonómiáját - áll a petícióban.
Aláírásgyűjtésbe kezdett Setét Jenő roma jogvédő aktivista és az Idetartozunk Egyesület, hogy így álljanak ki a Kúria (a magyar jogrendszer legfelsőbb bírósága) függetlensége és a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítélete mellett, amely összesen 80 millió forint kártérítésre kötelezi a gyöngyöspatai önkormányzatot, amiért a településen hosszú éveken keresztül etnikai alapon, szegregáltan oktatták a roma gyerekeket. A petíció szövege szerint annak aláírói a leghatározottabban tiltakoznak Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Fidesz más politikusainak a független magyar bíróság, nevezetesen a Kúria befolyásolására és nyomás alá helyezésére tett kísérlete ellen. Mint ismert, Orbán Viktor éveleji kormányinfóján úgy fogalmazott a szegregáltan oktatott gyöngyöspatai roma gyerekek kártérítésével kapcsolatban:
"Ha ott élnék (Gyöngyöspatán - a szerk.), mégiscsak megkérdezném, hogy az hogyan van, hogy egyébként valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül. Miközben ezért a pénzért én nem tudom hány órát, hány napot, vagy évet kell dolgozzak. És azt gondolom, hogy ezeknek az embereknek igazuk van. Sokan egész nap keccsölnek, míg mások – történetesen cigányok – minden munka nélkül jutnak pénzhez."

Hozzátette:
„A gyöngyöspataiaknak igazságot kell szolgáltatnunk!”

A Debreceni Ítélőtábla (miután egy másik perben jogerős ítélet mondta ki az etnikai alapú szegregáció megtörténtét), tavaly szeptemberben jogerősen döntött úgy, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában az elkülönített oktatás gyakorlata sértette a felperes (roma) diákok jogait, akiknek ezért (évenkénti és személyenkénti bontásban) összesen 80 millió forint kártérítést kell fizetni.

Gyöngyöspata: C-osztályból a zsákutcába, hátrány egy életen át

"A felnőttek valóban választhatnak, hogy keccsölnek vagy épp nem keccsölnek, de az ügyben érintett gyerekek iskolába jártak, tanulók voltak, s e minőségükben érte őket olyan hátrány, amiről nem tehettek, de aminek terhét egész életükben cipelni fogják. Emiatt jár nekik kártérítés" - nyilatkozta a Népszavának Csemer Géza, a Gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. De helyszíni riportunkban helyi roma gyerekek is megszólalnak, és kiderül az is, hogy a C-osztályt miért erről a betűről kapta a nevét. A teljes írást itt olvashatják.

A szegregált oktatás konkrétan azt jelentette, hogy:
  • külön osztályba járatták a roma gyerekeket, alig találkoztak a nem roma gyerekekkel, mert külön emeleten voltak,
  • nem engedték be őket a farsangi bálba,
  • nem vitték el őket az osztálykirándulásokra,
  • nem tartották meg nekik az informatika órákat,
  • nem vehettek részt az úszásoktatáson.
A szegregáció ebben az esetben is, mint mindig, borzasztó eredményre vezetett, sokan le sem tudtak érettségizni, írni-olvasni is alig tanultak meg. A szegregált oktatás tehát olyan hátrányokat okozott a gyerekeknek, ami egész életükre kihat és az esélyét is elveszi annak, hogy kitörhessenek amúgy is hátrányos helyzetükből.
Orbán szerint az emiatt megítélt kártérítés azonban munka nélkül kapott pénz.

A nyilvános petíció emlékeztet: a végső döntést a Kúria majd csak tavasszal mondja ki, azonban a miniszterelnök és párttársai már értékelték a II. fokú, jogerős döntést, ezzel súlyosan megsértették a bírói függetlenséget és a bíróságok autonómiáját, ami az aláírók szerint elfogadhatatlan. "Szolidaritásunkról biztosítjuk a gyöngyöspatai cigány gyerekeket, akik ellen most a kormány hadat visel. Visszataszítónak tartjuk, hogy felnőtt, erős, hatalommal rendelkező politikusok nem az iskolai elkülönítés ellen emelnek szót, hanem az igazságukért bátran kiálló gyerekek ellen lépnek fel, haszonlesőknek, ingyen pénzre áhítozóknak állítva be őket. (...) Megdöbbentő számunkra, hogy az elkülönítetten oktatott cigány gyerekek szenvedései, megaláztatásai és hátrányai jottányit sem számítanak a megszólaló és a roma közösség ellen retorikai hadjáratot viselő fideszes politikusoknak" - áll a petícióban, amit itt lehet teljes terjedelmében elolvasni és aláírni.
Szerző
Frissítve: 2020.01.14. 13:51

Javult a helyzet, de marad a szmogriadó Budapesten

Publikálás dátuma
2020.01.14. 11:47

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Kedden a szálló por koncentrációja várhatóan az egészségügyi határérték körül vagy az alatt alakul, szerdán azonban ismét megemelkedhet a tájékoztatási határérték közelébe.
A szálló por koncentrációjának hétfői csökkenése ellenére továbbra is indokoltnak tartja a Főpolgármesteri Hivatal Budapesten a szmogriadó tájékoztatási fokozatának fenntartását. A hivatal péntekre virradó éjszaka tájékoztatta az MTI-t arról, hogy Karácsony Gergely főpolgármester elrendelte a szmogriadó tájékoztatási fokozatát Budapesten. Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményükben azt írták: hétfőn a budapesti mérőállomásokon a szálló por napi átlaga minden mérőponton alacsonyabb volt az egészségügyi határértéknél, de annak kisebb szemcseméretű, még veszélyesebb részének (PM2,5) szintje három mérőponton még kis mértékben magasabb volt az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában szereplő értéknél. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint kedden a szálló por koncentrációja várhatóan az egészségügyi határérték körül vagy az alatt alakul, szerdán azonban ismét megemelkedhet a tájékoztatási határérték közelébe. Csütörtöktől lassú javulás kezdődhet a levegő minőségében, amely szombattól akár nagyobb mértékben is folytatódhat. A veszélyeztetett csoportokba tartozóknak – gyermekek, idősek, betegek – azt javasolják, hogy kerüljék a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat, ne tartózkodjanak a szabadban és lehetőség szerint kora délután szellőztessenek. A fővárosi szmoghelyzet romlásának elkerüléséért Karácsony Gergely főpolgármester továbbra is arra kéri a lakosságot, hogy lehetőség szerint mérsékeljék a szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatát, továbbá autójuk helyett utazzanak a közösségi közlekedéssel, a termelő tevékenységet végző létesítmények üzemeltetői pedig csökkentsék a porkibocsátást.
Szerző
Témák
szmogriadó
Frissítve: 2020.01.14. 12:38

Civiltörvény: elmeszelheti Magyarországot az Európai Bíróság

Publikálás dátuma
2020.01.14. 11:20

Fotó: Népszava
A főtanácsnok szerint a korlátozások sértik a tőke szabad mozgását és egyes alapvető jogokat.
A Magyarország által a civil szervezetek külföldről történő finanszírozása tekintetében előírt korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal – mondta ki kedden Campos Sánchez-Bordona, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka. Szerinte e korlátozások sértik a tőke szabad mozgását és egyes alapvető jogokat. A közleményben felidézik: Magyarország 2017-ben azzal a céllal fogadott el egy törvényt, hogy átláthatóvá tegye azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldről kapnak adományokat. E törvény értelmében az említett szervezeteknek „külföldről támogatott szervezetekként” kell nyilvántartásba vetetniük magukat a magyar hatóságoknál, amennyiben egy adott év során az általuk kapott adományok összege elér egy bizonyos küszöbértéket. A nyilvántartásba vétel során azon adományozók nevét is fel kell tüntetniük, akiknek a támogatása eléri vagy meghaladja az 500 000 forintot, valamint a támogatás pontos összegét. Ezt az információt a későbbiekben egy nyilvánosan hozzáférhető és ingyenes elektronikus portálon teszik közzé. Az érintett civil szervezeteknek ezenfelül honlapjaikon és kiadványaikban fel kell tüntetniük azt a tényt, hogy „külföldről támogatott szervezeteknek” minősülnek.  A Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be Magyarországgal szemben. Arra hivatkoznak, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó törvény sérti a tőke szabad mozgásának elvét, valamint egyes, az Európai Unió Alapjogi Chartája („Charta”) által védelmezett alapvető jogokat: a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához való jogot. 
Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok egyebek mellett úgy véli, az említett feltételek a tőke szabad mozgása korlátozásának minősülnek, mind az érintett szervezetek tekintetében (amelyek finanszírozási nehézségekkel nézhetnek szembe, és korlátozott lehet az egyesülési szabadsághoz való joguk gyakorlása), mind pedig külföldi adományozóik tekintetében (akik elrettenhetnek az adományok juttatásától az ezen ügyletek részleteinek közzétételéből eredő esetlegesen megbélyegző hatás okán, amely ügyletek egy olyan ideológiai hozzáállás kifejeződései, amely kellemetlen lehet a magyar nemzeti környezetben). Szerinte a vitatott szabályozás pénzügyi hatásai kiterjedhetnek az érintett szervezetek életképességére és fennmaradására, megnehezítve egyesületi céljaik elérését. Ezenfelül az említett szabályozás azzal, hogy megnehezíti a potenciális adományozók gazdasági hozzájárulását, közvetlenül érinti e személyeknek az egyesülés szabadságához való jogát.

A magánéletbe történő beavatkozás

Közölte azt is, hogy az adományozó nevének puszta közlése önmagában elegendő az azonosításához, illetve ahhoz, hogy ez a közlés az uniós jognak a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezései hatálya alá tartozzon. Az a körülmény, hogy a közzétett adatok lehetővé teszik az említett profil megalkotását, elrettenheti az adományozókat attól vagy legalább is kevésbé vonzónak találhatják azt, hogy civil szervezetek fenntartásához járuljanak hozzá. A főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy a meghatározott, Magyarországon letelepedett egyesületek számára külföldről adományokat juttató személyek nevének, valamint adományaik összegének közzététele egy, a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartásban
az e személyek magánéletébe történő beavatkozásnak minősül személyes adataik kezelését illetően.

Következésképpen
a főtanácsnok úgy véli, hogy ezen adatok közzététele a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogokba, valamint az egyesülési szabadsághoz való jogba történő beavatkozásnak minősül, amely jogokat a Charta biztosítja.

Aránytalan intézkedések

Az e beavatkozás igazolását illetően a főtanácsnok elismeri, hogy egyes, Magyarország által hivatkozott közérdekű célok – mint például a közrend védelme, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem – főszabály szerint igazolhatják az érintett jogokba történő beavatkozást. A főtanácsnok szerint mindazonáltal – bár a közrend védelmének célkitűzése jogszerűvé teheti az azon civil szervezetekkel szembeni intézkedéseket, amelyek gyaníthatóan megsértik a közrendet – nem tehet érvényessé egy olyan szabályozást, amely előzetes jelleggel, valamennyi ilyen szervezettel szemben írja elő a vitatott kötelezettségeket. Másfelől a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályozás rendelkezései elégségesek a megfelelő védelem biztosításához. Végül a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy a vitatott intézkedések aránytalanok, mivel – először is – az 500 000 forintos küszöbérték rendkívül alacsony, az okozott sérelmek súlyosságára tekintettel; másrészt az Unió más tagállamaiból származó adományokat ugyanúgy kezelik, mint az Unión kívülről származókat; harmadrészt pedig a megtámadott kötelezettségek nemteljesítése a jogszabályt megsértő szervezet feloszlatásához vezethet.
E körülményekre figyelemmel a főtanácsnok azt javasolja a Bíróságnak, hogy az állapítsa meg, hogy
a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását, mivel olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Charta által védett alapvető jogokba történő igazolatlan beavatkozással járnak a magánélet, a személyes adatok védelme és az egyesülési szabadság tekintetében.

Az EU Bíróságának nem kell elfogadnia a főtanácsnok indítványát, de az esetek túlnyomó részében az ítélet megegyezik a véleményével.

1000 milliárd euró klímavédelemre

Tíz éven át 1000 milliárd eurót tervez költeni az Európai Bizottság klímavédelmi célok elérésére. Ennek része a zöld átállást segítő Méltányos Átállási Alap is, amely a következő hét évben 100 milliárd euróból gazdálkodhatna Brüsszel reményei szerint. Az Unió ezzel a köz- és magánforrások, valamint banki hitelek bevonásával létrehozott támogatási eszközzel segítené a zöld átállás nehézségeivel leginkább küzdő régiókat. A kedden közzétett javaslatok szerint az EU költségvetéséből 7,5 milliárd euró friss pénzt utalnának az alapba, amelyet megfejelnének a kohéziós politika céljaira elkülönített további 11 milliárddal. Ezt kiegészítené a tagállami társfinanszírozás. Mindez a 100 milliárdos alap felét-harmadát tenné ki. A fennmaradó rész uniós támogatással megvalósuló magánberuházásokból és az Európai Beruházási Bank hiteleiből jönne össze. H.K.

Méltányos minimálbér

Az Európai Bizottság kedden három hónapig tartó konzultációt indított el arról, hogyan lehetne biztosítani méltányos minimálbért minden EU-s munkavállaló számára. Az egyeztetés első, hathetes szakaszában arra kíváncsi, hogy a szociális partnerek szerint szükség van-e ehhez uniós fellépésre. Brüsszel nem tervezi egységes minimálbér bevezetését Európa szerte, és tiszteletben fogja tartani a kollektív szerződések rendszerét, ha majd javaslatot tesz valamiféle jogi eszközre — mondta Nicolas Schmit, szociális jogokért felelős biztos. Dobrev Klára EP-képviselő a Facebook-oldalán jelentette be, hogy pártja, a Demokratikus Koalíció párbeszédet kezdeményez a szakszervezetekkel, a munkaadókkal és a kutatóintézetekkel a témáról. H.K.

Szerző
Frissítve: 2020.01.14. 18:25