Irán az ukrán gép lelövése után: milicistákkal csapnak össze tüntetők, kiutasíthatják a brit nagykövetet

Publikálás dátuma
2020.01.14. 21:28
Egyetemisták tüntetnek Teheránban, január 14-én
Fotó: ATTA KENARE / AFP
Igazságügyi szervek szerint mintegy 30 embert vettek őrizetbe szombat és hétfő között, köztük azt, aki videóra vette az utasszállító lelövését.
Őrizetbe vette az iráni Forradalmi Gárda azt az embert, aki kitett az internetre egy videót a rakétatámadásról, amelynek következtében lezuhant a MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó gépe a múlt héten - jelentette kedden a FARS félhivatalos iráni hírügynökség. A vizsgálat eredményeit nyilvánosságra fogják hozni - közölte a FARS, amely további részletekre nem tért ki.
A Forradalmi Gárda vállalta a felelősséget a rakétatámadásért, amelyben a gépen tartózkodó mind a 176 ember - többségében iráni és kanadai állampolgár - meghalt. A történtek - a repülőgép lelövése, majd a titkolózás - országszerte népharagot váltott ki, szombat óta minden napra jutott demonstráció. A legújabb felvételeken - amelyek hitelességét egyelőre nem lehetett megállapítani - kedd este is voltak tüntetések a teheráni egyetemeken, és
feltehetően összecsapások voltak a tüntető diákok és a rendszerhű Bászidzsi önkéntes milícia tagjai között.

Kedd délután mintegy 200, többségükben maszkot viselő diák nézett szembe a Bászidzsi milicistáival, a rendvédelmi erők szétválasztották a két csoportot, amelyek később feloszlottak - jelentette a helyszínről az AFP francia hírügynökség.
A rendőri készültség kedden csökkent Teheránban, az internetszolgáltatásban viszont jelentős zavarok voltak. Reformpárti teheráni újságírók egy csoportja közleményében bírálta a sajtószabadság hiányát a sajtóban és az állami médiában.
Igazságügyi szervek szerint mintegy 30 embert vettek őrizetbe szombat és hétfő között. Halálesetről eddig nincs hír. Novemberben legalább 300 emberrel végeztek a hatóságok a benzináremelés után kirobbant, Ali Hámenei legfelsőbb vezetőt is bíráló demonstrációk során.

Kiutasíthatják a brit nagykövetet

"A nemzetközi szabályozások alapján a brit nagykövet nemkívánatos elem Iránban" - jelentette ki kedden az iráni bírósági testület szóvivője, Gholamhossein Esmaili, írja a Reuters. Ahmad Alamolhoda ajatollah, befolyásos iráni közéleti szereplő pedig úgy nyilatkozott Rob Macaire nagykövetről, hogy a legjobb, ami történhet vele, az a kiutasítás, különben a meggyilkolt tábornok, Szulejmáni hívei "miszlikbe aprítják".
Macaire állítólag egy illegális demonstráción vett részt az ukrán utasszállító lelövése után, ezt követően rövid időre le is tartóztatták. Dominic Raab brit külügyminiszter kedd estig nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Macairet kiutasítanák.

Témák
Irán

Felrobbant egy vegyi üzem, vészhelyzetet hirdettek Spanyolországban (videón a detonáció)

Publikálás dátuma
2020.01.14. 19:55

Fotó: David Oliete / MTI/AP
Legalább egy ember meghalt, öten súlyosan megsérültek. A környéken felfüggesztették a vasúti közlekedést, és korlátozták az autóforgalmat is.
Vészhelyzetet hirdettek Spanyolország északkeleti részén, miután felrobbant egy vegyi üzem - írja az Euronews. A robbanás kedd este történt, a Barcelonától 115 kilométerre fekvő Tarragona olajipari létesítményében.
Halottakról egyelőre nem tudni, de a spanyol elEconomista.es értesülései szerint legalább négyen megsérültek. Az MTI ugyancsak arról értesült, hogy a helyszínre nagy erőkkel kivonuló tűzoltóktól származó első információk szerint a legkevesebb négyen megsérültek, valamint az egyik sérült állapota súlyos. Később viszont a hatóságok azt közölték:
a robbanásban legalább egy ember életét vesztette és hatan súlyosan megsérültek.

A polgári védelem mindenkit arra figyelmeztet, hogy maradjon otthonában. A közeli La Canonge és Vila-Seca településen élőket arra kérték, hogy ne nyissanak ablakot, és ne tartózkodjanak a szabad levegőn.
A környéken felfüggesztették a vasúti közlekedést, és korlátozták az autóforgalmat is.
Szerző
Frissítve: 2020.01.14. 21:38

Európa tárgyalóasztalhoz kényszeríti Iránt

Publikálás dátuma
2020.01.14. 19:19

Fotó: ATTA KENARE / AFP
Nem csitul a közfelháborodás Iránban, kedden negyedik alkalommal, újra tüntetők vonultak Teherán utcáira, akik az ellen tiltakoznak, hogy az iszlám köztársaság el akarta tussolni, hogy saját légvédelme lőtte le az ukrán utasszállító repülőgépet.
A 176 halálos áldozatot követelő tragédia rendszerellenes megmozdulásokat eredményezett, amelyet már a Szulejmáni tábornok likvidálása nyomán felparázslott Amerika-ellenesség sem tud elhalványítani. A rezsim próbálja menteni a még menthetőt, a tragédia állítólagos felelősei közül már többeket letartóztattak, a gép lelövésének körülményeit mégis nemzetközi csoport vizsgálhatja, immár a kezdetben elutasított kanadai szakértőket is beleértve. Hasszán Rohani államfő különleges jogkörökkel felruházott törvényszék felállítását sürgette a parlamentben. Kérdés, mire lesz ez elég, hiszen a demokrácia hiánya és az évtizedek óta szankciók alatt nyögő teokratikus rezsim idején elmélyült szegénység egyre gyakrabban és egyre kitartóbban viszi az utcára a tiltakozókat.  Az ország kémfőnökének a január 3-i amerikai likvidálása nyomán kialakult nemzetközi feszültséget a teheráni vezetés leginkább a 2015-ös atomalku teljes felmondására próbálja kihasználni, arra hivatkozva, hogy Donald Trump amerikai elnök lehetetlenítette el annak érvénybemaradását azzal, hogy az Egyesült Államokat kiléptette az egyezményből, majd szankciók sorozatával sújtotta Iránt. A héthatalmi egyezmény európai szereplői ragaszkodnak az iráni nukleáris ambíciókat féken tartó megállapodás megmentéséhez. Az atomalkut – hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Tervet (JCPOA) - 2015. július 14-én írta alá Bécsben Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával (az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) valamint Németországgal, az Európai Unió mindvégig jelentős szerepet vállalt annak tető alá hozásában. A megállapodásban Irán vállalta, hogy nem törekszik atombomba beszerzésére, elfogadta, hogy drasztikusan korlátozza atomprogramját a nemzetközi szankciók feloldásáért cserében. Mára azonban már mindez a múlté, a 2018. májusi amerikai kilépés óta Teherán is fokozatosan rúgta fel vállalásait, majd a Szulejmáni likvidálását követően, január 5-én a legfontosabb tételt, az urándúsítási korlátot is felmondta. Az eredeti egyezményből egyetlen pont él még, az, hogy Irán beengedi az ENSZ nukleáris megfigyelőit.  Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság külügyminiszterei kedden közös sajtóközleményben jelentették be, hogy beindítják az atomalku vitarendezési mechanizmusát.Közleményében a három külügyminiszter úgy fogalmazott, Irán január 5-i bejelentése után „nem maradt más választásuk”. Az uniós diplomaták közleménye hangsúlyozza, továbbra is elkötelezettek a 2015-ös megállapodás életben tartása mellett, nem csatlakoznak az USA által követett „maximális nyomásgyakorlás” stratégiájához. Heiko Maas német külügyminiszter a Twitteren hozzáfűzte, céljuk, hogy megtartsák a megállapodást és a mostani vitákra a megállapodás keretein belül találjanak megoldást. Maas felszólította Teheránt, hogy konstruktív módon vegyen részt a tárgyalási folyamatban.  Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt hangsúlyozta, a mechanizmus beindításának az egyezmény teljes végrehajtásához való visszatérés a célja, nem pedig az európai szankciók újrabevezetése. 
Szerző
Témák
Irán atomalku