Egy centiméterre volt a Fidesz attól, hogy kilépjen az Európai Néppártból (EPP) csütörtökön, mert a pártcsalád többsége "elárult bennünket" - így kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a közrádiónak azt, hogy a jogállamiság páros lábbal való taposásáért elindított 7. cikkelyes eljárást még a néppárti politikusok többsége is jóváhagyta. A kormányfő, a Fidesz elnöke azt mondta, csak azért nem léptek ki csütörtökön, mert a franciák, a spanyolok és az olaszok "egyértelműen velük voltak", és a néppárti vitában úgy foglaltak állást, hogy ki kell állni Magyarország mellett. Szavaiból egy olyan EP iránti vágy érződött ki, ahol a "szövetség" és az egy pártcsaládhoz tartozás felülírja az Európai Unióról és annak működéséről szóló szerződést. Közölte, a témában tárgyalt Sebastian Kurz osztrák kancellárral, találkozni fog a CDU vezetőjével és Angela Merkel német kancellárral, és szeretne beszélni Donald Tusk néppárti elnökkel is, majd "döntést kell hozni".
A Fidesz EPP-tagságát tavaly márciusban fel is függesztették; nemsokára kiderül, kirúgják-e a magyar kormánypártot, ugyancsak az európainak mondott, demokratikus értékek semmibe vevéséért. A Fidesz igyekszik ezt is úgy keretezni: "saját döntésük" lesz, ha megszabadulnak tőlük. Orbán - vélhetően már erre készülve - arról is nyilatkozott pénteken, hogy ha nem áll ki az EPP Magyarország mellett, akkor "nekünk egy új európai, kereszténydemokrata jellegű mozgalmat kell indítani", és "lesznek hozzá szövetségeseink". Az EP-választás előtt olyan radikális jobboldali formációk jelentkeztek a Fidesz barátságáért, mint a Salvini-féle olasz Liga. Le Pen Nemzeti Tömörülésének EP-székeivel is számolt Salvini, mikor azt hangoztatta, Európát nemsokára együtt kormányozzák Orbánnal. Ám Orbán szövetségesei közül azóta többen megbuktak, köztük az ibizai videóval lelepleződött osztrák Strache, és maga Salvini is.
Arról, hogy Strache belebukott egy általa korrupciós lehetőségnek vélt helyzetbe, Orbán ugyancsak beszélt pénteken: szerinte fél évvel ezelőtt titkosszolgálati akcióval "bombázták szét" a koalíciós jobboldali osztrák kabinetet. Az azóta létrejött jobboldali-zöld koalíciót viszont dicsérte a magyar kormányfő, szerinte ezzel az összetétellel reflektál a világ előtt lévő két nagy kihívásra, a migrációra és a klímaváltozásra. Kiemelte, hogy az osztrák kancellár a versenyképesség-növelés pártján van, ami egybecseng a V4-ek álláspontjával. Rossz hírnek tartja viszont, hogy az osztrákok eltökélten atomellenesek.
A miniszterelnök természetesen szót ejtett a közrádióban Soros Györgyről is, akit ezúttal minden olyan kifejezéssel jellemzett, melyekkel a 7-es cikkelyes eljárás kapcsán Orbánt és kormányát szokták jellemezni. Így például Sorost a világ első számú oligarchájának nevezte, aki "maffiaszerű hálózaton keresztül irányítja a politikai tevékenységét és gyakorol befolyást az európai politikára".
Az interjúban a kártérítésekbe is ismételten belekötött a miniszterelnök, azokat úgy jellemezte, mintha nem az állam megkésett bocsánatkérései lennének egy-egy bíróság előtt bebizonyosodott jogsértés után, hanem kiügyeskedett ingyenpénzek. Erről beszélt a börtönviszonyok, valamint a romák gyöngyöspatai iskolai szegregálása kapcsán is.
