Jelenleg ugyanis igen fura, Romániában is előzménytelen helyzet állt elő - a legfőbb ügyészségnek és két legfontosabb részlegének, a DNA-nak valamint a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészségnek (DIICOT) is csupán ügyvivő vezetője van.
A folyamatot az új kormány, a Dancila-kabinet megbuktatása után hivatalba lépő Orban-kormány indította el, a tisztségekre való jelentkezés decemberben zajlott, az első rostán átment jelöltek meghallgatása tegnap ért véget, eredményhirdetés január 21-re várható. Az új vezetőket az igazságügyi miniszter választja ki, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének véleményezése után pedig az államfő nevezi ki.
Ezúttal minden bizonnyal nem áll fenn az a veszély, hogy Klaus Johannis elnök elutasítja valamely kiválasztott kinevezését, mint tette azt a Kövesi menesztése után az előző, szociáldemokrata (PSD) kormány által a DNA vezetésére kijelölt Adina Floreaval. A tavaly november 4-én hivatalba lépett Orban-kabinet annak a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) a kormánya, amely Johannis mögött áll, és amelynek korábbi elnöke maga az államfő volt. Így az a hosszú ideje vágyott helyzet állt elő Romániában, hogy véget ért az úgynevezett „paloták harca”, a köztársasági elnöki hivatal és a kormány közötti, még Traian Basescu idejében kezdődött állandó viszály.
A DNA élére pályázó egyik jelölt, Calin Nistor, aki egyben annak ügyvivő vezetője is, szerdai meghallgatása során elismerte, hogy a korrupcióellenes ügyészek tevékenysége nem volt tévedésmentes, de a testület „összességében betöltötte hivatását”. A hibák az egyes ügyészek által elkövetett egyéni hibák voltak, vélekedett Nistor, hozzátéve, hogy meglátása és tapasztalata szerint törvénymódosításra lenne szükség, amely lehetővé teszi a bűnüldöző szervek közös munkacsoportját komplex esetek kivizsgálására. Az ügyvivő DNA főügyész ugyan csupán a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészséget, a DIICOT-ot és a főügyészséget említette név szerint, de hozzátette azt is, hogy „esetleg más szerv” a jelenlegi hatályos normatív keretben. Az igény megfogalmazása nem véletlen, hiszen, amióta nyilvánosságra került a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a DNA hosszú ideig titkolt, majd 2017-ben maga Kövesi által is letagadott, 2009-ben létreejött együttműködése, az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki azt, a SRI-ügyészség vegyes csapatok felszámolódtak, a román korrupcióellenes harc hatékonysága pedig látványosan csökkent. Ez utóbbi persze részben Kövesi 2018 júliusi menesztésének is köszönhető, valamint annak, hogy a volt PSD kormány, azóta börtönben ülő elnökének, Liviu Dragneanak a védelmében mindent megtett a DNA ellehetetlenítésére, hiteltelenítésére, de kétségtelenül a korábbi vitatott módszerek hiányának is.
Laura Codruta Kövesi idén januártól felállt Európai Ügyészség vezetője, az első európai uniós főügyész. Eddigi pályája szédületes: 33 évesen, 2006-ban ő lett Románia főügyésze, az első nő és egyben a legfiatalabb főügyész Románia történetében, az egyetlen, aki Románia Legfőbb Ügyészeként teljes mandátumát kitöltötte. 2013-ban vette át a DNA vezetését. Második mandátuma idején, 2018. július 9-én, hosszas vacillálás után Klaus Johannis aláírta menesztését egy alkotmánybírósági döntés nyomán. Az Alkotmánybíróság azért került képbe, mert az akkori PSD-s igazságügyi miniszter februárban kérte Kövesi menesztését "alkalmatlanság" miatt, de ezt Johannis nem hajtotta végre. A PSD kormányzat mindvégig politikai elfogultsággal vádolta Kövesit, miközben a lakosság szemében ő volt a korrupcióellenes harc záloga.