Jogos jussukat akarják a patai romák

Továbbra is pénzben szeretnék megkapni a szegregáció miatti kártérítést az érintettek, de hajlandók várni a Kúria döntéséig.

Kérdésekkel, aggodalommal, és indulatokkal fűtött találkozót tartottak a gyöngyöspatai szegregációs perben érintett romák az őket, illetve gyermekeiket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány jogi képviselőjével egy helybéli magánház udvarán. Sokáig úgy tűnt, a sajtó munkatársai is jelen lehetnek azon az összejövetelen, ahol arról tanácskoztak: miként reagáljanak az utóbbi időben a miniszterelnök illetve az állami szervek részéről elhangzott ajánlatra, miszerint a nekik jogerősen járó, összességében 100 millió, egyénenként 350 ezer és 3,3 millió Ft közötti kártérítési összeget ne pénzben, hanem természetbeni juttatásként, képzés vagy oktatás formájában kapják meg. A nyilvánosságot azonban végül kizárták az eseményről, ami mutatja a gyöngyöspatai romák bizalmatlanságát: később többen is elmondták lapunknak, hogy nem akarnak újabb támadási felületet, épp elég atrocitás érte őket a kártérítés miatt az utóbbi napokban.

Tisztes távolságból mégis hallhattuk, hogy miről esett szó a magánház udvarán. Farkas Lilla az alapítvány jogi képviselője arról tájékoztatta itt a helyieket, milyen lépéseket kell ahhoz tenniük, hogy végül hozzájussanak az őket megillető kártérítéshez. Óva intett mindenkit attól, hogy a napokban egyénileg beadja a végrehajtási igényét, akár a helyi önkormányzat, akár az általános iskolát fenntartó tankerület ellen. Szavai szerint ezzel alkalmat adnának az alperesek jogi képviselőinek arra, hogy mindenféle jogtechnikai eszközökkel hosszú időre elhúzzák a végrehajtás teljesítését. Az utóbbi napokban a hatalom részéről elhangzottak szerinte jól mutatják, hogy ezt az ügyet már átszövik a politikai motivációk. Az alapítvány történetében először fordul elő, hogy egy szegregációs perben elmarasztalt fél nem teljesíti önként a bíróság által kiszabott büntetést – mondta. Farkas Lilla szerint mindenképpen érdemes megvárni, hogy mit dönt a Kúria abban a felülvizsgálati perben, amelyet az alperesek azért indítottak, hogy ne kelljen teljesíteniük a kártérítés pénzbeni kifizetését, a Kúria állásfoglalásával felvértezve ugyanis végrehajtás esetén nagyobb esélyük van a sikerre. A legtöbb érintett ezt csalódottan fogadta, ott, ahol a mindennapi betevő előteremtése is keserves, minden gyorsan érkező forintnak helye lenne. Legtöbben azonban láthatóan végül elfogadták a jogi szakértő érveit. A napokban minden érintettnek egyenként kell nyilatkozni három fontos kérdésben. Ezek egyike, hogy továbbra is az alapítvány nevében eljáró ügyvédek képviseljék őket, és ez esetben megvárják a Kúria döntését, vagy egyénileg viszik tovább az ügyüket. A másik, hogy részt vesznek-e abban az egyeztetésben, amelyet az alperesek jogi képviselője kezdeményezett a kártérítés módjának kifizetéséről, felvetve a természetbeni, vagyis oktatás és képzés formájában történő kártérítést. Ha erre igennel is felelnek, az alapítvány javaslatára vélhetően azt kérni fogják majd, hogy maga az egyeztetés ne befolyásolja, illetve ne írja felül a kártérítés pénzbeli kifizetéséről szóló jogerős bírósági döntést. Harmadsorban pedig mindannyiuknak arról kell majd dönteniük, hogy természetben, részben természetben vagy teljes egészében pénzben kérik a megítélt kártérítést. A helyiek véleményét a helyszínen hallva nem kétséges, hogy valamennyien ezt az utóbbit választják majd.