bevándorlás;munkaerő;Nézőpont Intézet;

Képünk illusztráció

- A Nézőpont elemzője elfelejthette, hogy EU-tagok vagyunk

A kormányközeli intézet elemzőjének a régiós munkaerő-hiányról is a bevándorlás jutott eszébe – és nem a több tízezer, itt dolgozó vendégunkás.

Minden szuverén országnak joga van eldönteni, hogy miként reagál a munkaerőpiaci kihívásokra – mondta Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet elemzője szombaton a köztévében, nyilatkozatát pedig az MTI is idézte.

Rosonczy-Kovács szerint a visegrádi négyek (V4, azaz Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia) szerint nem külső, hanem belső erőforrással kell válaszolni ezekre a kihívásokra.

Az elemző ezután a Nézőpont és Nemzetközi Visegrádi alap közös közvélemény-kutatásáról beszélt, aminek eredménye pedig az, hogy „a társadalom támogatja a V4-kormányokat,” a négy ország polgárainak 72 százaléka nem ért egyet az általános európai uniós bevándorláspolitikával, 69 százaléka pedig elutasítja a kötelező kvótarendszert.

A nyilatkozat több ponton is sántít: az elemző idézett szavaiból úgy tűnhet, mintha a megkérdezettek a hazai munkaerőpiac védelmében utasítanák el a bevándorlást.

A Népszava is megtalálta a kérdéses felmérést, ebben azonban egy sort sem írtak bevándorló munkavállalókról, egyáltalán munkaerő-piaci helyzetről.

A munka szó csak abban a kontextusban szerepel az elemzés összefoglalójában, hogy a V4-ek államokban megkérdezett, országonként ezer-ezer fő mennyire elégedett a saját kormánya munkájával. Talán nem meglepő, ha a kormányközeli központ eredménye szerint a magyarok toronymagasan a legelégedettebbek, 58 százalékuk szólt elismerően az Orbán-kormányról.

Rosonczy-Kovács mintha az is elfelejtette volna, hogy Magyarország uniós tagállam, és mint ilyen, ránk is vonatkozik az az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikkében rögzített, a munkaerő szabad áramlásáról szóló alapelv: az uniós polgárokat is megilletik nálunk ugyanazok a munkavállalói jogok, mint a magyarokat.

Szóval, nem igaz, hogy a hazai munkaerő-piaci helyzet kezelése az állam kizárólagos jogköre lenne.

Tegyük hozzá, a bevándorlást bőszen elutasító kormánynak azért nem gond, ha 44 ezer ukrán, 6 ezer szerb és 3 ezer kínai vendégmunkás – úgynevezett harmadik ország állampolgára – dolgozik nálunk; tárt karokkal várjuk az Európa utolsó igazi diktatúrájából érkező belaruszokat istavaly pedig akár 75 ezren is érkezhettek hozzánk munkavállaláshoz kért tartózkodási engedéllyel.

A nem uniós munkavállalók már olyan sokan vannak, hogy a munkahelyek közelében konténervárosokat kell építeni elhelyezésükhöz. Számuk az utóbbi években egyre csak nőtt, pedig Orbán Viktor 2015-ben még úgy látta, hogy „a gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában”.

A Nézőpont felmérésében a V4-országok közös nevezőit is igyekeztek megtalálni, persze jól célzott kérdések segítségével. Ezek szerint a közös identitást 60-73 százalék arányban az alábbiakban határozták meg a válaszadók: kultúrával való azonosulás (60 százalék), nemzeti öntudat (70 százalék), történelmi igazságtalanságok elszenvedése (70 százalék), kommunizmus elutasítása (70 százalék), illegális bevándorlás elutasítása (71 százalék), vendégszeretet (73 százalék), sör-, illetve a labdarúgás szeretete (60, illetve 63 százalék).

Sör, labdarúgás, nemzeti öntudat, történelmi igazságtalanságok – sablonok alapján a felmérést egy focimeccs szurkolói között is készíthették volna,

pedig a térségben országaiban élőket azért más szempontok alapján is lehetne kérdezni: például a rendszerszintű korrupcióról, az állami egészségügyi ellátórendszer vagy a jogállamiság helyzetéről. Ilyen kérdéseket azonban nem találtunk a Nézőpont anyagában.

A megkérdezett hívek 14 százaléka szerint az egyházak veszélyt jelentenek az országra. Máté-Tóth András teológus, valláskutató egy eddig nem publikált felmérésről nyilatkozott.