Előfizetés

Takaró Mihály: Az iskola feladata nem a gyerekek igényeinek kielégítése

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.03. 08:24
Takaró Mihály
Fotó: Komka Péter / MTI
A szélsőjobbos irodalomtörténész nem ért egyet azzal, hogy mindegy, mit olvas a gyerek, csak olvasson.
Nincs olyan, hogy baloldali vagy jobboldali irodalom, csak jó és rossz irodalom van - mondta Takaró Mihály szélsőjobbos irodalomtörténész a Magyar Nemzetnek adott interjúban, amelyben az új Nemzeti alaptantervet elemezte (aminek kidolgozásában amúgy ő maga is részt vett). Takaró Mihály elmondta, hogy 1920 után új helyzetbe került a magyar nemzet, a Kárpát-medencében létrejött magyar irodalom jelentős része a határon túlra került. Megfogalmazása szerint a magyar irodalom meghatározó része kisebbségi irodalomként kezdett funkcionálni, és 1948 után egy olyan kánon jött létre, ami világnézeti, ideológiai alapon ítélte meg az írókat.
- Az irodalomtanítás az osztályharc eszközévé vált. A kánonból méltatlanul kikerült számos alkotó, akik nem feleltek meg a szocializmus világnézetének. Ők voltak azok, akik valódi nemzeti sorskérdésekkel foglalkoztak, patriótaszemmel közelítettek és világnézetük a kereszténység volt - mondta.
Úgy véli, hogy „a 2020-as tantervi módosítás lényege pontosan az, hogy visszaállítja az eredeti egyensúlyokat, amit már harminc éve meg kellett volna tennünk a rendszerváltozás után”. - Hozzáteszem, a magyar irodalmi kánon nagyjait illetően semmiféle vita nincs. Az, hogy Petőfi, Arany, Jókai vagy épp Vörösmarty műveit tanítani kell, nem kérdés. Én azt szoktam mondani, hogy az olvasmányoknak három kategóriája van: kötelező, szabadon választott és magától értetődő. Erről a harmadik kategóriáról gyakran elfelejtkeznek, pedig ez a legfontosabb, és ebben egyetértés van - jegyezte meg. Véleménye szerint olyan szabályozást lehetetlen készíteni, ami mindenkinek az ízlésével megegyezik.
- Innentől kezdve veszélyes, amikor politikai, ideológiai harcot próbálnak csinálni belőle. Csakis értékelvű megközelítésnek van helye. Ebbe pedig nem fér bele az a világnézeti harc, amit ma sokan próbálnak szakmai álarcban folytatni a NAT ellen. Nincs olyan, hogy baloldali vagy jobboldali irodalom, csak jó és rossz irodalom van

- jelentette ki.

Takaró Mihály nem ért egyet azzal, hogy mindegy, mit olvas a gyerek, csak olvasson. Álláspontja szerint az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát.
- Hogy miért ezek a művek kerültek be, nem pedig mások? A magyar identitáshoz hozzátartozik, hogy a múltunkból veszünk példákat. Az Egri csillagok például nem kerülhető ki, ezt nem lehet akármire leváltani. Nem lehet kérdés, hogy Egri csillagok vagy Harry Potter. Ez a magától értetődő kategória

- fűzte hozzá.

A Horthyért és antiszemita írókért rajongó Takaró Mihály feleségével együtt vett részt a Nat kidolgozásában. Korábban megkérdőjelezte Kertész Imre magyarságát, Spiró György emberi mivoltát, és azt is kifejtette, hogy Petri György valószínűleg a pokolra került. Az új alaptantervet számos kritika érte, pedagógusszervezetek, illetve Orbán Viktor volt gimnáziuma is tiltakozott ellene.

Megosztotta a híd terve a lakosságot Szentendrén

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.03.03. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A véleménynyilvánító népszavazáson a helyiek 10 százaléka szavazott, a többség a városon kívül szeretné látni a hidat.
Ne a belvárosban, hanem a várostól délre épüljön fel a kerékpáros- és gyalogoshíd - így szavaztak legtöbben Szentendrén, a február 17 és március 2 között lezajlott véleménynyilvánító népszavazáson. A szavazás végeredményét hétfő este fél tízkor tette közzé a város önkormányzata. Eszerint összesen 2622-en szavaztak – azaz a város teljes lakosságának a tíz százaléka – és messze a legtöbb, 1445 szavazatot a városon kívüli, déli hídhelyszín kapta. Nagy volt a sürgés-forgás az utóbbi napokban a szentendrei önkormányzat ügyfélszolgálatán: egymást érték a helyiek az irodában, hogy leadják voksukat, támogatják-e a városba tervezett kerékpáros- és gyalogos Duna-híd megépítését. Mivel a 26 ezer lakosú, Pest megyei városban a múlt hét végéig 2200-an szavaztak, a jelek szerint sokan az utolsó pillanatban döntöttek úgy, hogy részt vesznek a hétfő este zárult véleménynyilvánító szavazáson. Szentendre új – az ellenzéki pártok által támogatott – civil vezetése döntött úgy, hogy kikéri a lakosság véleményét a régóta húzódó és heves vitákat szító beruházás ügyében. Az Európai Kerékpárút Hálózat (EuroVelo) 6-os számú útja egy szakaszon a Szentendrei-szigeten vezetne, és épp Szentendrénél térne vissza a Duna folyásirány szerinti jobb partjára. Ezért a szigeten fekvő Szigetmonostor és Szentendre közé terveztek egy gyalogos, kerékpáros hidat. A szigetmonostoriak többsége lelkesen támogatta az ötletet, hiszen ők eddig jókora kerülővel tudtak csak a szentendrei oldalra jutni. Szentendrén viszont megosztotta a lakosságot a híd terve. A korábbi városvezetés 2014-ben hozott döntése váltott ki ellenérzéseket, mert az alapján épp a város legfrekventáltabb részén, a Duna-korzó északi részén érne partot az átkelő, itt két helyszínt említettek. Emellett alternatívaként javasoltak egy, a központtól északabbra fekvő helyszínt. Az októberben megválasztott új vezetés egyik helyszínt sem tartotta jónak, mondván az előző ciklusban csak a turizmusfejlesztést tartották szem előtt, így az átkelő túlságosan nagy kerékpáros-forgalmat zúdítana a belvárosra. Ezért inkább a központól kissé távolabbi, délebbre, a fővárosba tartó HÉV megállójához közelebb fekvő helyszínt tartanának jónak. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a beruházást tervező állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) szerint a déli, HÉV-közeli helyszín nem kivitelezhető. Akkor ugyanis a híd épp ott érne partot a Szentendrei-szigeten, ahol a mélyben értékes vízbázisok vannak, azokat pedig semmi nem veszélyeztetheti. Ezt az érvelést viszont elutasítja a szentendrei városháza arra is hivatkozva: ha az M0-ás autóút pillére is megépülhetett a szigeten a közelben, akkor a sokkal kisebb kerékpáros híd nem lehet akadály. A NIF és a város között másban is akadt vita. Az állami cég szerint sürgős döntés kellett volna, hogy ne vesszen el az uniós támogatás, az önkormányzat viszont úgy vélte, csak akkor szabad belevágni a beruházásba, ha helyiek döntik el, melyik tervet támogatják. Mindezek után az önkormányzat nyilvánosságra hozta a híd összes előkészítő iratát, majd február 17.-e és március 2.-a között szavazásra bocsátotta a kérdést. A lakosok végül négy terv – két belvárosi, egy északi és egy déli helyszín – közül választhattak, valamint voksolhattak úgy is, hogy ne épüljön híd. Mindezt egyébként a helyi – a városban ellenzékben lévő – Fidesz-frakció sajátos módon úgy értelmezte: Szentendre vezetése a felelősség áthárításával a lakosságra bízza a döntést, ráadásul megvalósíthatatlan alternatívákat kínált. Ami biztos: a helyieket rettentően megosztja a beruházás terve, a városban szinte annyi véleményt hallottunk, ahány emberrel találkoztunk. Egy unokájával sétáló idősebb úr szerint például a szentendrei belvárosba nem való híd, tönkretennék azzal a Duna-part harmonikus látképét. Egy középkorú hölgy szerint épp a belvárosban kellene hidat építeni, de csak azért, hogy véletlenül se sérüljön meg a sziget alatti felbecsülhetetlen értékű vízbázis. – Egyáltalán minek ide kerékpároshíd? – kérdezett vissza egy középkorú házaspár. Szerintük ugyanis a híd miatt az átmenő forgalom növekedne jelentősen Szentendrén. Ráadásul – tették hozzá – a szemközti Szigetmonostoron is vannak, akik a sziget viszonylagos békéjét féltik. – Ki hallott már olyan baromságot, hogy csak kerékpárosoknak és gyalogosoknak épül híd? Az egésznek úgy lenne értelme, ha a hídon mentőautó és tűzoltó is közlekedne – vetett fel egy újabb aspektust egy autós arra utalva, régi panasz, hogy baj esetén lassan ér ki a segítség a szigeti településekre.

Hiába a kilépések, a Jobbik célja ugyanaz: megszabadítani a népet az Orbán-rezsimtől

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.03.03. 07:30

Fotó: Bana Tibor Facebook oldala
A Jobbik nem adja jelét annak, hogy az egyre-másra felszínre törő belső konfliktusok megrendítették volna a pártot.
Ahogyan azt hétfő délután hírül adtuk: közösségi oldalán jelentette be a Vas megyei Bana Tibor, hogy kilép a Jobbikból, és független országgyűlési képviselőként folytatja. Szerette volna, ha a párt jobbközép, polgári, európai erőként működik, ehelyett „nihilizmus, populizmus és belső leszámolás” jött, ami számára „teljességgel vállalhatatlan”. A szöveges bejelentéshez Bana videóüzenetet is mellékelt: ebben azt állította, hogy a Jobbikban jelenleg tisztességtelenség és becstelenség uralkodik, Jakab Péter elnök az „antiszemita botrányairól elhíresült, orosz- és törökbarát Gyöngyösi Mártonnal (az elnökhelyettessel) együtt diktátorként vezeti a pártot”. Bana Tibor korábban a Jobbik alelnöke volt, a januári tisztújító kongresszuson azonban nem vállalta a jelöltséget. Nem a saját elhatározásából húzódott háttérbe. Több forrásból megerősítették lapunknak, hogy Jakab Péter az értésére adta: elnöki vétót emel vele szemben, ha elindul. Bana megkérdőjelezte ugyanis Jakab alkalmasságát, és ennek híre a pártközpontba is eljutott. (Bana Tibor sem akkor, sem most nem akart nyilatkozni.) A közelmúltban Bencsik János, a párt budapesti elnöke is kilépett a Jobbikból és a parlamenti frakcióból. Indoklása szerint Jakab Péter és Gyöngyösi Márton "politikai bosszúhadjáratot hirdetett" azok ellen, akik nem őket támogatták. Kilépett a Jobbik egyik alapítója, a belső ellenzékhez sorolt volt országgyűlési képviselő, Szávay István is. Ahogyan arról beszámoltunk, a távozók között van Szente Béla, a Pest megyei Monorierdő polgármestere is. „Rá kellett jönnöm, hogy semmivel nem vagyunk különbek a többi pártnál” – nyilatkozta a Népszavának. Egyszerre jelentette be kilépését négy jobbikos kerületi önkormányzati képviselő: Varga Dániel és Zsitnyák János (I. kerület, Budavár), Kovács Dávid Attila (XXI. kerület, Csepel), Staudt Csaba (XXIII. kerület, Soroksár). Úgy érezték, a Jobbikban már nincs lehetőségük „21. századi, konzervatív, jobboldali politikát” folytatni. A békéscsabai jobbikosok közvetlenül a kongresszus után oszlatták fel a helyi pártszervezetet, később ugyanez lejátszódott Debrecenben is. Előzőleg Jakab Péter és az új elnökség felszólította Kulcsár Gergelyt (azt a jobbikos politikust, aki régebben beleköpött a vészkorszak áldozatainak emléket állító Duna-parti cipőkbe), hogy adja vissza a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésben szerzett mandátumát. Kulcsár erre nem volt hajlandó. Más konfliktusok is terhelik a Jobbikot. Aligha baráti a viszony például Jakab Péter és Sneider Tamás között. Sneider abban a tudatban köszönt le a pártelnöki posztról, hogy a tizenhat év után távozó Szabó Gábor utódaként a Jobbik pártigazgatója lesz. Kezdetben Jakab támogatta őt, kinevezése helyett az elnökség mégis pályázatot írt ki a pártigazgatói tisztségre – a győztes nem Sneider, hanem Lejer Zoltán, egy Bács-Kiskun megyei politikus lett. Jakabék a pártalapítvány teljes kuratóriumát is lecserélték. A kongresszus után elbocsátások kezdődtek, a Jobbik egyik volt alkalmazottja „statáriális kirúgásként” értékelte a vele történteket. Többen feljelentést tettek a rendőrségen, amiért rejtélyes módon kiszivárgott a belső levelezésük, és ezért komoly retorziók érték őket a pártban. A chatcsoportos beszélgetésben résztvevő jobbikosok Jakab Péter volt személyi asszisztenséről fogalmaztak meg negatív véleményeket. Valaki minderről képernyőfotókat készített, és azt elküldte Jakabnak. Volt, akinek retorzióként megszüntették a munkaviszonyát a pártban. Másokat pénzbüntetésre köteleztek: egy megyei közgyűlési képviselőt például arra, hogy 6 havi tiszteletdíját fizesse be. A lapunkhoz eljutott információ szerint az illető időközben szintén kilépett a Jobbikból. Jakab Péter február elején egy háttérbeszélgetésen kijelentette, hogy – bár a tisztújító kongresszuson akadtak feszültségek – a Jobbikban már megvalósult a belső stabilitás és egység. Az utóbbi hetek eseményei nem ezt igazolták. Bana Tibor kilépése után kerestük Jakab Pétert és Gyöngyösi Mártont. A Jobbik sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy a párt elnöksége tudomásul vette Bana döntését: „többször elmondtuk már, hogy jól tudjuk, lesznek olyanok, akik más utat fognak választani”. Mindezek ellenére a legfrissebb adatok szerint Jakab Péter vezetésével a Jobbik már mérhető módon tudta növelni támogatottságát. Az irány és cél ugyanaz, amit Jakab meghirdetett a kongresszuson: „2022-ben megszabadítjuk Magyarországot és a magyar népet az Orbán-rezsimtől”.