Az ügyészség vagy a gyámhatóság mindig indítványozza a szülői felügyeleti jog felfüggesztését, ha olyan elkövetőről van szó, akit hozzátartozó, volt hozzátartozó bántalmazása miatt ítéltek el.
Ha pedig a vádlott a szülőtárs ellen követett el erőszakot a bíróság szerint, vonják meg tőle a kapcsolattartási jogokat is – röviden összefoglalva ezt tartalmazta Szél Bernadett a parlament igazságügyi bizottságához beterjesztett törvénymódosító javaslata. amiről a képviselőnő Facebook-bejegyzésben számolt be.
A módosításra Szél szerint azért van szükség, mert a bíróságok saját hatáskörben nem dönthetnek a szülői jogok korlátozásáról – ehhez minden esetben a vád- vagy gyámhatóság kérésére is szükség van; a kötelezővé tett indítvánnyal azonban az eljárás mondhatni automatikussá válna.
A független parlamenti képviselő civil szervezetekkel és jogászokkal közösen dolgozta ki a javaslatot, és az vezette, hogy megelőzhetőek legyenek a tragikus győri kettős gyermekgyilkossághoz hasonló esetek.
Pedig elvileg tetszett is nekik
Pedig „A Fidesz képviselője, Czunyiné Bertalan Judit azt mondta, ezzel elviekben egyet is értenek, de mégse szavazzák meg, mert »alkotmányos aggályokat is felvet« a javaslat” – írta Szél Bernadett – „az Igazságügyi Minisztériumban pedig amúgy is dolgozik egy munkacsoport a kapcsolattartás újraszabályozásán, »várjuk meg, mit mondanak«.”
Hogy a javaslattal kapcsolatban milyen alkotmányos aggályok merülhettek fel, arra a javaslatot nyilvános indoklás nélkül visszadobó bizottság sem tér ki – és nem tudhatta meg a beterjesztő sem, igaz, a képviselő kérdéseket sem tehetett fel az elbírálás során. „Czunyiné nem határozta meg konkrétabban, mire gondol; én három jogásszal egyeztettem a javaslat leadása előtt, egyikük sem látott ilyen problémákat” – mondta lapunknak Szél Bernadett, aki szerint
Lapunk írásban kereste meg a fideszes bizottsági tagot, hogy konkrétabban is indokolja meg, milyen aggályokat látott Szél módosító javaslatával kapcsolatban. Ha Czunyiné válaszol, frissítjük cikkünket.
Vörös posztó lehet az Isztambuli Egyezmény
A valódi probléma talán az Isztambuli Egyezmény felemlítése lehet: Szél javaslatában hivatkozik az Európa Tanács Magyarország által is aláírt, de kilenc éve nem ratifikált egyezményre, amit a kormány túlmisztifikáltnak, sőt, migránsbarátnak tart – az Orbán-kabinet tehát magának mondana ellent, ha az Egyezményre mutató javaslatot elfogadná.
A kormány részéről egyébként Varga Judit igazságügyi miniszter ígér kemény lépéseket: szigorítanák a feltételes szabadlábra bocsátás feltételeit, hogy aki más életére tör, az ne szabadulhasson idő előtt.
Ez azonban nem alternatívája a Szél által benyújtott javaslatnak: a szülőtársát bántalmazó elítélt akkor is potenciális veszélyforrás lehet a családra, ha teljes büntetését letöltve gyakorolja tovább szülői jogait.
