Ördögi körbe taszítja a megbélyegzés a túlsúlyosokat

Publikálás dátuma
2020.03.04. 18:59

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A stigmák rosszul hatnak a lelki egészségre, ami egészségtelen táplálkozáshoz és a fizikai aktivitás mellőzéséhez vezet.
A túlsúlyosok megbélyegzése ellen emelt szót egy nemzetközi szakértői bizottság az elhízás szerdai világnapjához kapcsolódóan. A túlsúlyosokat gyakran bélyegzik lustának és fegyelmezetlennek, ami hátrányosan érinti az egészségügyi ellátáshoz és az információkhoz való hozzáférésüket is – írta a medicalxpress.com tudományos-ismeretterjesztő portál. Az egészségügyi ellátást nyújtók között is elterjedt az elhízottakkal szembeni előítélet, ami negatívan befolyásolja az ellátásukat.
A Nature Medicine című szaklap aktuális számában megjelent írásukban a King's College London professzora, Francesco Rubino vezette kutatócsoport egy nemzetközi egyetértési nyilatkozatot vázolt fel a testsúllyal kapcsolatos megbélyegzés eltöréséről.  A nyilatkozatot nemzetközi konferencián dolgozták ki, amelyen számos szakmai társaság - többek között az Elhízáskutató Világszövetség, az Amerikai Diabétesz Társaság, a Brit Diabétesz Társaság - szervezett.
Több kutatás eredményei mutatták, hogy minél több a felesleges kiló, annál erőteljesebb a megtapasztalt diszkrimináció is. Ez egyébként gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. 
Az elhízott gyerekek és fiatalok gyakran élnek meg lelki és fizikai terrort, amelynek súlyos pszichés következményei lehetnek.

A túlsúlyból és elhízásból eredő egészségügyi kockázatokhoz hozzáadódnak a stigmák okozta rizikók is. Ezt megsínyli a lelki egészség, ami ismét egészségtelen táplálkozáshoz és a fizikai aktivitás mellőzéséhez vezet, ezzel kialakul az ördögi kör. Különösen az táplálja az előítéleteket, ahogyan a média ábrázolja a túlsúlyosokat – állapította meg a grémium. A szakértők felhívását több mint száz szervezet, intézet, társaság és szaklap írta alá.
Az egyik széles körben elterjedt vélemény szerint "csak akaraterő kérdése a túlsúlytól való megszabadulás". Ezért az elhízott emberekről azt feltételezik, hogy nincs önkontrolljuk és önfegyelmük. Ez azonban nem felel meg a tudomány mai állásának: a súlyszabályozás eszerint nem pusztán akarat kérdése, hanem függ a biológiai, genetikai és környezeti tényezőktől is.
Az elhízás világnapját idén helyezték át október 11-ről március 4-re.
Szerző

„A növényi alapú étrendek nem divatdiéták”

Publikálás dátuma
2020.03.04. 14:41

Fotó: Pissors Marietta / Pissors Marietta
Általában egészségesek a már környezetvédelmi okokból is egyre gyakrabban követett növényi alapú étrendek, de lehetnek kockázataik, ezért az összeállításukhoz érdemes szakember tanácsát kérni.
"A növényi alapú étrendek nem divatdiéták" – jelentette ki Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa. Előbbiek hagyományai évszázadokra nyúlnak vissza és a XX. század vége óta a tudományos kutatások célkeresztjébe is kerültek. Gyakran fehérje-, vas- vagy B12-vitamin hiányt társítanak hozzájuk, de a tudatosan és megfelelően összeállított, növényi nyersanyagokból álló étrend pozitív hatást gyakorolhat az egészségi állapotra, és szerepelhet egyes betegségek étkezési terápiájában is – mondta a szakember a Népszavának.
Általában etikai, vallási, ökológiai, azaz állat- és környezetvédelmi, illetve egyre inkább fenntarthatósági és egészségügyi megfontolások miatt szokás növényi alapú, azaz összefoglaló néven vegetáriánus étrendre váltani. Ezek közös jellemzője a növényi eredetű élelmiszerek fogyasztása, amely eltérő mértékben egészülhet ki állati eredetű alapanyagokkal.

Jótékony

A vegetáriánus étrendet folytatók sokszor törekednek arra, hogy minél több feldolgozatlan nyersanyagot fogyasszanak, valamint kímélő ételkészítési eljárásokat alkalmazzanak, például kerülik a magas hőmérsékleten, hosszú ideig tartó sütést, főzést, illetve mérséklik az adalékanyagok használatát, így alapvetően egészségesebb a táplálkozásuk – jegyezte meg a szakember.
Mivel a növényi alapú étrendek zöldségeket, gyümölcsöket, teljes értékű gabonaféléket, hüvelyeseket, olajos magvakat tartalmaznak, csökkentik számos, nem fertőző, krónikus betegség kialakulásának kockázatát. Kutatások szerint a vegetáriánusok körében kisebb a túlsúly, az elhízás, a cukorbetegség előfordulása, de a szív- és érrendszeri betegségek megjelenésének kockázata is. Stroke esetén azonban nem egyértelműek az adatok – tette hozzá a dietetikus. A daganatok kialakulásának általános kockázata is némileg kisebb a vegyes étrendet folytatókhoz képest. Ennek hátterében az a már régen igazolt tény állhat, hogy a jelentős zöldség- és gyümölcsbevitel, a sok rostfogyasztás pozitív élettani hatású. A telített zsírsavak alacsony beviteli aránya is csökkenti a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét, a daganatképződést, valamint a túlsúly és az elhízás kialakulását. A magas élelmi rost- és a vitamin-, valamint a magas ásványianyag-bevitel is jótékonyan hat a szervezetre, ahogy az antioxidánsok, polifenolok, flavonoidok is.

Veszélyei is vannak

Kockázati tényezői is vannak azonban a több teljes értékű gabona- és a zöldségfogyasztásnak: a gombatoxinok, az úgynevezett antitápanyagok, illetve a különböző növényvédőszer-maradványok, a rovarirtó szerek és egyéb anyagok negatív hatással lehetnek az egészségre, ezért fontos odafigyelni az ételek beszerzési helyére. 
A növényi étrend egyik kritikus pontjának a nem megfelelő fehérjebevitelt tartják. Ezek az emberi szervezet nélkülözhetetlen építőkövei, szükség esetén akár energiaforrások is lehetnek. Aminosavakból épülnek fel, kilenc olyan van, amelyeket a szervezet nem képes előállítani, ezért ezeket, az úgynevezett esszenciális aminosavakat kívülről kell bevinni. Az állati eredetű élelmiszereket azért hívják komplett fehérjeforrásnak, mert az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen összes aminosavat tartalmazzák. A növényekben is vannak ilyenek, de nem mind egyszerre. 
Gondot okozhat a B12-vitamin, a vas, a cink, a D3-vitamin, a jód és az omega-3 zsírsavak elégtelen bevitele is. Megfelelő nyersanyag-válogatással azonban teljes értékűvé lehet tenni a „vega” étrendet is. Ahhoz, hogy megtanuljuk, mit mivel érdemes együtt fogyasztani, célszerű szakember segítségét igénybe venni, de fontos a tudatosság is. 
„Még véletlenül se kezdjünk el egy ilyen étrendet divatból”

– hangsúlyozta Wolher Veronika.

Melyek a növényi alapú étrendek?

A legújabb és egyben legmegengedőbb növényi alapú irányzat a flexiteriánus étrend, amely a húsfogyasztás mérséklése mellett tartalmazza az összes, hagyományos vegyes táplálkozásban szereplő élelmiszercsoportot. Az ilyen étrendet követők húsok közül főleg szárnyasokat és halakat fogyasztanak, de ezek mennyiségét mérséklik, a vörös húsokat viszont kerülik. Az úgynevezett peszkateriánus étrend követői nem fogyasztanak húst, de halat és tengeri ételeket igen. A pollotariánus étrenden lévők a szárnyas húsokat nem utasítják el, de halat és vörös húst nem esznek. A lakto-ovovegetáriánusok tejet, tejterméket és tojást fogyasztanak, viszont kerülik a húsokat és a halakat is. Az ovovegetáriánusok a tojáson kívül semmilyen állati eredetű ételt nem esznek meg. A laktovegetáriánusok csak tejet és tejtermékeket fogyasztanak. A legszigorúbb megszorításokat a vegán étrend tartalmazza, ez nem engedélyez semmilyen állati eredetű élelmiszert: nemcsak a tojást, a tejet és a tejtermékeket, a húsokat és a halakat hagyják el, de még a mézet is kerülik. 

Szerző
Frissítve: 2020.03.04. 14:55

Több ok is állhat a gyakori betegeskedés hátterében

Publikálás dátuma
2020.03.03. 14:35

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Neutropénia is okozhatja, hogy egymás után kapunk el fertőzéseket.
Több ok is állhat annak hátterében, ha a szervezet védekezőképessége annyira leromlik, hogy gyakran kapunk el különböző fertőzéseket – mondta Kárpáti Ágnes, a Trombózis-és Hematológiai Központ onkohematológusa, hozzátéve, hogy ilyenkor érdemes az úgynevezett neutropéniára is gyanakodni.
A fehérvérsejtek egy csoportját alkotó neutrophil sejtek elősegítik a szövetek regenerációját és hozzájárulnak a fertőzések leküzdéséhez. A csontvelőben keletkeznek, és ha fertőzés, gyulladás vagy egyéb rendellenesség, például daganat van a szervezetben, az érett neutrophilek nagyobb számban kerülnek a megfelelő területekre. Bizonyos állapot pedig azt eredményezheti, hogy kevés neutriphil van jelen. Csökkenésük általában akkor fordul elő, ha termelődésénél zavar keletkezik, vagy ha a szervezet több immunsejtet használ fel, mint amennyit előállít. A neutropénia lehet akut és krónikus probléma is. 
Oka lehet a lép megnagyobbodása, allergia, súlyos fertőzés, mérgezés, rák, sugár- vagy kemoterápia, bizonyos autoimmun betegségek, a B12-vitamin hiánya, aplasztikus vérszegénység és a csontvelőt érintő betegségek, például limfóma, leukémia is.
Gyerekeknél gyakran előfordul, hogy semmi nem utal neutropéniára, csak egy vérvizsgálat során derül ki. Ez az esetek többségében kinőhető, de a súlyos problémák – leukémia, limfóma – kizárása érdekében fontos a részletes hematológiai kivizsgálás. Fontos, hogy a gyerek minden szükséges oltást megkapjon – tette hozzá a szakorvos.
Felnőtteknél az állapot általában tüneteket okoz, a gyakori fertőzések mellett leginkább szájban megjelenő aftákat. Ilyenkor azt is fontos megfejteni, mi okozza a csökkent neutrophil termelést. Rák esetén a daganatellenes szerek alkalmazása miatt gyakran fordul elő, ilyenkor megelőző intézkedésekre is szükség lehet a gyakori fertőzések elkerülése érdekében.
A neutropénia kiderítéséhez vérvételre, a neutrophilek számának ellenőrzésére van szükség. Alacsony mennyiség esetén a vizsgálatot meg kell ismételni. Ha tartósnak bizonyul, csontvelő vizsgálatot rendel el az orvos. Fontos az állapot okainak tisztázása is – hangsúlyozta az onkohematológus. Ezek alapján személyre szabottan kell kezelni, például vitaminpótlással, immunrendszert támogató szerekkel, illetve akár immunoglobulint stimuláló injekciókkal is.
Szerző
Frissítve: 2020.03.03. 16:02