Fogynak a diákok a koronavírus miatt, hiába nem lehet szünetet elrendelni az iskolákban

Publikálás dátuma
2020.03.13. 07:54

Fotó: Népszava
Számos intézmény megengedőbb a kormánynál, sok helyen az igazgató igazolja, ha a járványveszély alatt otthon tartják gyerekeiket a szülők.
Miközben a kormány lényegében megtiltotta, hogy az új koronavírus veszélye miatt felfüggesszék a tanítást az iskolákban, sok szülő az ország számos pntjáról arról számolt be a hvg.hu-nak, hogy csütörtök reggelre drasztikusan megcsappant az osztálylétszám. A lap úgy tudja volt, ahol nemcsak néhány gyerek, hanem a fél osztály hiányzott. Az intézmények legtöbbje viszont nemigen merészkedett tovább annál, ami az Emmi alá tartozó illetékes tankerületi központ felhívásában állt, vagyis, hogy csütörtök reggeltől teljesen megtiltották a szülők belépését az épületekbe, lefújtak minden iskolai és tanórán kívüli ünnepséget, kirándulást és más programot, illetve felkérték azokat, akik kapcsolatba kerülhettek fertőzöttekkel, hogy maradjanak otthon.
A szórás azonban elég nagy, derül ki a hvg.hu cikkéből: voltak iskolák, ahol a tájékoztatást a hivatalos kormányzati oldal elérhetőségének elküldésével intézte el az igazgató, de máshol például az osztályfőnökök és a biológiatanár naponta beszélget a vírusról és hatásairól a gyerekekkel. Arra viszont, hogy mit tehet az a szülő, aki csak óvatosságból nem szeretné iskolába engedni az amúgy egészséges gyerekét, nem minden intézménynek volt még válasza: a hvg.hu-hoz érkező visszajelzések alapján ebben főként az alapítványi, alternatív tantervű vagy egyéb szempontból „nem hagyományos” iskolák voltak megengedőbbek. Van igazgató, aki a szülők kezébe adta a döntést a bejárásról, és egyértelművé tette, hogy nemcsak az akár hosszabb időszakra szóló szülői igazolásokat fogadja el érvényesként, de mindent támogatást és eszközt, online tananyagot, satöbbit biztosít ahhoz, hogy a tanítás valamilyen formában otthon is folytatódhasson. Több, a Közép-Budai Tankerülethez tartozó állami iskolából is ezt írta a szülőknek az igazgató: "amennyiben a szülő a helyzetre tekintettel nem kívánja a gyerekét iskolába járatni, akkor ezt jelezze az intézményvezetőnek, aki ezt tudomásul veszi és a hiányzást igazoltnak tekinti. Ezen hiányzások nem szülői-, nem orvosi-, hanem igazgatói igazolásnak minősülnek".
Eközben egy petíció is indult azért, hogy - mint elindítói fogalmaztak - "akadályozzák meg a koronavírus terjedését az iskolák, óvodák bezárásával". Ezt péntek reggelre, azaz három nap alatt közel 16 ezren írták alá. Az iskolák bezárását kérte többek közt a veszélyeztetett korosztályhoz tartozó tanárok miatt csütörtökön a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is (PDSZ).
Ez a vita nyilván a következő napokban sem fog csillapodni, sőt kormányközeli információink szerint a kormány a friss információk tudatában, a vírusfertőzéses esetszám esetleges növekedésétől függően a jövő hétfőtől már készül arra, hogy adott esetben az általános- és középiskolákban is beszünteti az oktatást.
Szerző

Nekiveselkedik Trianonnak az MSZP

Publikálás dátuma
2020.03.13. 07:50

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A szocialista párt új stratégiáját tartalmazó vitaanyag külön fejezetben foglalkozik Trianonnal.
Nem szabad eltagadni, hogy Trianonból máig megoldatlan problémák is adódnak. A baloldal eddig hátat fordított ezeknek a problémáknak, nem akart tudomást venni róluk, így teljesen átengedte a terepet a jobboldalnak – nyilatkozta Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója. Pedig a hallgatás nem tartható álláspont. A baloldalnak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely tekintettel van az érzékenységekre, a konfliktusok kiélezése helyett a feszültségek tompítására fókuszál.
Pulai András ezt még 2018 nyarán mondta a Népszavának. Az MSZP mintha komolyan vette volna a bírálatot. A szocialista párt új stratégiáját tartalmazó vitaanyag, amely majd a kongresszus döntése után válik véglegessé, külön fejezetben foglalkozik Trianonnal.
A magyar társadalmat a XX. században jelentős traumák érték: Magyarország korábbi területének felosztása és így a magyar lakosság egyharmadának a szomszédos országokba kerülése, a világháborúk hatalmas embervesztesége, valamint a magyar zsidóság négyötödének megsemmisítése. Ezek a traumatikus hatások két világháború szörnyű veszteségei közepette érték a magyarságot. Hatásuk mai napig fontos és meghatározó életérzés minden családban, legyenek akár érintettek, vagy gondolják magukat nem érintettnek – olvasható a „Magyarország ott van, ahol magyar ember van” című fejezetben.
Az MSZP osztja mindazok keserűségét, fájdalmát, akik a XX. században Trianon, a holokauszt, a világháborúk áldozataiként szenvedtek. A szocialisták azt tekintik fő céljuknak, hogy ilyen szörnyűségek soha ne ismétlődhessenek meg és mindenki szabadon élhesse meg nemzetiségét, vallását.
Trianonért a felelősség nem a korabeli polgári demokratákat és szociáldemokratákat terheli, szemben az elmúlt száz évben hangoztatott jobboldali vélekedésekkel. Trianon Magyarországot sújtó igazságtalan nagyhatalmi döntés volt, és a mai napig megoldatlan a kisebbségbe szorult magyarság jogainak maradéktalan érvényesítése – hívja fel a figyelmet az MSZP.
A szocialisták szerint Trianon traumáját az Európai Unión belüli valós nemzetegyesítéssel, a határok jelképessé tételével lehet meghaladni. Emellett szükség van a szomszédos országok pozitív kisebbségpolitikájára, Magyarország részéről pedig aktív magyarságpolitikára. Az MSZP fellép a többség és a kisebbség megegyezésén alapuló közösségi autonómiaformák megteremtéséért, jogszabályban kívánja rögzíteni, hogy a költségvetés mindenkori kiadási összegének meghatározott részét határon túli támogatásokra kell fordítani. A szocialisták szeretnék elérni, hogy a határon túli magyarok a saját jelöltjeikre szavazhassanak, „valós képviselőt” juttathassanak be a magyar Országgyűlésbe.
Ismét megkérdeztük Pulai Andrást. A Publicus igazgatója szerint az MSZP legalább már azt felismerte, hogy a probléma létezik, és megtette az első fontos, de egyelőre még csak „szégyenlős lépést” abba az irányba, hogy foglalkozzon azzal.
A párt stratégiájának vitaanyaga nem önmagában nézi Trianont, hanem hangsúlyosan beemeli a holokauszt tragédiáját is. Elvileg ezt úgy is lehetne értékelni, hogy az MSZP próbálja történelmi összefüggéseibe helyezni a kérdést, Pulai azonban inkább arra hajlik: a szándék mögött bizonytalanság húzódik. A jobboldal rendre a vészkorszak és a kommunizmus áldozatai között von párhuzamot. Ehhez hasonlatosan a baloldal szintén nem akar, vagy nem tud kifejezetten Trianon ügyével előállni. Pulai ezért nevezi „szégyenlősnek” az MSZP lépését. Ugyanakkor az is látszik, hogy miközben a jobboldali terminológiában visszatérő kifejezés a „békediktátum” és az „országcsonkítás”, a szocialisták új, saját szókincs kialakítására tesznek kísérletet. Az MSZP az említett szavakat egyáltalán nem használja, jóval pacifikáltabb nyelvezet meghonosítására törekszik – állapította meg Pulai András. A Népszava nemrég ismertette a Publicus Intézet felmérését, amelyből kiderült, hogy nőtt azok száma, akik szerint Trianon a magyar történelem legnagyobb tragédiája: 2018 nyarán a megkérdezettek 73 százaléka értett egyet (vagy „inkább egyetértett”) az állítással, a most februárban megismételt vizsgálat alapján már 83 százalékuk. 45-ről 54 százalékra növekedett azok aránya is, akik úgy gondolják, hogy „soha nem szabad belenyugodni” a trianoni döntésbe. A vélemények polarizálódtak az elmúlt években. Azok aránya is nőtt ugyanis (43-ról 46 százalékra), akik azt az álláspontot képviselik, hogy „semmi értelme nincs ma már Trianon kérdésével foglalkozni”.
Szerző
Témák
Trianon

Két hét múlva derülhet ki, hogy valóban pusztító járvánnyal néz-e szembe Magyarország

Publikálás dátuma
2020.03.13. 07:45
Róma kihalt utcái koronavírus-járvány idején
Fotó: RICCARDO DE LUCA / Anadolu Agency
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az első betegészlelést követően 3-5 héttel robban be a koronavírus terjedése.
A betegség megjelenése és az esetszámok komoly megugrása között a jelek szerint egy hónapnyi idő telik el: Olaszországban február 22-én volt az első aggasztó mérvű esetszám-növekedés, de az orvosok ma már úgy látják, a vírus január vége óta fertőzhetett és terjedhetett az országban, írja a hvg.hu. Hasonló trend jellemzi Németországot, ahol ugyancsak február végén indult meg a gyors emelkedés, miután az első fertőzöttet január 28-án vették nyilvántartásba. Franciaországban – ahol az első két, Európában regisztrált beteget január 24-én jelentették – február 29-e volt a „gátszakadás” napja. Nagy-Britannián a szigetország-státusz sem segített, miután január utolsó napján megjelent az első regisztrált fertőzött, február végére ugyancsak elesett az ország. Az Európán kívüli Iránban is egy hónapnyi idő kellett az agresszív terjedés beindulásához: Kúm városában január közepén jelent meg hivatalosan a fertőzés, s február 23-ára vált egyértelművé, hogy nem voltak sikeresek a járvány megfékezésére hozott első intézkedések. A mostanra már világjárvánnyá szélesedett betegség Dél-Koreában is hasonló utat járt be: január 20-án jelent meg és február 19-20 volt az első igazán súlyos nap. Ha Európa többi térségében is érvényesülnek az eddigi trendek, akkor azokban az országokban – köztük Magyarországon –, ahol március első napjaiban jelent meg a vírus, a hónap vége vízválasztó lehet. Ha április elején nem ugrik meg jelentősen az esetszám, akkor lehet esély arra, hogy nem az olaszországi mintázatot követi a járvány. Az esélyeket javíthatja, hogy járvány által később elért országokban arányosan korábban, azaz alacsonyabb esetszámnál hozzák meg a drasztikus korlátozásokat jelentő intézkedéseket. Míg Olaszországban például már több ezer beteg volt, amikor elhatározták az országos karanténok bevezetését, illetve az iskolák bezárását, a többi országban, például Szlovákiában és Ukrajnában, vagy akár Magyarországon is, néhány beteg regisztrálása után meghozták ezeket, vagy az ehhez hasonló az intézkedéseket. Ukrajna különlegesnek számít, ott az első beteg regisztrálása után azonnal léptek: bezárták az iskolákat, lezárták a határokat és betiltották a tömegrendezvényeket.
Szerző
Témák
koronavírus