Közel tizenegy tonnányi rakományt, több tízezer védőruhát és maszkot hozott az a Wizz Air-gép, ami először szállított le Kínában gyártott védőfelszereléseket Magyarországnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megbízására.
Az utánpótlásra valóban égető szüksége volt a koronavírus-járvánnyal küzdő egészségügynek, ám az a rendkívüli körülmények között is furcsának tűnt, hogy miért a Wizz Air végzi ezt a munkát, hozza hat ország érintésével, 9000 kilométeren át a rakományt –
becslések szerint mintegy 20 milliárd forintért.
A kormány kopogtatott a Wizz Airnél
Az ügy kapcsán levelet küldtünk minden érintettnek. Kíváncsiak voltunk, hogy kinek az ötlete volt a Wizz Air megbízása, magyarán ki tette meg az első lépést - mennyibe került a védőfelszerelések Magyarországra szállítása, és ami a legfontosabb, miért nem a Honvédség feladata volt ez. A megkeresettebbek közül a Wizz Air volt a legbeszédesebb:
"Az egészségügyi felszerelés szállításáról nemrég kezdődtek az egyeztetések, és mindkét fél rugalmassága és összehangolt munkája kellett ahhoz, hogy ilyen rövid idő alatt sikeresen Magyarországra érkezzenek az egészségügyi felszerelések."
- írta március 23-án, órákon belül elküldött válaszában Laky Zoltán, a társaság PR-tanácsadója, ki azt is hangsúlyozta, ha további hasonló küldetéseket kapnak, annak is igyekeznek eleget tenni. Erre lesz is esély, hiszen Orbán Viktor nemrég tíz légi szállítmánnyi védőfelszerelés beszerzéséről beszélt (ebből már egy rakomány befutott, de azt kínai gép hozta).
A Wizz Air azt ugyanakkor ismételt kérdésünkre sem árulta el, hogy mennyiért vállalták a munkát, az ár szerintük üzleti titoknak számít.
Hol voltak eközben az Airbusok?
Annyi tehát kiderült, hogy a kormány fordult a légi társasághoz. „Értelemszerűen” valóban nekik kellene elmondani, hogy miért döntöttek így, és mennyibe került mindez - de ezt cikkünk megjelenéséig nem tették meg.
Az innovációs tárca sajtóosztályának hétfőn küldtünk levelet, de ismételt érdeklődésünkre sem reagáltak kedd délutánig. A Honvédelmi Minisztérium ugyan válaszolt, de szigorúan a konkrét kérdéseket megkerülve: „A Honvédelmi Minisztériumhoz érkezett megkeresésére hivatkozva tájékoztatjuk arról - mint az az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatóján is elhangzott - , hogy a Magyar Honvédség is részt vesz az új koronavírus-járvány elleni védekezési feladatokban. Természetesen a megfelelő kapacitásokat és erőforrásokat ki fogjuk használni” -írták.
Így az sem derülhetett ki, hogy hol tartózkodott a két honvédségi Airbus március 20-23. között, míg a Wizz Air gépe a fél világot bejárva repült felénk – vagy hogy a Honvédség kapott-e egyáltalán megkeresést, felkérést Orbán Viktor stábjától a védőfelszerelések leszállítására. Nem kizárt persze, hogy a szállítógépek eközben éppen külföldön rekedt magyarokat mentettek, de ezen sem lenne mit titkolni.
A katonai luxusgépet Szijjártó használta
Az elvileg szintén a honvédségi flottához tartozó Falcon FX-ek egyikéről már többet tudhatunk: a 13 milliárd forintért vásárolt, bárpulttal és kanapékkal is ellátott, 606-os katonai lajstromszámú"nemkormánygép" Szijjártó Péter külügyminisztert szállította az elmúlt hetekben.
Szijjártó több, fertőzés sújtotta országban is megfordult a közelmúltban, ám a külügyminisztérium máig nem árulta el a Népszavának, milyen protokoll szerint fertőtlenítik a munkatársaik által használt honvédségi business jeteket, hogyan óvják meg a fertőzéstől a külügyminisztert és stábját.
Cikkünk megjelenése után Szijjártó Péter Facebook-oldalán jelentette be: az eddigiek után még kilenc szállítógépet, több száz tonnányi védőfelszerelést várnak a Kínai Népköztársaságtól, ami szerinte igazi barátnak bizonyult a bajban. "Ennyit a Keleti Nyitás szükségességéről és megalapozottságáról" - tette hozzá a külügyminiszter, aki a Tuan-Csie-lung kínai nagykövettel is tárgyalt.
A nyilvánosságra hozott beszélgetés során nem került szóba, hogy a most védőfelszereléseivel a fél világot ellátó Kína maga is nagyban tehet a járvány világméretűvé válásáról: hiszen kezdetben heteken át cenzúrázta az eleinte Hupej tartományban és Vuhan városban tomboló járvánnyal kapcsolatos híreket és netes keresőszavakat , kényszerített hallgatásra orvosokat és újságírókat.
