Előfizetés

Elhúzódik a színházi háború

Balogh Gyula Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2020.03.24. 19:10
A KULTÚRA NEMZETI ALAP - Tüntetés a Madách téren tavaly decemberben
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Személyeskedéstől sem mentes hangnemű vitát követően kedden elfogadta a Parlament az Előadó-művészeti törvény módosítását, amely bővíti az állam jogosítványait. Karácsony Gergely Rudolf Pétert nevezte ki a Vígszínház igazgatójának.
A színházak, bár egy ideje kényszerűen nem játszanak, még a koronavírus idején is terítékre kerültek a Parlamentben kedden, ahol kormánypártiak és ellenzékiek feszültek egymásnak a kivételes eljárásban tárgyalt Előadó-művészeti törvény módosításának vitáján. A közkeletű nevén színházi törvény módosítása tavaly is nagy felháborodást váltott ki, sokan tüntettek is ellene. Vitát váltott ki, hogy az állam a korábbinál jobban bele akar szólni a teátrumok működésébe, amennyiben ő a finanszírozó, a vezető kinevezésébe, illetve, ha közösen tartja fenn a teátrumot az önkormányzattal, akkor vétójoga lesz az igazgató személyét illetően. A keddi parlamenti előterjesztésben már ennél jóval többről volt szó: ha például az állam és a főváros közösen tartja fenn a színházat, de a főváros a finanszírozását nem tudja megoldani, akkor az névleg maradna a fővárosnál, hiszen így a színház igazgatójának és gazdasági igazgatójának munkáltatója is a minisztérium lenne, ezért a tárca dönthetne a kinevezésről, a felmentésről, illetve esetleges vétség esetén a fegyelmi eljárást is ők folytatnák le. Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztérium kultúráért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben döntött a parlament a színházi struktúra új finanszírozási modelljéről, ez alapján létezik állami, továbbá önkormányzati fenntartású, valamint közös működtetésű színház. Elmondta, a vidéki színházak közös fenntartásáról megállapodtak a polgármesterekkel, és a legtöbb vidéki színház esetében a finanszírozással kapcsolatos döntéseket előkészítették, azok a kormány előtt vannak. Hozzátette: a rendezőelv a korábban biztosított források fenntartása, illetve azok emelése volt a bérfejlesztés érdekében, az igazgatókat pedig a szakmai bizottságok döntése alapján nevezik ki. Az államtitkár szólt a Fővárosi Önkormányzattal folytatott tárgyalásokról is. Közölte, hogy voltak olyan színházak, amelyeket Budapest nem kíván közös működtetésbe adni, azokat maga szeretné működtetni. Megjegyezte, Budapest részéről nem merült fel igény arra, hogy valamely színházat közösen az állammal tartsa fent. Fekete Péter elmondta, az állam átérezve a felelősségét készséggel vállalja a teljes körű finanszírozást azon budapesti színházak esetében, amelyeket az önkormányzat nem kíván működtetni. Mivel a főváros nem kívánja sem a tulajdonjogot, sem a fenntartói jogköröket átadni ezeknél a színházaknál, ezért olyan megoldást kell találni, amely az állami finanszírozás ideje alatt garanciát biztosít az államnak a szakmai munkával összefüggésben - magyarázta. Rámutatott: a szakmai munka elsődleges letéteményese a teátrum vezetőjének a személye, így a kormányzat elvárása, hogy az igazgató kinevezésében meghatározó szerepet kaphasson. Ennek módja lehet a színház vezető állású munkavállalója feletti alapvető munkáltatói jogok átvétele kizárólag a közös működtetés idejére - fejtette ki. L. Simon László (Fidesz) azt mondta, hogy az igazi probléma az, hogy miközben a kormány és Karácsony Gergely főpolgármester között hatékony és konstruktív tárgyalások folytak, a fővárosi ellenzéki koalíció nem tud megegyezni a színházak sorsáról - jelentette ki. A helyzetet az hozta létre, hogy a főváros nem akar finanszírozni mintegy hét intézményt - tette hozzá. A felelősség az ügyben elsősorban a Demokratikus Koalícióé, amely láthatóan folyamatosan "revolverezi" a főpolgármestert - fogalmazott. Az állam nem akar színházakat elvenni a fővárostól, de amennyiben arra kényszerül, hogy száz százalékban ő finanszírozzon intézményeket, akkor a felelősséget is magához vonja - szögezte le.    Shakespearet idézett a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc parlamenti felszólalásában Gloster hercegének szavaival élt dramaturgiailag is keretezve mondanivalóját: „Úgy döntöttem, hogy gazember leszek.” - Azt, ami itt a budapesti színházak ügyében történik most, azt én Budapest lelke egy részének megsebzésének gondolom, és összességében és a magyar kultúra megsebzésének is. (…) Azt gondolom, hogy itt lényegesen többről van szó, mint hogy ki gyakorolja a munkáltatói jogot a színházak vezetői fölött. Itt egy drámai vitában vagyunk. Jogunk van-e közhatalmat gyakorlóknak bármilyen elvárást megfogalmazni, mi több kikényszeríteni formálisan vagy informálisan a világ értelmezését, újrafogalmazását a maguk számára hivatásként megfogalmazó művészektől. Igen vagy nem? - tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc. "Úgy látom, hogy itt egy nagyon egyszerű, a legkommerszebb westernfilmekben látható jelenet tanúi vagyunk. A kormány pisztolyt szegez a főváros vezetésének fejéhez és azt mondja pénzt vagy életet. Kis módosítással színházat vagy életet. (…) És azt mondják Budapestnek, hogy a korábbi kormányzati, állami, költségvetési támogatást csak akkor adom meg, ha én beleszólhatok, hogy mi lesz a színházpolitika. Ezt azt jelenti, hogy gyerekek vagy tovább szigorítjátok az egyébként sem könnyű budapesti életet vagy lemondtok a színházatokról. (…) Önök megzsarolták Budapestet. Budapest pedig egy ponton túl egy becstelen erőszaknak lett az áldozata, nem pedig azzal egyetértő fél." A törvényt kivételes eljárásban tárgyalták, 132 igen, 31 nem és 20 tartózkodás mellett fogadták el. Karácsony Gergely erre úgy reagált, hogy Budapest egész egyszerűen nem tudja saját forrásból finanszírozni mind a 12 színházát. "Mindezek miatt mi olyan megállapodást kívánunk kötni a kormánnyal, amelynek keretében minden színház fenntartói joga a Fővárosi Önkormányzatnál marad, de tisztán önkormányzati forrásból azokat a színházainkat tudjuk finanszírozni, amelyek művészi szabadságát, autonómiáját különösen fenyegeti a politikai befolyás lehetősége. Ezért kerül tisztán fővárosi finanszírozásba Katona József Színház, az Örkény Színház, a Radnóti Színház, a TRAFÓ, valamint a Szabad Tér. Továbbá biztosítanunk kell a független színházi társulatok működési és művészi autonómiáját is." A többi színház esetében a kormányzattal kell megállapodni, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az államnak kell finanszírozni, ebbe a körbe a Vígszínház is beletartozik, ezért is lényegesek a kedden megszavazott jogosítványok.   

Rudolf Péter váltja Eszenyi Enikőt

A Fővárosi Közgyűlés nevében eljárva, a közgyűlés valamennyi frakciójával és minden érintettel egyeztetve 2021. december 31-ig Rudolf Pétert bízom meg a Vígszínház vezetésével - közölte kedden délután Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook oldalán. "A Vígszínház ügye igazi szomorújátékká vált az elmúlt hetekben. Egy végtelenül fájdalmas megtisztulási folyamat zajlik a művészeti életben, világszerte. Amit korábban hallgatásba burkolt eltűrés övezett, az mára tűrhetetlenné vált. Hogy így alakult – és jó, hogy így alakult -, az a jövőre nézve is kijelöli, milyen normák tiszteletben tartása lett elemi kötelessége minden színházi vezetőnek. Miként mostantól bármely társulat minden tagja számára lehetőségnél több, hogy azonnal felemelje hangját, ha bárki ezeket megsérti. Ezzel együtt is Eszenyi Enikőnek a Vígszínház vezetésébe fektetett energiáját, munkáját meg kell köszönnünk - jegyezte meg a főpolgármester. A Főváros eredetileg március 25-i Közgyűlésen döntött volna a direktor személyéről. Bár a szakmai bizottság Eszenyi Enikő pályázatát támogatta, ő a vele szemben felhozott vádak miatt visszalépett a pályázattól. Az igazgatónőt egykori és jelenlegi társulati tagok azért támadták, mert szerintük verbális agressziót követett el és toxikus légkört teremtett. Azt is nehezményezték, hogy nem kért emiatt bocsánatot. A Főváros a vádak miatt vizsgálatot indított. Eszenyi mellett Rudolf Péter és Csányi János aspirált a Víg élére, a társulat Rudolf Péter mellett voksolt.    

Rudolf Péter lesz a Vígszínház igazgatója

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.24. 17:50

Fotó: Népszava
A Fővárosi Közgyűlés nevében eljárva, a közgyűlés valamennyi frakciójával és minden érintettel egyeztetve 2021. december 31-ig Rudolf Pétert bízom meg a Vígszínház vezetésével - közölte közösségi oldalán Karácsony Gergely főpolgármester.
"A Vígszínház ügye igazi szomorújátékká vált az elmúlt hetekben. Egy végtelenül fájdalmas megtisztulási folyamat zajlik a művészeti életben, világszerte. Amit korábban hallgatásba burkolt eltűrés övezett, az mára tűrhetetlenné vált. Hogy így alakult – és jó, hogy így alakult -, az a jövőre nézve is kijelöli, milyen normák tiszteletben tartása lett elemi kötelessége minden színházi vezetőnek. Miként mostantól bármely társulat minden tagja számára lehetőségnél több, hogy azonnal felemelje hangját, ha bárki ezeket megsérti. Ezzel együtt is Eszenyi Enikőnek a Vígszínház vezetésébe fektetett energiáját, munkáját meg kell köszönnünk. A közönségnek és a társulatnak pedig tartozunk azzal, hogy a város legnagyobb színházát nem hagyjuk bizonytalanságban ezekben a nehéz hetekben" - írta Karácsony Gergely.
A Főváros eredetileg március 25-i Közgyűlésen döntött volna a direktor személyéről. Bár a szakmai bizottság Eszenyi Enikő pályázatát támogatta, ő a vele szemben felhozott vádak miatt visszalépett a pályázattól. Az igazgatónőt egykori és jelenlegi társulati tagok azért támadták, mert szerintük verbális agressziót követett el és toxikus légkört teremtett. Azt is nehezményezték, hogy nem kért emiatt bocsánatot. A Főváros a vádak miatt vizsgálatot indított. Eszenyi mellett Rudolf Péter és Csányi János aspirált a Víg élére, a társulat Rudolf Péter mellett voksolt.    

Meghalt Albert Uderzo, az Asterix és Obelix írója és rajzolója

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.24. 13:26
Albert Uderzo
Fotó: PATRICK KOVARIK / AFP
Albert Uderzo 92 éves korában, szívinfarktus következtében hunyt el.
Elhunyt 92 éves korában Albert Uderzo, az Asterix és Obelix képregények írója és rajzolója. Családja keddi közlése szerint Párizs elővárosában, Neuillyben, álmában halt meg szívinfarktus következtében. Veje, Bernard de Choisy elmondta, Uderzo az elmúlt hetekben nagyon fáradékony volt. A Reims közelében született Uderzo az 1940-es évek végén generációja egyik legsikeresebb rajzolójának számított színvaksága ellenére. 1951-ben ismerte meg a tehetséges szövegírót, René Goscinnyt. A szőke bajuszos kis gall, Asterix figurája 1959 nyarán egy párizsi szociális lakásban született meg, Albert Uderzo és Goscinny közös munkájaként. Asterix eredetileg pusztán mellékszereplő lett volna egy készülő képregényben, a szerzők azonban rájöttek, hogy egy másik író ugyanazon az ötleten dolgozik. A gallokból ezért főszereplők lettek, néhány héten belül készen állt a történet, Asterix figurájának megrajzolása mindössze 15 percet vett igénybe. Az első képregény megjelenése óta eltelt több mint 50 évben Asterix és Obelix kalandjait világszerte több millió példányban adták el, több mint 100 nyelvre és dialektusra fordították le. A gallok világa jelenséggé vált: több mint tíz rajzfilm és élőszereplős film született, 1989-ben vidámpark nyílt Párizsban Parc Astérix néven. Goscinny 1977-es haláláig a duó több mint 20 képregényalbumot adott ki. Ezután a kis gall falu lakóinak életét Uderzo egyedül alakította. Az első, egyedül készített történet 1980-ban jelent meg, de a saját neve mellett továbbra is feltüntette Goscinnyét a füzeteken. Uderzo 2009-ben vonult vissza ízületi gyulladása miatt, a munkát fiatalabb kollégáinak adta át. A Jean-Yves Ferri és Didier Conrad által készített első Asterix-kötet 2013-ban jelent meg.