Drága moratórium – 20 milliós lakáshitelnél 738 ezer forint és plusz 7 hónap lehet az „ár”

Publikálás dátuma
2020.03.26. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Bár a törlesztőrészlet nem nőhet a későbbiekben, összességében többet kell majd visszafizetniük azoknak, akik élni szeretnének a hiteltörlesztési moratóriummal.
Nem számítható fel kamatos kamat a moratórium idején, a fizetési haladék év végi lejárta után pedig nem emelkedhet a korábbi törlesztőrészlet – közölte a Pénzügyminisztérium, miután kedd éjjel megjelent a lakossági és vállalati hitelek törlesztésének átmeneti felfüggesztéséről szóló részletes kormányrendelet. Mindez azt jelenti, hogy a futamidőt kell hosszabbra venniük a bankoknak. Az ügyfelek így viszont később szabadulnának meg hitelüktől, és összességében többet is kellene visszafizetniük, mint ha nem élnének a moratóriummal.   Egy tavaly 20 évre 3,49 százalékos kamattal fölvett 20 millió forintos jelzáloghitel esetében a 9,5 hónapos moratórium azt jelentené, hogy utána az ügyfélnek több mint 7 hónappal tovább kellene fizetnie a 115 889 forintos részleteket, és így összességében csaknem 738 ezer forinttal többe kerülne a hitel. Ez a hosszabb futamidő alatt kifizetett többlet kamatokból adódik össze – számolta ki a Népszavának a Bank360. Az eredetileg hátralévő 224 hónapos futamidő ugyanis 231 hónapra nőne (az utolsó hónapban már csak nagyjából 42 ezer forint tőketartozást kell kifizetni). Ha ehhez hozzáadjuk a 9,5 hónapos moratóriumot is, akkor ez azt jelenti, hogy az ügyfél 16,5 hónappal később szabadulna meg hitelétől. Moratóriummal 26,7 millió forintot kellene még visszafizetni, anélkül kevesebb, mint 25,9 millió forintot.   Ugyanakkor, ha a bankok nem hosszabbítanák meg a moratóriummal érintett kölcsönök futamidejét, akkor a törlesztőrészletek emelkednének, hiszen az ügyfeleknek a törlesztőrészleten felül meg kellene fizetniük a moratórium alatt felgyülemlett kamatokat is – mutatott rá a Bank360, jelezve: mivel a rendelet alapján a törlesztőrészlet nem emelkedhet, az egyetlen megoldás a futamidő hosszabbítása. A moratóriumot a keddi kormányrendelet kiterjesztette a munkáltatói kölcsönökre és a Nemzeti Eszközkezelő Programra is. Utóbbiban résztvevők halasztást kaptak a vételár részletfizetésére és a bérleti díj fizetésére, és a cég a nem fizetés miatt nem mondhatja fel a bérleti szerződést sem. A kormány döntése értelmében most a felfüggesztés számít automatizmusnak, így aki nem szeretne év végéig fizetni, annak most nem kell tennie semmit. A bankok múlt héten, Orbán Viktor bejelentését követően szinte azonnal le is állították a törlesztőrészletek beszedését (a moratórium csak a 2020. március 18. napján fennálló hitelszerződésekre vonatkozik, az az után kötöttekre nem). Arra is van persze lehetőség, hogy az ügyfél tovább fizesse a hitelét, ezt viszont külön kérni kell. Ennek módját azonban még nem minden bank dolgozta ki. Az OTP például továbbra is arra kéri ügyfeleit: se a bankfiókban, se telefonon ne érdeklődjenek erről, mert ügyintézőik nem tudnak felvilágosítást adni, a továbbfizetés lehetőségéről később, a bank honlapján adnak majd tájékoztatást. Érdeklődésünkre azt írták: hatékony, többféle, a személyes jelenlétet nem feltétlenül igénylő megoldások is lesznek. A közelmúltban megjelent jogszabály alkalmazása a széles és diverzifikált ügyfélkör miatt több időt vesz igénybe, ügyfeleiktől ezért türelmet és megértést kérnek. Az MKB Bank szintén azt írta: még dolgoznak a végleges megoldáson, de terveik szerint elektronikus csatornákon és e-mailen egyaránt lehet majd kérni a további fizetést. Erre egyébként vállalati és lakossági oldalon is van igény – jelezték. Más bankoknál viszont már lehet kérni a hitel további törlesztését. A CIB Banknál például a lakossági ügyfelek a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül igényelhetik ezt, a vállalati adósoknak pedig kapcsolattartójukat kell keresniük. A K&H Bank honlapján egy „nem kérek moratóriumot” gomb alatt lehet megtudni az ezzel kapcsolatos információkat: e-bankból vagy mobilbankból üzenetben, illetve telefonon keresztül is lehet kérni a részletek további fizetését. A moratórium kihirdetése óta eltelt szűk egy hétben több ezer ügyfelük már jelezte is ezeken a felületeken, hogy továbbra is fizetni szeretnék fennálló hiteltartozásuk törlesztő részletét – közölte érdeklődésünkre a K&H Bank. Hogy érdemes-e élni a moratóriummal, az nyilván az egyéni élethelyzetektől függ. Azon vállalkozásoknak, amelyek szinte egyik napról a másikra veszítették el bevételüket – például azért, mert nincs vendég, vagy ügyfél, amely igényt tartana a szolgáltatásra -, komoly segítséget jelenthet, ha legalább a hitelt nem kell törleszteniük. A munkahelyüket vagy fizetésüket - akárcsak átmentileg - elvesztő dolgozóknak szintén egy fokkal könnyebb, hogy ha már keresetük nincs, legalább az adósságuk ne halmozódjon tovább (bár nyilván ennél sokkal nagyobb segítséget jelentene, ha a kormány végre hajlandó lenne a szomszédos országokhoz hasonlóan kompenzálni a munkából ilyen olyan okok miatt kieső dolgozók bérét). Azoknak viszont, akiknek egyelőre nem változott az élethelyzetük, vagyis továbbra is van bevételük, és kapnak fizetést, érdemes tovább fizetniük a hitelüket (ha mégis probléma merülne fel, az idén még bármikor kérni lehet a moratóriumot). Ezt javasolta egyébként múlt héten Varga Mihály pénzügyminiszter is. A hitelmoratóriumot kiötlő jegybank viszont másképp gondolkodik. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kedden kijelentette: az tenne jobbat a gazdaságnak, ha minél többen élnének a moratóriummal és az így felszabadult pénzt elköltenék, ezzel is fenntartva a gazdaság működést. A jegybank várakozásai szerint az ügyfelek 80 százaléka élni is fog a fizetés halasztásával. Az MNB számításai szerint, ha minden adós él a moratórium adta lehetőséggel, akkor 3600 milliárd forintnyi törlesztőrészletet nem kell az idén megfizetni (de később igen!), 80 százalékos felfüggesztés esetén 2900 milliárd, 50 százalékos igény esetén pedig 1800 milliárd forintnyi részletet nem tudnának év végéig beszedni a bankok.       
Szerző

Teljesen átírnák a munkaügyi szabályokat a munkaadók – A szakszervezetek szerint újabb rabszolgatörvény készül

Publikálás dátuma
2020.03.25. 20:52
Képünk illusztráció.
Fotó: Népszava
Külön egyezség nélkül fel lehessen függeszteni a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályokat – többek között ezt javasolják a munkaadók. A szakszervezetek kiakadtak.
Bár a kormány a koronavírusjárvány miatti veszélyhelyzetre reagálva már „rugalmassá” tette a Munka törvénykönyvét – attól külön megállapodásokkal el lehet térni -, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) ennél is tovább menne, és a jogszabályt teljesen a munkáltatók igényeihez igazítaná. Igaz, csak átmenetileg.   Az MGYOSZ javaslata alapján helyi egyeztetések nélkül is el lehetne térni például a munkaköri leírástól, fel lehetne függeszteni a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályokat, a szabadnapok kiadását nem kellene 15 nappal korábban jelezni, a túlóráztatásra és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat enyhítenék, és lehetővé tennék a következő évek fizetett szabadságának kiadását is. Felfüggesztenék továbbá a munkáltatói kártérítési felelősséget is az otthoni munkavégzés esetén. Emellett általános járulék-elengedést szeretnének azon munkavállalók esetében, akik a munkavégzési kötelezettség alól mentesülnek, de munkaviszonyban maradnak, és bért kapnak. A szövetség szerint a fentiekre a munkahelyek minél nagyobb számban való megtartása, azaz a vállalkozások életben maradásának segítése miatt volna szükség. Az MGYOSZ egyébként közleményében azt is hangsúlyozza: a jelenlegi, súlyos válsághelyzet megköveteli az egész társadalom széleskörű és fegyelmezett összefogását. „Mind az államnak, mind a munkáltatóknak és a munkavállalóknak arra kell törekednie, hogy a járvány megfékezése mellett biztosítsuk a lakosság ellátását és a vállalkozások életben maradását. Ilyenkor minden javaslat és minden intézkedés az egyének, a munkavállalók és a munkaadók, azaz valamennyi gazdasági szereplő érdekét kiegyensúlyozottan kell, szolgálja, és ezt az MGYOSZ maximálisan igyekszik figyelembe venni” – fogalmaznak a szervezet a közleményében. Arról is írnak, hogy átmeneti szabályokkal – cégmérettől, iparágtól, nemzetiségtől vagy tulajdonosi szerkezettől függetlenül – elejét kell venni a helyzetből fakadó visszaélésnek, legyen szó akár a vevők felé irányuló árazásról, vagy indokolatlan nem teljesítésről, akár az átvétel beszállítókat érintő, indokolatlan megtagadásáról. Ha pedig mégis történik ilyesmi, szigorúan szankcionálni kell. „Ugyanígy kell tenni a munkaadó-munkavállaló viszonyban történő etikátlan és/vagy jogszerűtlen lépések esetén” – fogalmaz az MGYOSZ,  amely épp fenti javaslatával hozná a jelenleginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe a dolgozókat. A szakszervezeteknél döbbenten olvasták az MGYOSZ fenti javaslatait. A tervezet első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten – közölte felháborodva Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Szerinte teljesen egyértelmű, hogy a gyáriparosok a munkavállalók kárára kezdenek alkudozni, őket kizsigerelve akarnak kimászni a járvány okozta gazdasági gödörből. A szakszervezeti vezető ezen véleményhez a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is csatlakozott. A két szövetség azonnali egyeztetést követel. A szakszervezetek egyébként az állítólag csak a veszélyhelyzet idejére vonatkozó válságkezelő csomag előkészületeiről még csak nem is hallottak, így aztán el sem mondhatták a véleményüket a tervezetről. Ez a többpontos mentőcsomag azonban pillanatnyilag nem más, mint egy, a munkavállalók tökéletes kizsigerelésére alkalmas terv – fogalmazott Kordás László. A MASZSZ elnöke kijelentette: az MGYOSZ megalkotta a rabszolgatörvény 2.0-ás változatát, amellyel az eddiginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a dolgozókat. A munkavállalói képviselet értetlenül áll egyebek között a javaslatnak a szabadságra vonatkozó pontja előtt, miszerint a gyáriparosok javaslatára enyhítenék „a következő évekre vonatkozó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek elszámolásának szabályozását, valamint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályait". Hogy mindenki értse: ez azt jelenti, ha a gyártulajdonos munkáltatónak az érdekei úgy kívánják, akkor a dolgozók akár évekig nem mehetnek szabadságra - magyarázza Kordás László. Az elnök szerint ez a pont egyébként erősen ellentmond a veszélyhelyzeti intézkedésnek - és magának a tervezet készítőjének is -, hiszen az ötletgazda maga írja, hogy a következő évekre vonatkozik.   A javaslatcsomag azonban több sebből is vérzik – véli Kordás László, példaként említve a csoportos létszámleépítés szabályainak felfüggesztésére vonatkozó pontot is. Ez ugyanis azt jelenti, hogy minden bejelentési kötelezettség – és annak következményei nélkül – bármennyi embert, bármikor utcára lehetne tenni. Az MGYOSZ javaslata a túlmunka, a pihenőidő és a rugalmasabb munkaidőre is kiterjed, ami – a MASZSZ olvasatában – végtelenül veszélyes, hiszen korlátlan beleszólást sugall. A szövetségnél azt sem értik pontosan, hogyan kell érteni a javaslatcsomagban olvasható munkaköri leírástól való eltérést. Félő – mondja Kordás László -, hogy ez is a munkavállalók kárára történne, csakúgy, mint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak tervbe vett enyhítése. A szakszervezeti vezető szerint ez a tervezet több pontban is sértheti az uniós jogokat. A MASZSZ és a SZEF is egyetért azzal, hogy meg kell menteni a munkahelyeket, ám annak nem a munkajogi szabályok durva módosítása a módja. A mintegy 130 ezer munkavállalót képviselő MASZSZ és a csaknem 60 ezer közszolgálati munkavállalót képviselő SZEF határozottan tiltakozik a tervezet bevezetése ellen, és azonnali egyeztetést kezdeményez a munkáltatókkal és a kormánnyal.     
Szerző

Paranoid cégek előnyben

Publikálás dátuma
2020.03.25. 19:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vállalkozások vírusválság-álló képességének vizsgálata új szemléletet kíván - véli az Opten.
A vírusválság új szemléletet követel meg az üzleti partnerek elemzésében is - közli Szigeti Krisztina kockázatkezelési szakértő. Most a múltbeli teljesítménynél sokkal inkább a rövid távú készpénztermelő képesség számít. Fontos, hogy az adott ágazatot mennyire érinti a járvány: érkezett-érkezhet-e állami segítség, szerepel-e a cég vagy beszállítója a létfontosságú, akár honvédségi irányítás alá vont cégkörben, van-e stratégiai megállapodásuk a kabinettel. Kérdés, zajlik-e a cégnél nagyberuházás, ennek befejeztére elegendő-e a fedezet, illetve a leállítás mekkora veszteséget okozna? Mekkora a társaság készpénzállománya, illetve gyorsan pénzzé tehető eszközei? Fontos a vevők összetétele is: milyen régi a viszony, mennyire válthatók ki másokkal, alkalmazható-e rövidebb fizetési futamidő, mi alapján minősítik ügyfeleiket, van-e hitelbiztosítás, változott-e a biztosító fedezetvállalása, miként kezelik a lejárt követeléseket? Bár a kormány az év végéig felfüggesztette az eddigi hitelek tőke- és kamatfizetését, vizsgálandó a kötelezettség-szerkezet, a partnerbankok stabilitása és a fedezet értéke. A nagy eladósodottság kiemelt kockázat. Kérdés az alapanyagellátás is: a nagyobb raktárkészlet most előny. Fontos, mit és miként oldanak meg házon belül vagy külső partnerrel. Úgyszintén fontos a tulajdonosok száma, kora, megoldott-e a vezetők helyettesítése, van-e a cégnek válságkezelési terve és ennek felelősei, illetve milyen rugalmasan alkalmazkodnak a veszélyhelyzethez - összegez Szigeti Krisztina.  
Szerző
Témák
Opten cég
Frissítve: 2020.03.26. 10:22