Nem számítható fel kamatos kamat a moratórium idején, a fizetési haladék év végi lejárta után pedig nem emelkedhet a korábbi törlesztőrészlet – közölte a Pénzügyminisztérium, miután kedd éjjel megjelent a lakossági és vállalati hitelek törlesztésének átmeneti felfüggesztéséről szóló részletes kormányrendelet. Mindez azt jelenti, hogy a futamidőt kell hosszabbra venniük a bankoknak. Az ügyfelek így viszont később szabadulnának meg hitelüktől, és összességében többet is kellene visszafizetniük, mint ha nem élnének a moratóriummal.
Egy tavaly 20 évre 3,49 százalékos kamattal fölvett 20 millió forintos jelzáloghitel esetében a 9,5 hónapos moratórium azt jelentené, hogy utána az ügyfélnek több mint 7 hónappal tovább kellene fizetnie a 115 889 forintos részleteket, és így összességében csaknem 738 ezer forinttal többe kerülne a hitel. Ez a hosszabb futamidő alatt kifizetett többlet kamatokból adódik össze – számolta ki a Népszavának a Bank360. Az eredetileg hátralévő 224 hónapos futamidő ugyanis 231 hónapra nőne (az utolsó hónapban már csak nagyjából 42 ezer forint tőketartozást kell kifizetni). Ha ehhez hozzáadjuk a 9,5 hónapos moratóriumot is, akkor ez azt jelenti, hogy az ügyfél 16,5 hónappal később szabadulna meg hitelétől. Moratóriummal 26,7 millió forintot kellene még visszafizetni, anélkül kevesebb, mint 25,9 millió forintot.
Ugyanakkor, ha a bankok nem hosszabbítanák meg a moratóriummal érintett kölcsönök futamidejét, akkor a törlesztőrészletek emelkednének, hiszen az ügyfeleknek a törlesztőrészleten felül meg kellene fizetniük a moratórium alatt felgyülemlett kamatokat is – mutatott rá a Bank360, jelezve: mivel a rendelet alapján a törlesztőrészlet nem emelkedhet, az egyetlen megoldás a futamidő hosszabbítása.
A moratóriumot a keddi kormányrendelet kiterjesztette a munkáltatói kölcsönökre és a Nemzeti Eszközkezelő Programra is. Utóbbiban résztvevők halasztást kaptak a vételár részletfizetésére és a bérleti díj fizetésére, és a cég a nem fizetés miatt nem mondhatja fel a bérleti szerződést sem.
A kormány döntése értelmében most a felfüggesztés számít automatizmusnak, így aki nem szeretne év végéig fizetni, annak most nem kell tennie semmit. A bankok múlt héten, Orbán Viktor bejelentését követően szinte azonnal le is állították a törlesztőrészletek beszedését (a moratórium csak a 2020. március 18. napján fennálló hitelszerződésekre vonatkozik, az az után kötöttekre nem).
Arra is van persze lehetőség, hogy az ügyfél tovább fizesse a hitelét, ezt viszont külön kérni kell. Ennek módját azonban még nem minden bank dolgozta ki. Az OTP például továbbra is arra kéri ügyfeleit: se a bankfiókban, se telefonon ne érdeklődjenek erről, mert ügyintézőik nem tudnak felvilágosítást adni, a továbbfizetés lehetőségéről később, a bank honlapján adnak majd tájékoztatást. Érdeklődésünkre azt írták: hatékony, többféle, a személyes jelenlétet nem feltétlenül igénylő megoldások is lesznek. A közelmúltban megjelent jogszabály alkalmazása a széles és diverzifikált ügyfélkör miatt több időt vesz igénybe, ügyfeleiktől ezért türelmet és megértést kérnek.
Az MKB Bank szintén azt írta: még dolgoznak a végleges megoldáson, de terveik szerint elektronikus csatornákon és e-mailen egyaránt lehet majd kérni a további fizetést. Erre egyébként vállalati és lakossági oldalon is van igény – jelezték.
Más bankoknál viszont már lehet kérni a hitel további törlesztését. A CIB Banknál például a lakossági ügyfelek a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül igényelhetik ezt, a vállalati adósoknak pedig kapcsolattartójukat kell keresniük. A K&H Bank honlapján egy „nem kérek moratóriumot” gomb alatt lehet megtudni az ezzel kapcsolatos információkat: e-bankból vagy mobilbankból üzenetben, illetve telefonon keresztül is lehet kérni a részletek további fizetését. A moratórium kihirdetése óta eltelt szűk egy hétben több ezer ügyfelük már jelezte is ezeken a felületeken, hogy továbbra is fizetni szeretnék fennálló hiteltartozásuk törlesztő részletét – közölte érdeklődésünkre a K&H Bank.
Hogy érdemes-e élni a moratóriummal, az nyilván az egyéni élethelyzetektől függ. Azon vállalkozásoknak, amelyek szinte egyik napról a másikra veszítették el bevételüket – például azért, mert nincs vendég, vagy ügyfél, amely igényt tartana a szolgáltatásra -, komoly segítséget jelenthet, ha legalább a hitelt nem kell törleszteniük. A munkahelyüket vagy fizetésüket - akárcsak átmentileg - elvesztő dolgozóknak szintén egy fokkal könnyebb, hogy ha már keresetük nincs, legalább az adósságuk ne halmozódjon tovább (bár nyilván ennél sokkal nagyobb segítséget jelentene, ha a kormány végre hajlandó lenne a szomszédos országokhoz hasonlóan kompenzálni a munkából ilyen olyan okok miatt kieső dolgozók bérét).
Azoknak viszont, akiknek egyelőre nem változott az élethelyzetük, vagyis továbbra is van bevételük, és kapnak fizetést, érdemes tovább fizetniük a hitelüket (ha mégis probléma merülne fel, az idén még bármikor kérni lehet a moratóriumot). Ezt javasolta egyébként múlt héten Varga Mihály pénzügyminiszter is. A hitelmoratóriumot kiötlő jegybank viszont másképp gondolkodik. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kedden kijelentette: az tenne jobbat a gazdaságnak, ha minél többen élnének a moratóriummal és az így felszabadult pénzt elköltenék, ezzel is fenntartva a gazdaság működést. A jegybank várakozásai szerint az ügyfelek 80 százaléka élni is fog a fizetés halasztásával.
Az MNB számításai szerint, ha minden adós él a moratórium adta lehetőséggel, akkor 3600 milliárd forintnyi törlesztőrészletet nem kell az idén megfizetni (de később igen!), 80 százalékos felfüggesztés esetén 2900 milliárd, 50 százalékos igény esetén pedig 1800 milliárd forintnyi részletet nem tudnának év végéig beszedni a bankok.
