cigányság;irodalom;dráma;

Kalla Éva: A cé - Drámarészlet

C Itt a cé, hol a cé?

G Mi az, hogy cé ?

C A negyedik. Tudod?

G A negyedik?

C Nem érted?

G Miért, értenem kellene?

C Most komolyan?

G Komolyan.

C Tudod, cé,

G Cé, Erre gondolsz?

C Erre, a cére.ű

G C, D, É ,F, G, A H … erre gondolsz? De a cé nem a negyedik, hanem az első, az első hang a skálában.

C Nem, a negyedik.

G Nem értelek.

C Nem mindenkinek van céje

G Miért ne lehetne mindenkinek céje?

C Csak.

G Nem értelek.

C Pedig tudnod kéne.

Látod a hátam, hm, és a homlokom? Látsz rajta valamit? Semmi?

G Hogy jön ez ide? Aha! Te cigány vagy ?

C Most már igen.

G Eddig nem voltál az?

C Nem.

G Az hogy lehet? Betértél? Lehet betérni?

C Nem, nem lehet. Vallásba lehet betérni. Népbe nem.

G Mégis hogy lettél cigány?

C Annak születtem.

G Bizony Isten nem értelek.

C Szeretnél érteni?

G Hát igen. Nagyon ! Na, mondjad már!

C Családban nőttél fel?

G Persze. Miért kérdezed?

C Szerettek a szüleid?

G Milyen gyogyós kérdés! Természetesen szerettek.

C Engem is szerettek. Az anyám, az apám, testvéreim, a nagyszüleim, a nagynénik és nagybácsik. Az egész família kényeztetett, én voltam a legkisebb. Nézd, itt egy fotó rólam abból az időből, látod, milyen aranyos gyerek vagyok? Szőke.

És látod azt az eleganciát? Anyám fehér alapon kék tűpöttyös selyemruhában, apám öltönyben és nyakkendősen. Apámnak kicsit barnább a bőre az átlagosnál, de nagyon sármos férfi. Anyám is gyönyörű, fehér bőrű, világosbarna haja lokniba rendezett. Mintha nagypolgárok lennének. Urak.

Mintha.

(…)

Itt még nem épült meg a házunk, albérletben laktunk a Kakuk Marcsa parasztházában, a Petőfi utcában. Falun. Olyan igazi parasztok között.

Sok ratkós gyerek nyaranta mind az utcán játszott. Én is. Otthon mindenki szeretett, én voltam a kedvenc. Azok elkergettek.

„Cigány, cigány, dik, dik, dik, akkor jó, ha megdöglik.”

Azóta szeretek egyedül lenni. Egyedül a jó, úgy nem bánthatnak.

Ezen a fotón első osztályos vagyok. Már az új házban lakunk, a falu másik felén, ott is parasztok között. Okosabb vagyok a többieknél, mindent tudok, írni, olvasni, számolni. Eltanultam a testvéreimtől. Két osztálytársam lakott arrafelé, amerre mi. Tanítás végén együtt szoktunk hazamenni. Ők elöl, én mögöttük. Nem beszéltek velem. Szeptember végén lecigányoztak. Nem emlékszem, miért, arra sem, hogyan, csak arra, hogy lecigányoztak...

Mindkettőnek szőke lófarka volt. Megcibáltam a hajukat. Soha nem ütöttem meg senkit. Ólomnehéznek éreztem a kezem, de erőt vettem magamon, hogy megtoroljam a bántást. Otthon nem mondtam el, szégyelltem magam. Estére belázasodtam, kórházba kerültem.

(…)

Másodikban új lányt kaptunk. Nem ült mellé senki, mert megbukott, mellém meg azért, mert cigány ­vagyok.

Cét vegyenek! Eladó a c! Olcsón adom, vegyék, vigyék! Két darab c betű egy százas! Két darab c betű egy százas!

Aztán felsőben jöttek a tanárok. A matematika tanár, ha megfeszültem, ha hibátlan volt minden megoldás, akkor is csak négyest adott. Mindig négyest. A sokadik alkalommal nem bírtam tovább. Megkérdeztem tőle, azért ad nekem négyest, mert cigány vagyok? Kikelt magából, leküldött az igazgatóhoz. Ő is lecigányozott burkoltan, hogy ő támogatta a bátyámat, hogy bejusson a konzervatóriumba. Pofátlan és cinikus voltam vele, ha maga nem támogatja, fel sem veszik? Kaptam egy igazgatóit.

Akkor döntöttem el, hogy én, ha törik, ha szakad, de nem leszek többé cigány.

(…)

A másik telepen sem volt a házak között csinált út, előző napokban eshetett az eső, mert elborított mindent a sár. A sárnak volt szegény szaga vagy az embereknek, a ruhájuknak? Nem tudom. Mélyen beivódott az orromba a szegény szag. Ismered?

G Nem.

ÖREG NŐ Ó, hogy mennyire gyűlölöm a szegény szagot! A szegény szag fogságban tartja az embert, lenyomorítja, tehetetlenné teszi.

C Nem ismered?

Az ilyen helyeken a létnek szegény szaga van. A létnek van szegény szaga. Meg az arcoknak van szegény színe.

ÖREG NŐ Igen, a létnek szegény színe van, meg az arcoknak, nekem is az volt.

C Szerinted milyen színű a szegénység?

G Sárga vagy zöld, vagy mit tudom én, hülyeség színhez hasonlítani a szegénységet.

C Pedig a szegénységnek színe és szaga van, ha nem hiszed, járj utána.

ÖREG NŐ Olyan homályos, olyan fakó, olyan sötét, akár egy vak ember világa, olyan vaknak, aki még nem szokta meg az örök sötétséget. Olyan nagyon sötét.

C Félek a sötétben. Szeretem látni azt, ami körülvesz. A szegénység nem látja a világot, csak a szegénységet látja. Úgy gondoltam, aki cigány, az szegény is.

SZŐKE NŐ Mi is szegények voltunk, az ínség nem vendégségbe járt hozzánk, nálunk lakott, családtag volt.

C Itt a cé eladó! C-t vegyenek! Olcsón adom, vegyék, vigyék! Két darab c betű egy százas! Két darab c betű egy százas!

(…)

Tudod, akinek a homlokán a cé, azt naponta sokszor ér bántás, az iskolában, a munkahelyen, az utcán, a közértben, a hentesnél, a hivatalban. Annak könnyebb, akinek nem virít a homlokán a cé. Ők vannak kevesebben.

(…)

Tudod, a cigány a gádzsó alárendeltje. A gádzsó jelöli ki a helyét a világban. Minden cigánynak a gádzsó jelöli ki a helyét a világban.

Mert tudod, a cigánynak nincs önrendelkezési joga.

A cigánynak ahhoz van joga, hogy annyi teret foglaljon el a világban, amennyit a gádzsók kijelölnek számára. Ha a putritelepet, akkor azt, ha gettót, akkor azt, ha lágert, akkor meg azt.

Tudod, ugye?!