Sok művész került lehetetlen helyzetbe és szorulna segítségre a járvány miatt

Publikálás dátuma
2020.03.31. 08:10

Fotó: Népszava
A járvány miatt bevétel nélkül maradó művészek egy része kétségbeejtő helyzetbe került. Több, őket képviselő szervezet kidolgozta javaslatait, ám ezekre az állami pénzelosztók még nem adták áldásukat.
Másfél milliárd forinttal lehetne segíteni a koronavírus járvány miatt szinte lehetetlen élethelyzetbe került előadóművészeket és szerzőket, amennyiben a Kormány, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) rábólint a művészeket képviselő szakszervezet javaslatára. Az NKA azt szeretné, ha inkább náluk maradna ez a pénz, a minisztérium nem válaszolt a Népszava kérdéseire. Ahogy azt a Népszava megírta, több európai országában is komoly összegekkel segítik a művészeket. A hazai helyzetről Gyimesi Lászlót, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége elnökét kérdeztük. - Európai szinten is történt közös fellépés, a Bizottság elnökéhez fordult a nemzeti közös jogkezelő szervezetek EU-s tagjai felvetették, hogy a már eddig is létező méltánytalanság, amely az előadóművészeket éri azzal, hogy a streaming szolgáltatóktól nem jutnak jövedelemhez, most amikor a koronavírus miatt nincsenek élő előadások, és az online megosztások száma megnőtt, még igazságtalanabb helyzetet teremt. A javaslat tartalmazza azt is, hogy hozzanak létre nemzetközi szolidaritási alapot a most jövedelem nélkül maradt művészek támogatására – részletezi Gyimesi László a nemzetközi fellépést. - A méltánytalanság valóban nem csak a jelenre vonatkozik, az EJI nyert is már pert a DEEZER streaming szolgáltatóval szemben, a SPOTIFY-jal szemben pedig még tart a peres eljárás az előadóművészek díjazásának elmaradása miatt – ismerteti az EJI elnöke. - Ami a hazai szintet illeti, zajlik egyeztetés az állam és közöttünk. Azt javasoljuk, hogy azt a kb. másfél milliárd forintot, azaz a törvény szerint az üreshordozói jogdíjak 25 százalékát, amelyet az NKA fordít kulturális célokra, programok szervezésére, most, hogy ez nem teljesíthető, csoportosítsák át az EJI-nek és a többi jogkezelőnek, így az EJI támogatni tudná az általa képviselt 12-13 ezer előadóművész között a szociálisan leginkább rászorulókat. A helyzet reményteli, az NKA informálisan jelezte, hogy nem tiltakozik a megoldás ellen, a minisztérium kulturális államtitkársága videokonferencián jelezte támogatását. Ez a pénz rendelkezésre áll, az Artisjus szerzői jogvédő a 2019-es bevételből gyűjtötte össze. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy havonta kapjuk meg az egytizenketted részt, ha pedig a járvány véget ér, visszaállhat a kulturális programokra költött pénzek rendszere – mutat megoldást Gyimesi László. - Az EJI egy 90 millió forintos keretet már a jövő héten eloszt, a „tűzoltásra” alkalmas pénzeket kedd estig lehet igényelni. A szervezet az egyébként is létező szociális rendszerével eléri az érintett kört, amelyben magas a turizmusban, vendéglátóiparban dolgozók aránya. A kulturális szférában a munkaszerződéssel foglalkoztatottak száma 6-8 ezer, a produkciókra szerződtetett, azaz most munka nélkül maradt előadóművészek száma szintén 6-8 ezer lehet. Csak egy példát kiragadva, a Magyar Állami Operaháznak nincs egyetlen munkaviszonyban foglalkoztatott énekese sem. Emiatt kezdeményeztük, hogy az államilag finanszírozott intézményeknél vállalkozóként foglalkoztatottak kapjanak előleget, ám a javaslatunkra a minisztérium még nem reagált. Azt viszont sikerült elérnünk, hogy mentesülnek a KATA fizetése alól, ezzel havi ötvenezer forinttal kevesebb a kiadásuk – mondja Gyimesi László, aki hangsúlyozza: - Nagyon komoly támogatásnak tartom az állami rendszer fenntartását a költségvetésből és azt is, hogy eddig nem voltak fizetéscsökkentések. Az NKA határidő módosítási lehetőségekkel és új pályázati célok megjelentetésével - melyekhez pénzügyi ellenjegyzés szükséges - próbálja segíteni a művészeti élet szereplőt a járvány miatt kialakult helyzetben, ugyanakkor segélyezésre a törvényben rögzítettek miatt, nincs módja – mondta lapunknak Lőrinczy György, a szervezet alelnöke. „Szerencsére a pályáztatás már eddig is online működött, az elmúlt hetekben azonban a döntéshozatalt is átállítottuk erre a metódusra” - jegyezte meg. Cáfolta azt a sajtóban megjelent híresztelést, amely szerint a színházak később, ha feloldódik a járványhelyzet, bemutatókényszerben lennének, mert azokat az előadásaikat, amelyekre kaptak az Alaptól támogatást, műsorra kellene tűzni. „Nincs ilyenről szó, hiszen két év alatt kétszer is lehet halasztást kérni” - tette hozzá. Fő irányelvként módosítják a pályázati célokat, vagyis preferálják a szakkollégiumok azokat a tematikát, amelyek az alkotói támogatásokat és az otthonról is megvalósítható programokat, például online oktatás, meglévő tartalmak online elérhetővé tétele, részesítik előnyben. Szeretnék inspirálni az alkotókat, hogy a lehetőségekhez képest aktívak tudjanak maradni. Egyes területek mérlegelik annak lehetőségét, hogy elfogadják teljesítésnek, ha a pályázó a programot online valósítja meg. Gyimesi László felvetésére Lőrinczy György elmondta, hogy ismerik a kezdeményezést, de a döntés nem az NKA-nál fog megszületni. Ahhoz, hogy az említett keretről lemondhassanak, törvénymódosításra lenne szükség. Az alelnök közölte, hogy az NKA kurátorai inkább azt javasolnák, hogy ez az összeg náluk maradjon és ezt amennyiben túl leszünk a járványon, a kulturális programok újraindítására fordítanák.  Kerestük az EMMI kulturális államtitkárságát is kérdéseinkkel, amelyekre lapzártáig nem válaszoltak: 1. A járvány, illetve a járvány elleni védekezés számos kulturális intézmény, szakember, művész egzisztenciális helyzetét meggyengítheti, létét fenyegeti. Megsegítésükre milyen válságkezelő alapokat hoz létre a kormány, milyen intézkedéseket tervez? 2. Amennyiben lesz a kulturális szféra részére rendkívüli segély, milyen feltételekhez kötik azt? 3. Mekkora összeget tudnak biztosítani erre? 4. Az Európa Unió március 10-én hirdette meg a Koronavírus Elleni Válaszlépések Kezdeményezést, a 25 milliárd eurós támogatásból Magyarországnak mintegy 5,6 milliárd eurót (2000 milliárd forintot) biztosít az unió. E támogatásból részesül-e, és ha igen, milyen arányban a magyar kulturális szféra?

Válaszolt az államtitkárság

Kérdéseinkre a kulturális államtitkárság a következőket válaszolta: „Jelenleg a koronavírus- járvány elleni védekezés szakaszában vagyunk, a csoportos megbetegedések szakaszából várhatóan a tömeges megbetegedések szakaszába léphetünk, most az emberi életek mentése, a járvány lelassításához szükséges az egészségügyi, a rendvédelmi, gazdaság- és munkahelyvédelmi intézkedések finanszírozása az első. A kormány ezekre százmilliárdos nagyságrendben költ, és minden a védekezéshez szükséges forrást biztosít. A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet óta a kormány számos olyan, azonnali intézkedést hozott, amelyek példa értékűen reagálnak a világjárvány okozta rendkívüli kihívásokra. A kormány döntése értelmében időszakos felmentést kaptak az adófizetés és a tb-járulék megfizetése alól a kisvállalkozók, amely a művésztársadalom számára is könnyebbséget jelent. Az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága a veszélyhelyzet ideje alatt fenntartja és biztosítja a kulturális intézmények és szervezetek működőképességét, velük együtt átértékeli és újratervezi a kulturális szolgáltatásokat; jogi és pénzügyi eszközökkel minimalizálja a károkat."

Uniós pénzek

Az Európai Bizottság március 10-én hirdette meg a Koronavírus Elleni Válaszlépések Kezdeményezést, amely a járvánnyal küzdő országoknak 37 milliárd eurós (13 ezer milliárd forint) uniós támogatást nyújt. A kezdeményezést március 26-án fogadta el az Európai Parlament. Magyarországnak a támogatás keretében mintegy 5,6 milliárd eurót (2 ezer milliárd forint) biztosít az unió. Több nemzetközi művészeti szervezet felhívásban kérte az érintett országok kormányait: az uniós támogatásból arányosan juttassanak a kulturális szférának. A magyar kulturális kormányzat az elmúlt években sokszor hangoztatta: Magyarország a GDP 1,5 százalékát költi kultúrára, arányait tekintve Európában a legtöbbet. Ezt legutóbb március 9-én, a színházi előadásokat mintegy egymilliárdos keretből utaztató Déryné Program elindításának bejelentésekor hangoztatta a kultúráért felelős államtitkár, Fekete Péter.    

Nemzeti dalaink segítenek

Több más színházhoz hasonlóan, ahol nincs szerződtetett társulat, a Magyar Állami Operaház sincs egyszerű helyzetben, ugyanis miközben a zenekar, a balettkar és az énekkar tagjai közalkalmazottak, az énekesek megbízott jogviszonnyal rendelkeznek. Akkor adhatnak számlát, ha van előadásuk, vagy próbálnak. Az Opera próbált azzal segíteni, hogy online keretek között látható élő előadásokat szervezett, de ezeket a járványügyi szabályozás miatt fel kellett függeszteni. Most jelenleg annyit tudnak tenni az énekesekért, hogy elindult a Nemzeti dalaink című projekt és az ebben közreműködő énekesek némi javadalmazásban részesülhetnek, illetve a következő évad – jelenleg is zajló – szervezésénél további fellépési lehetőségek beiktatásával igyekeznek a most elmaradt előadásokat – és bevételeket kompenzálni. 

Segélyalap a háttérszakmáknak

A Független Előadó-művészeti Szövetség „a láthatatlan színházi alkotóművészek” és színházi háttérmunkások, többek között a technikusok, díszítők, adminisztrátorok, súgók, asszisztensek jövedelempótló támogatását szervezi a koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzet hatásainak csökkentésére.  A most létrehozott támogatási alap azoknak segít, akiknek azonnali pénzbeli támogatásra van szükségük.  Az igényléseket várhatóan április elejétől lehet beadni. Míg a Szolidaritási Alap a színészeket és a színpadi előadásban foglalkoztatott táncosokat és zenészeket támogatja, a FESZ segélyalapja a többi alkotót: rendezőket, dramaturgokat, írókat, asszisztenseket, tervezőket, művészeti titkárokat, produkciós munkatársakat támogatja. A beérkező igényeket várhatóan egy kuratórium fogja elbírálni, jelenleg folyik a szakmai egyeztetés a kuratórium tagjainak személyéről.  A FESZ a Segélyalapot az Örkény Színház januári adományából indította. A felajánlás összege 4,5 millió forint volt, melyet most a FESZ a rendkívüli helyzetre való tekintettel, az Örkény Színházzal egyetértésben a frissen létrehozott Segélyalapba csoportosította át. A Segélyalap bővítéséhez a FESZ a nézők segítségére is számít. Úgy tudjuk, hogy a rendelkezésre álló összeg már csaknem elérte az öt millió forintot. 

A Thália is gyűjt

A Színházi Szolidaritási Alapot magánemberként Schell Judit, a Thália Színház művészeti vezetője és Kálomista Gábor, a teátrum ügyvezetője alapította, mára a számlán több mint tizenhét millió forint gyűlt össze. Az alap nyitott, várják más intézmények és magánszemélyek csatlakozását. A kezdeményezés azért indult, hogy azoknak a színészeknek, színházi zenészeknek és táncosoknak, akiknek nincs állandó szerződésük kőszínházi, vagy egyéb intézménnyel, az elkövetkezendő nehéz időszakra támogatást nyújtson. Schell Judit közölte, hogy a jelentkezési kérdőíveket az alap honlapjáról lehet majd letölteni. Az elbírását művészeti titkárokból álló hét tagú kuratórium végzi. A mostani tervek szerint, akiknek megszavazzák a támogatást, egységesen 160 ezer forint adómentes juttatást kapnak majd, két hónapra lebontva. 

Frissítve: 2020.03.31. 12:24

Robotfiú a gondolák városában – Virtuális barangolás a Műcsarnokban

Publikálás dátuma
2020.03.30. 11:30

Fotó: PAVEL BOGOLEPOV / NÉPSZAVA
Velence, ahogy még sosem láthattuk: Paolo Ventura fotográfus egy sosem volt történetben kalauzol minket.
Velencében járunk a második világháború alatt, amikor a német hadsereg bevonult Észak-Olaszországba, hogy megakadályozza korábbi szövetségese elpártolását. Egy idős zsidó órás 1943-ban, az olasz történelem talán legsötétebb korszakában igyekszik boldogulni a velencei gettóban. Az öregúr elhatározza, hogy felépíti az automatont – Ninót, a robotfiút –, aki társaságot nyújt neki a sötét napokban, és családtagként él vele az elhagyatott, zárt és rettegéssel teli városrészben. Az olasz fotóművész, Paolo Ventura különös mesebeli történetét a Műcsarnok falai között, és az intézmény online térbe költözését követően immár a nappalikban is végig követhetjük. A képzőművészet és fotográfia, képzelet és valóság határán egyensúlyozó kiállítás komorsága, nyomasztó hangulata és sejtelmes fényei ellenére – vagy épp azért – beszippant minket az automaton világába, amely az alkotó a mesekönyvíró édesapjától halott történetén alapul. Paolo Ventura könnyed mozdulatokkal vegyíti a fikciót és a valóságot, a történelem, múltunk rémségeit, és képzeletének játékát. Megemlékezik az ötszáz éve, 1516-ban a zsidók lakhelyéül kijelölt, gettónak nevezett városrészről, ahol többek között Shakespeare A velencei kalmárja is játszódik, s amely az évszázadok során sokféle zsidó kultúrának adott teret. Egyúttal felidézi előttünk azokat a teremtett lényeket, automata gépezeteket, robotokat, amelyek régóta mozgatják a művészek fantáziáját, elég csak Mary Shelley Frankensteinjére, Carlo Collodi Pinokkiójára, vagy E. T. A. Hoffmann Coppeliájára gondolnunk. Mindezek mellett mégis saját képzeletbeli meséjét építi, annak határait óvatosan elfedve, hogy aztán magunk se tudjuk, hol is járunk igazán, mi az igaz és mi a hamis. Ezekből az alapvetésekből bontakozik ki előttünk a huszonkét kockából álló „fotósorozat”, melyek rövid képaláírásai rajzolják ki a nem mindennapi mese ívét. Maga Paolo Ventura így vall munkájáról: „A történet minden egyes képe ebben a képzeletbeli Velencében készült, amelyet saját kezűleg építettem fel kicsiben. A sztori egyetlen, valóban megtörtént része a náci hadsereg és az olasz rendőrség bevonulása a gettóba 1943 decemberében”. A képek szereplői, az utcák, házak el- és berendezése, a világ minden részlete az alkotó kezei közül került ki, aki aztán aprócska bábszínházszerű alakjait a fotó segítségével keltette „életre”, ezzel dimenziók közti átjárásokat létrehozva. Ahogy a korábbi sajtótájékoztató alkalmával Szarka Klára kurátor is felhívta rá az érdeklődők figyelmét: aprólékosan kidolgozott, finom részletekkel találkozhatunk az egyes jelenetekben. Egy helyen például a moziműsor is kiolvasható, ami Lucino Visconti első filmjét, a Megszállottságot hirdeti. „Paolo Ventura legnagyobb erőssége, hogy a jó értelemben vett gyermeki őszinteséget és történetmesélő képességet meg tudta őrizni” – hangsúlyozta Szarka Klára, amit a tökéletesen megformált kis cipő, könyvespolc vagy ebédlőasztal mellett mi sem bizonyít jobban, mint az a feketén hagyott kép, amely az ábrázolhatatlant vetíti elénk. Az alkotó egy olyan szokatlan világba kalauzol el, amelynek körvonalai messziről ismerősek, mégis bizonytalanul mozgunk benne. Végig vezet minket Nino történetén, bepillantást enged abba az álomvilágba, amelyből ő sem tudott kimaradni – más munkáiba önmagát és családját is bevonta –, hogy aztán a tárlat végén hirtelen elengedje a kezünket. Infó: Paolo Ventura: Velencei történet / Automaton Műcsarnok A kiállítás jelenleg nem látogatható, a Műcsarnok weboldalán keresztül elérhető a virtuális séta.  Kurátor: Szarka Klára.  

Névjegy

Paolo Ventura a milánói Brera Művészeti Akadémián tanult, majd a kilencvenes években a divatfotó területén működött. Olyan vezető magazinoknak dolgozott, mint az Elle, a Marie Claire, az Amica és a Vogue Gioiello. Tíz év után New Yorkba költözött, hogy a saját útját járja, s a kreatív alkotói fotográfiának szentelte minden energiáját. Sajátos stílust, önálló világot teremtett, műveiben a tényeket mesés elemekkel vegyíti. Több projektjének alapját az édesapjától és anyai nagymamájától hallott különös, kitalált történetek és mesék adják. A 2010-ben bemutatott Automaton története is mesekönyvíró, grafikus, illusztrátor édesapjától származik. Ventura tíz éve költözött vissza Toszkánába, immár világszerte ismert és ünnepelt művész. A 2010-es évek közepétől látványtervezőként, operák díszlet- és jelmeztervezőjeként is dolgozik.

Online kiállítások

A veszélyhelyzetre való tekintettel március 17-től határozatlan időre a Műcsarnok is bezárta kapuit, online azonban elérhetővé tette aktuális kiállításait. Paolo Ventura tárlata mellett virtuálisan bejárható a Papírok–rácsok–akkád. Major Kamill kiállítása, a Derkó 2020. Képzőművészeti ösztöndíjasok pályázati kiállítása, valamint a Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon is. A weboldalon keresztül ezen kívül elérhetőek a korábbi tárlatok virtuális sétái, így akár a tavalyi David Lynch: Kis történetek, vagy a nemrégiben bezárt Élet / Kép című retrospektív Keleti Éva kiállításokat is bejárhatjuk.

Szerző

Krzysztof Penderecki halálára

Publikálás dátuma
2020.03.29. 18:51

Fotó: JANEK SKARZYNSKI / AFP
Meghalt a XX. század egyik legnagyobb hatású lengyel zeneszerzője, Krzysztof Penderecki.
Igazán jó zeneszerző az lehet, aki olvas újságot és könyveket – vallotta a XX. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, Krzysztof Penderecki, aki nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után hunyt el vasárnap. Életművét mindig a kor nagy történeti és politikai kérdései formálták, ám bevallása szerint zenéjével nem akart politizálni, „csak” emléket állítani. A nemzetközi ismertséget jelentő 1959-es Gyászénekét Hirosima áldozatainak szentelte, az 1980 és 1984 között született Lengyel Rekviemet az 1970-es gdański sortűz áldozatainak – a mű néhány mondata azonban Lech Walesa, Auschwitz és az 1944-es varsói felkelés, valamint II. János Pál pápa előtt is tiszteleg –, míg a 2007-ben bemutatott Feltámadás zongoraverseny a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozataira emlékezik. Egyházi művei közül az 1967-es Dies Irae is ilyen, amelynek alcíme: Auschwitz oratórium. Az 1960-as évek Pendereckije és az 1990-es éveké azonban egészen más: az avantgárd, újító zeneszerző fokozatosan tért vissza a neoklasszikus, neoromantikus hagyományokhoz – első lépésként mégis a Lukács Passióját szokták emlegetni, még a 60-as évekből. Könnyen befogadható, erős érzelmi töltésű, eklektikus hangvételű műveket kezdett írni, ami miatt a musique concrète instrumentale német képviselője, Helmut Lachenmann Penderadetzkynek titulálta. „A kísérletezés és az avantgárd zene iránti erős vonzalmam időszaka után olyan zenei nyelvet kezdtem használni, amely általános nyelvként is működhet, és nem csak az én magánhasználatomra létezik. De az egész avantgárd kilépett az elefántcsonttoronyból, és más képviselői is megpróbáltak másféle zenéket írni. Olyan zenét, amelyet hallgatni is lehet, és nem csupán csodálni az újszerűségét” – nyilatkozta erről egyik magyarországi fellépése idején – Penderecki ugyanis többször járt nálunk karmesterként. Mindenesetre nem hajszolta a népszerűséget, bár számos filmzene révén (Ragyogás, Ördögűző) igencsak nagy ismertségre tett szert. Nemcsak hangzásban, a műfajokban is sokoldalú volt. Nyolc szimfóniája közül a hetediket, a Jeruzsálem 3000. évfordulója alkalmából írt Jeruzsálem hét kapuját nálunk is bemutatta. Mstislaw Rostropowitsch részére írt csellóversenyt, és komponált operákat, többek között Aldous Huxley regényéből, a Loudon ördögeiből, és Alfred Jarry Übü királyából. Lusławicében, dél-lengyelországi rezidenciáján 2013-ban nyitotta meg a Krzysztof Penderecki Európai Zeneközpontot két koncertcsarnokkal, könyvtárral, levéltárral, próbatermekkel, 63 szobával, hogy neves, illetve fiatal muzsikusoknak lehetőséget adjon koncertekre, műhelymunkára.