Ágyfelszabadítás súlyos áldozatokkal

Publikálás dátuma
2020.04.14. 06:00

Menesztett kórházigazgatók, tüntető egészségügyiek, elküldött betegek – így készül a járványcsúcsra a kormány.
„Tisztáldozatot hozni, még a sakkban is kockázatos, háborús időkben meg roppant veszélyes.” Így kommentálta lapunk érdeklődésére Rácz Jenő egykori egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség korábbi vezetője azt, hogy Kásler Miklós, a humántárca vezetője súlyos járvány idején – amikor már száz fölé nőtt a vírus hazai áldozatainak száma – egyetlen hétvége alatt két kórházigazgatót is menesztett. Ráadásul mindkét váltás kérdések sokaságát veti fel. A Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatójának a tárca szerint súlyos mulasztás miatt kellett távoznia, az érintett Csernavölgyi István viszont úgy látja, csak egy kisebb adminisztrációs hiba, megkésett adatközlés történt, ezért jogorvoslatot keres. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetét (OORI) vezetőjének, Cserháti Péternek a menesztése tüntetéshez is vezetett: kollégái hétfőn kiálltak mellette, és nyílt levelet írtak érdekében a miniszterelnöknek. Cserháti Péter méltánytalannak és igazságtalannak tartja azt, ami vele történt. Neki azért kellett mennie, mert nem tett eleget elég gyorsan a kórházak kiürítését elrendelő utasításának. Mint azt a Népszava elsőként megírta, nyolc nap alatt, április 15-ig a kórházi ágyak 60 százalékát fel kell szabadítani a koronavírusos betegek számára. A rehabilitációs intézetből ehhez még legalább 40-50 pácienst kell hazaküldeni. Úgy tudjuk, lesz olyan betege az OORI-nak, akit szociális otthonba, vagy másik kórházba visznek át, de nagy többségükről a családjaiknak kell gondoskodniuk. Ezt a hírt mindössze néhány hozzátartozó fogadta zokszó nélkül. A hozzátartozókra forrásaink szerint azzal „ijesztettek rá”, hogy akit nem visznek haza, azok további elhelyezéséről a katonák döntenek.
Az, hogy a kórházaknak miniszteri utasításra kell betegektől „megszabadulniuk” másutt is feszült helyzetet teremt. 
Mindenki tisztában van azzal, hogy a családok kerülnek lehetetlen helyzetbe – mondta lapunknak az ágyak azonnali felszabadításáról egy kórházi vezető. A családok ugyanis még fölkészülni sem tudtak: lakásaikat nem alakíthatták át néhány nap alatt egy mozgásában erősen korlátozott, vagy éppen baleseti agysérülést szenvedett, és még nem teljesen gyógyult hozzátartozójuk ellátására. Nemcsak az OORI-ban, másutt is feszült a helyzet. Vasárnap a 24.hu számolt be arról, hogy a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztályáról nagypénteken sorra hívták a hozzátartozókat: keddig haza kell vinniük a javarészt idős, súlyos állapotban lévő rokonaikat. A lapnak az egyik hozzátartozó úgy nyilatkozott: „Iszonyatosan feldühít ez az embertelen hozzáállás. Az, hogy a járványra hivatkozva ezt a rengeteg embert utcára teszik. Kirakják az öreg embereket meghalni.” Lapunk több intézményt is megkeresett, hogy megtudjuk, a kórházak 36 ezer ágyának kiürítéséről szóló miniszteri utasítás végrehajtásakor mi a szakmai szabály, milyen állapotú beteg adható haza. „Nincs ilyen papír, az orvosokra van bízva, egyszerűen ki kell üríteni és kész” – mondta az egyik intézményvezető. Elvben azokat lehet hazaküldeni, akik nem igényelnek orvosi felügyeletet, és az otthonukban biztonsággal lábadozhatnak. Egy intézményigazgató ugyanakkor azt is hozzátette: a krónikus belosztályokon fekvő időseknél most létkérdés, hogy a járvány alatt ne maradjanak ott a kórházak öt-hat nem ritkán nyolcágyas szobáiban. Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e oldani a miniszter által elvárt nyolc nap alatt a feladatot, azt válaszolták nemigen. Sorra „dőlnek be” a szociális otthonok, ahová az időseket küldhetnék. Más kórházakba sem lehet senkit áthelyezni, hiszen nem fogadnak a kiürítés miatt. Marad a hazaküldés, csakhogy ehhez is előbb rendezni kéne az otthoni ellátásukat. Nem lehet valakit csakúgy betenni a mentőbe és útjára engedni – mondta forrásunk. – A különleges helyzetre való tekintettel lehet ugyan betegjogokat korlátozni, de az ellátáshoz való jogot úgy általában nem – mondta lapunknak Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) projekt-vezetője. Hozzátette rögtön azt is, hogy egyelőre ebben az ügyben sok a nyitott kérdés, és nincs mindenre jogi alapú válasz. A betegek, mióta az Egészségbiztosítási Felügyeletet fölszámolták, csak a bíróságtól várhatnak jogorvoslatot. Ez az út ebben az esetben járhatatlan. A TASZ-hoz is sokan fordultak panasszal. Például sok esetben hetven éven felülieknek kellene most gondoskodniuk 90 feletti szüleikről, úgy hogy fizikailag már magukat is alig tudják ellátni. A panaszok másik csoportja, amikor olyan családoknak kellene egyik napról másikra hazavinni magatehetetlen hozzátartozójukat, akik szűkös helyen élnek. A betegek otthoni ellátására lehetne kérni segítséget az önkormányzatoktól, például otthonápolást, vagy palliatív ellátást, ám nagy valószínűséggel, most ezek sincsenek erre a helyzetre felkészülve és erőforráshiánnyal küzdenek. 

Száz fölött az áldozatok száma

A kormányzat statisztikái szerint hétfőn 1458-ra nőtt az igazoltan fertőzöttek száma. A vírus áldozatainak száma a húsvéti hétvégén száz fölé emelkedett: tegnap estig 109-en vesztették életüket. Ugyanakkor sokan meg is gyógyultak, már 120-an vannak olyanok, akik egészségesen távozhattak a kórházakból.

Szerző

„Néhány utasítást nem vártunk meg, saját szabályokat hoztunk”

Publikálás dátuma
2020.04.13. 19:57
Illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Rajzokkal illusztrált plakátokat is bevetett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A baptistáknak gondot okoz, hogy a hozzátartozókkal nehéz betartatni a látogatási tilalmat.
Egyházakat és egyházakhoz kötődő szervezeteket kérdeztünk arról, milyen intézkedéseket hoztak az általuk fenntartott idősgondozó intézményekben, adottak-e a feltételek a vírusjárvány elleni védekezéshez. Volt, ahonnan semmiféle visszajelzés nem jött, de a Magyar Máltai Szeretetszolgálat például válaszolt lapunknak. Íme a kérdéseink és a „máltaiak” (pénteki állapotot tükröző) tájékoztatása: Mikor és milyen formában kaptak eddig tájékoztatást az intézmények a koronavírussal kapcsolatos eljárásrendről, csak a megjelent rendeleteket, a szociális portálon megjelent utasításokat látták, vagy kaptak körlevelet is? Minden hivatalos tájékoztatást a keletkezésétől számítva rövid időn (néhány órán) belül megkaptunk a tisztifőorvostól, az Emberi Erőforrások Minisztériumától, a kormányhivataloktól és az operatív törzstől. Ezeket feldolgoztuk, beépítettük a szabályzatainkba, protokollokat alakítottunk ki és fenntartói utasításokat rendeltünk hozzá. Néhány utasítást nem vártunk meg, hanem saját tudásunk, tapasztalatunk szerint fenntartói szabályokat hoztunk, eszközöket, anyagokat szereztünk be. Döntéseinkről minden vezetőnket és dolgozónkat tájékoztattunk, ezekről kinyomtatható tájékoztatókat, a könnyebb megérthetőség kedvéért rajzokkal illusztrált plakátokat készítettünk, amelyeket az intézményeinkben kifüggesztettek. A tájékoztatás ezen módjáról az intézmények fényképeket küldtek, így biztosak lehetünk benne, hogy a dolgozók és az ott ellátott emberek értesülhettek a változásokról. Van-e fertőzött vagy tüneteket mutató az egyház fenntartásában működő intézményekben? Több esetben már felmerült a gyanú, hogy kórházba került ellátottunk esetleg fertőzött, de ezek a feltételezések eddig szerencsére nem igazolódtak be. Jelen pillanatban izolált lakónk van, aki kórházból került vissza az intézménybe, de igazolt fertőzöttünk és betegünk nincs. Végeznek-e szűrést az intézményeikben? Eddig milyen eredménnyel? Fogyatékkal élők bentlakásos intézményében fertőzésgyanú okán végeztünk teszteket (összesen 250 személy esetben) az összes ellátott és valamennyi bejáró dolgozó körében. A tesztek egy kivétellel negatívak lettek, de az érintett személy második, ellenőrző tesztje negatív lett: ettől függetlenül őt izolálták, és megfigyelés alá helyezték. A szűréseket fenntartói hatáskörben és saját eszközrendszerrel végeztük, megfelelő laboratóriumi és leletező háttérrel. (PCR, IgG-IgM) Meg lehet-e oldani intézményeikben a vírushordozók elkülönítését, ha igen, hogyan? Igen, minden intézményünkben felkészültünk a tünetmentes és enyhe tünetekkel rendelkező fertőzöttek izolálására. Erre az intézményeinkben az ellátotti létszám 5-10 százalékáig vagyunk képesek. A velük foglalkozó dolgozók gondoskodnak a többiekről is? Amennyiben szükség lesz rá, az ellátásban szükséges protokoll szerint fogunk eljárni, és erre a feladatra külön személyzetet biztosítunk a meglévő munkatársaink speciális beosztásával. A munkatársak közül beteg-e valaki? Nem ismerünk a munkatáraink között sem fertőzöttet, sem beteget. A bentlakásos intézményekben bevezetett látogatási tilalom első napjától azon dolgozóinkat, akiknek kockázatos (például külföldi) kontaktja volt, önkéntes karanténba küldtük. Átálltak-e a 24/48 órás műszakokra, mit gondolnak róla? Nem, eddig erre nem volt szükség. A dolgozóinkat tájékoztattuk erről, és abban az esetben, ha fertőzés esetén a gondozottaink ellátásának biztonsága ezt igényli, megtesszük. Van-e elegendő védőfelszerelés, honnan kapnak ilyeneket? Fenntartóként folyamatosan gondoskodunk arról, hogy az intézményeink rendelkezzenek védekezéshez eszközökkel, a készleteik a látogatási tilalom bevezetésekor (március 8-án) maximum két hétre voltak elegendőek. Azóta a készleteket fenntartói beszerzésekből pótoltuk, minden intézményünk rendelkezik a szükséges felszerelésekkel, fertőtlenítő szerekkel. Április 9-én az Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei igazgatóságain megkaptuk az első központi ellátmányt is. Kapnak-e adományokat a munka segítéséhez? Kapunk, elsősorban alapanyagokat, amikből saját magunk gyártunk több foglalkoztató üzemünkben maszkokat, fertőtlenítőszereket. Emellett pénzadományokat is kaptunk, ezekből beszerzéseket is folytattunk ugyanezzel a céllal. Volt-e az utóbbi napokban ellenőrzés, ha igen, ki és mit vizsgált? Folyamatos fenntartói ellenőrzést végzünk, és ezek eredményéről beszámolunk a népegészségügyi hatóságoknak, illetve szakmai szervezeteknek. A kapcsolat a megyei és járási tisztiorvosokkal közvetlen, napi szintű. Személyes részvétellel ellenőrzések külső szervek részéről nem történtek az intézményeinkben. Hozzátesszük, hogy a népegészségügyi hatóságokon kívül jelenleg más hatóság nem is léphet az intézményeink területére. Eddig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tájékoztatása. A katolikus idősgondozó intézmények egy részét ugyanakkor a Katolikus Karitász működteti, amely viszont a püspöki karhoz tartozik. Ezért a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálatának is elküldtük kérdéseinket. A lapunknak adott válasz szerint a „Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a hatóságok intézkedéseihez igazodva, a március 17-én kiadott rendelkezéseinek 6. pontjában is arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben a helyzetben különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra. Szociális és egészségügyi intézményeinkben, otthonainkban is a hatósági iránymutatásoknak megfelelő, szigorú óvintézkedéseket rendeltek el és mindenben követik az állami előírásokat, amelyeket minden alkalommal megkapnak intézményeink. A szükséges védőfelszerelések biztosítása folyamatos, amelyben többek között a Katolikus Karitász végez nélkülözhetetlen munkát.” A baptisták még csütörtökön reagáltak megkeresésünkre: „A Baptista Szeretetszolgálat által fenntartott idősotthonokban nem tudunk koronavírus-gyanús vagy fertőzött személyről sem az ellátottak, sem a munkatársak között. A fertőtlenítési lehetőség az intézmények egész területén adott. Csak az utánpótlás akadozott az egész országban. Reménykeltő, hogy a MOL által forgalmazott fertőtlenítőszer hamarosan elérhető lesz. Minden, kórházból visszaérkező időst 14 nap karanténba helyezünk. Ez a megterhelő, mert minden részlegen több ideiglenes elkülönítő helyiséget kellett kialakítani. A hozzátartozókkal nehéz betartatni a szabályokat. A látogatási tilalom ellenére igyekeznek bejuttatni csomagokat, így akadt olyan intézmény, ahol kénytelenek voltunk az udvar egy részét lezárni, hogy ez ne történhessen meg. A mentálhigiénés csoportok munkatársai folyamatosan foglalkoznak az ellátottakkal, továbbra is folynak foglalkozások, egyéni beszélgetések. A fizioterápiás munkatársak és a gyógytornász ugyanúgy végzi a kimozgatásokat, tornákat, mobilizálást. A nagyobb intézményekben létrehoztunk izolációs részlegeket és minden részlegen elkülönítő szoba kialakítása történt. Kisebb intézményben elkülönítő szobát alakítottunk ki. Védőfelszerelések és fertőtlenítőszerek rendelkezésre állnak, az utánpótlás okoz időnként nehézséget. A nagy intézményben minden nap munkaidőben intézményi orvos biztosítja az ellátást a helyszínen, aki a munkaidő után is elérhető telefonon. A kis intézményekben telefonon elérhető a háziorvos. A kisebb intézményekben az 1/2000. SzCsM rendeletnek megfelelően normál esetben is heti 4 órát rendel orvos.”
Szerző
Frissítve: 2020.04.13. 19:58

Visszamenőlegesen 6 százalékos béremelést kapnak a kulturális ágazat dolgozói, ha lemondanak közalkalmazotti jogviszonyukról

Publikálás dátuma
2020.04.13. 19:57
A Politikatörténeti Intézet levéltára. FOTÓ: Népszava
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a kormány csak az évtizedes problémákat orvosolja az intézkedéssel.
A kormány kiemelten fontosnak tartja a közszférában dolgozók megbecsülését, ezért az egészségügyi és az oktatási ágazatokat követően a harmadik meghatározó humánszektor, a kulturális szakterület béremeléséről is döntöttek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint a művészeti szervezeteknél, a közművelődési intézményeknél és a közgyűjteményeknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyváltásával párhuzamosan 2020-ban 6 százalékos béremelést hajtanak végre. - Az intézkedés az állami és az önkormányzati intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakra is kiterjed - írták. Az idei béremelés az Emmi szerint több mint ötmilliárd forint többletforrást jelent a szektornak. A béremelés január 1-ig visszamenőleg megilleti a közalkalmazotti státusból kilépő dolgozókat. Hozzátették, a közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem változott, a közalkalmazotti jogviszony előmeneteli rendszerét pedig több szempontból kontraproduktívnak nevezték, ami nem nyújt biztonságos életpályát. Felidézték, a kulturális szektor képviselői többször jelezték az ágazati szakmai egyeztető fórumokon, hogy a közalkalmazotti bértábla változatlansága bérfeszültséget okoz. 
- A kormány az intézkedéssel a szakmai szervezetek visszajelzéseire reagálva, évtizedes problémát orvosol a kulturális szférában

- emelték ki.

Az Emmi tájékoztatása szerint a kulturális ágazat dolgozói közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá alakítása egységes jogállást és egységes munkavégzési feltételeket teremt, az illetmény helyébe lépő munkabér kialakítása pedig garanciát jelent arra, hogy az érintettek összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb bérhelyzetbe, mint amelyet a hatályos szabályozás számukra jelenleg biztosít. - A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásával és az ahhoz kapcsolódó béremeléssel rugalmasabb, a munkaerőpiac dinamikus változásait követni képes munkajogi szabályozás jön létre a kulturális szektor egészében - közölték. Emellett a munkáltató intézményvezetőknek szélesebb mozgástere nyílik, hiszen a bértáblához immár nem kötött foglalkoztatás a minőségi közfeladat-ellátás záloga lehet, valamint a foglalkoztatottak egy igazságosabb, a tényleges szaktudásuk és befektetett munkájuk szerinti bérezéshez jutnak. Hangsúlyozták, a jogviszony átalakításával a tudásalapú kulturális ágazatban a tudás, a képesség és a tenni akarás válik a legfontosabb társadalmi és értékteremtő faktorrá. 
A közleményben arra is kitértek, hogy a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár azért nem része a jogviszonyváltásnak, mert kizárólag a kulturális intézményekre terjed ki a közalkalmazotti státus kivezetése, a Veritas pedig vegyes profilú intézményként a levéltári feladatok mellett kutatóintézet is, amely indokolja a közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatás meghagyását a többi kutatóintézethez hasonlóan.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy ez a kitétel azért különösen érdekes, mert a Magyar Tudományos Akadémiától lehasított, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz hozzácsapott intézetek dolgozói felett szintén ott lebeg az, hogy elveszítik közalkalmazotti státuszukat. Amint azt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tavaly az M5 Ez itt a kérdés című műsorában előre is vetítette: látni kell, nem csak közalkalmazotti státusban lehet kutatni, ahogy azt a piaci, vállalati kutatóközpontok bizonyítják.
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében tiltakozott a kulturális dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának tervezett megszüntetése ellen. Az ugyanis pénteken derült ki, hogy egy új törvényjavaslattal a kulturális területen dolgozók közalkalmazotti státuszát a kormány munkaviszonnyá alakítaná át. 

Kövér László segítségét kérik az érdekvédelmi szervezetek

Az Országgyűlés elnökéhez fordul az öt nagy hazai szakszervezeti konföderáció, arra kérve Kövér Lászlót, hogy a koronavírus-járvány végének hivatalos kimondásáig a parlament ne tárgyalja a kulturális terület közalkalmazottait munkavállalókká átminősítő törvényjavaslatot, amit múlt csütörtökön küldött meg a kormány néhány érintett szakszervezetnek rapid véleményezésre. Mivel a válaszokat kedd reggelig már el is kellene küldeni a kulturális államtitkárságnak, az érdekvédelmi tömörülések úgy látják, ez az eljárás nem nevezhető érdemi egyeztetésnek.