„Tisztáldozatot hozni, még a sakkban is kockázatos, háborús időkben meg roppant veszélyes.” Így kommentálta lapunk érdeklődésére Rácz Jenő egykori egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség korábbi vezetője azt, hogy Kásler Miklós, a humántárca vezetője súlyos járvány idején – amikor már száz fölé nőtt a vírus hazai áldozatainak száma – egyetlen hétvége alatt két kórházigazgatót is menesztett. Ráadásul mindkét váltás kérdések sokaságát veti fel.
A Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatójának a tárca szerint súlyos mulasztás miatt kellett távoznia, az érintett Csernavölgyi István viszont úgy látja, csak egy kisebb adminisztrációs hiba, megkésett adatközlés történt, ezért jogorvoslatot keres. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetét (OORI) vezetőjének, Cserháti Péternek a menesztése tüntetéshez is vezetett: kollégái hétfőn kiálltak mellette, és nyílt levelet írtak érdekében a miniszterelnöknek. Cserháti Péter méltánytalannak és igazságtalannak tartja azt, ami vele történt. Neki azért kellett mennie, mert nem tett eleget elég gyorsan a kórházak kiürítését elrendelő utasításának.
Mint azt a Népszava elsőként megírta, nyolc nap alatt, április 15-ig a kórházi ágyak 60 százalékát fel kell szabadítani a koronavírusos betegek számára. A rehabilitációs intézetből ehhez még legalább 40-50 pácienst kell hazaküldeni. Úgy tudjuk, lesz olyan betege az OORI-nak, akit szociális otthonba, vagy másik kórházba visznek át, de nagy többségükről a családjaiknak kell gondoskodniuk. Ezt a hírt mindössze néhány hozzátartozó fogadta zokszó nélkül. A hozzátartozókra forrásaink szerint azzal „ijesztettek rá”, hogy akit nem visznek haza, azok további elhelyezéséről a katonák döntenek.
Az, hogy a kórházaknak miniszteri utasításra kell betegektől „megszabadulniuk” másutt is feszült helyzetet teremt.
Mindenki tisztában van azzal, hogy a családok kerülnek lehetetlen helyzetbe – mondta lapunknak az ágyak azonnali felszabadításáról egy kórházi vezető. A családok ugyanis még fölkészülni sem tudtak: lakásaikat nem alakíthatták át néhány nap alatt egy mozgásában erősen korlátozott, vagy éppen baleseti agysérülést szenvedett, és még nem teljesen gyógyult hozzátartozójuk ellátására.
Nemcsak az OORI-ban, másutt is feszült a helyzet. Vasárnap a 24.hu számolt be arról, hogy a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztályáról nagypénteken sorra hívták a hozzátartozókat: keddig haza kell vinniük a javarészt idős, súlyos állapotban lévő rokonaikat. A lapnak az egyik hozzátartozó úgy nyilatkozott: „Iszonyatosan feldühít ez az embertelen hozzáállás. Az, hogy a járványra hivatkozva ezt a rengeteg embert utcára teszik. Kirakják az öreg embereket meghalni.”
Lapunk több intézményt is megkeresett, hogy megtudjuk, a kórházak 36 ezer ágyának kiürítéséről szóló miniszteri utasítás végrehajtásakor mi a szakmai szabály, milyen állapotú beteg adható haza. „Nincs ilyen papír, az orvosokra van bízva, egyszerűen ki kell üríteni és kész” – mondta az egyik intézményvezető. Elvben azokat lehet hazaküldeni, akik nem igényelnek orvosi felügyeletet, és az otthonukban biztonsággal lábadozhatnak. Egy intézményigazgató ugyanakkor azt is hozzátette: a krónikus belosztályokon fekvő időseknél most létkérdés, hogy a járvány alatt ne maradjanak ott a kórházak öt-hat nem ritkán nyolcágyas szobáiban.
Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e oldani a miniszter által elvárt nyolc nap alatt a feladatot, azt válaszolták nemigen. Sorra „dőlnek be” a szociális otthonok, ahová az időseket küldhetnék. Más kórházakba sem lehet senkit áthelyezni, hiszen nem fogadnak a kiürítés miatt. Marad a hazaküldés, csakhogy ehhez is előbb rendezni kéne az otthoni ellátásukat. Nem lehet valakit csakúgy betenni a mentőbe és útjára engedni – mondta forrásunk.
– A különleges helyzetre való tekintettel lehet ugyan betegjogokat korlátozni, de az ellátáshoz való jogot úgy általában nem – mondta lapunknak Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) projekt-vezetője. Hozzátette rögtön azt is, hogy egyelőre ebben az ügyben sok a nyitott kérdés, és nincs mindenre jogi alapú válasz. A betegek, mióta az Egészségbiztosítási Felügyeletet fölszámolták, csak a bíróságtól várhatnak jogorvoslatot. Ez az út ebben az esetben járhatatlan. A TASZ-hoz is sokan fordultak panasszal. Például sok esetben hetven éven felülieknek kellene most gondoskodniuk 90 feletti szüleikről, úgy hogy fizikailag már magukat is alig tudják ellátni. A panaszok másik csoportja, amikor olyan családoknak kellene egyik napról másikra hazavinni magatehetetlen hozzátartozójukat, akik szűkös helyen élnek. A betegek otthoni ellátására lehetne kérni segítséget az önkormányzatoktól, például otthonápolást, vagy palliatív ellátást, ám nagy valószínűséggel, most ezek sincsenek erre a helyzetre felkészülve és erőforráshiánnyal küzdenek.
