A dohányzás fokozhatja a koronavírus kockázatait - de még nem késő

Publikálás dátuma
2020.04.16. 14:00

Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto via AFP / AFP
Nagyobb veszélyben vannak és a betegség lefolyása is súlyosabb azoknál, akik cigarettáznak.
A koronavírus-járvány idején a krónikus betegek és az idősek mellett a dohányosok is fokozott veszélyben vannak. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy a leszokás hatásai már 2-3 nap után is érezhetően javítják a tüdő működését.
A légutak felszínét borító nyálkahártya csillószőrös hámsejtjei biztosítják a fizikai védelmet a kórokozókkal, a levegőben található szennyeződésekkel szemben: a folyamatosan mozgásukkal a külvilág felé „söprik” a betolakodókat. Dohányzás hatására azonban lebénulnak és nem tudják betölteni védelmi funkciójukat, ezért a kórokozók gond nélkül megtapadhatnak a nyálkahártyán, ahonnan a termelődő váladékkal az alsóbb légutak felé juthatnak – magyarázta a szakorvos.

Krónikus betegségek és dohányzás: kettős kockázat

Ha valaki asztmás vagy COPD-s, vagyis krónikus légúti betegségben szenved, a koronavírus-járvány szempontjából is rizikócsoportba tartozik. Elsősorban az olyan, súlyosabb állapotú betegek a veszélyeztetettek, akik elhízottak és már társbetegségeik is vannak, például szív-érrendszeri betegségek, cukorbetegség. A vírusfertőzés szempontjából a dohányzás egészséges emberek körében is fokozott kockázatot jelent, de a sokszorosára nő a rizikó, ha valaki légúti betegsége mellett dohányzik is. És ez nem ritka – jegyezte meg a tüdőgyógyász. A járvány időszakában fokozott figyelmet kell fordítani a légúti betegség gyógyszereinek rendszeres használatára is, az egyensúlyi állapot fenntartására.

Szinte azonnal van változás

A jelenlegi helyzetben a szorongás, bizonytalanság csökkentésére ugyan nőhet a dohányzás iránti igény, érdemes azonban mérlegelni a kockázatot, különösen, ha krónikus légúti betegséggel is küzdünk. A dohányzás abbahagyását követően azonnal jelentkeznek a pozitív hatások. Általában már 2-3 nap múlva tapasztalható, hogy kevesebb nyák képződik a garatban, csökkennek a légzési panaszok, ritkul a köhögés és a krákogás. Egy hónap múlva a köhögés és a légzési problémák rendeződnek, több lesz az energia, nő az ellenállóképesség, kevesebb a légúti hurut. 2-3 hónap múlva pedig már a légzésfunkciós értékek is javulhatnak.
Leszokáskor az első 2-3 hét a kritikus időszak, ezt követően a megvonási tünetek jelentősen enyhülnek. Ebben az időszakban átmenetileg akár be lehet vetni az e-cigarettát is. „Ennek rövid ideig tartó használata javasolt a nikotintartalmú rágó és tapasz mellett, de nem ajánlott tartósan rászokni, mert nem tekinthető a dohányzás kevésbé káros alternatívájának.” A dohányzás abbahagyását követően a krónikus légúti betegségek tünetei is javulnak, kevesebb gyógyszerre lehet szükség a tünetmentességhez. Érdemes konzultálni a tüdőgyógyásszal, aki az asztmás és a COPD-s tünetek változását követve állítja be az adagolást – mondta a szakorvos.

A betegség lefolyását is nehezítheti

A cigarettázókra azért is lehet sokkal veszélyesebb a koronavírus-fertőzés, mert a dohányzás ártalmai nemcsak a tüdőt, hanem minden szervet érintenek. A dohányzás sokszor tüdőtágulatot és az immunrendszer károsodását is okozza, ezek valószínűleg nehezítik a betegség lefolyását, vagyis a krónikus légzőszervi gyulladás és a gyengült immunrendszer miatt rosszabban reagál a cigarettázók szervezete a fertőzésekre – írta az Index.
Több tanulmány is azt mutatta, hogy a dohányosoknál magasabb a szövődmények kialakulásának és a halálozásnak a kockázata az új koronavírusos megbetegedések során. Egy kínai tanulmány, amelyben ezer esetet vizsgáltak meg, szerint az aktív dohányosok 12,3 százaléka szorult intenzív kezelésre, lélegeztetőgépre vagy halt meg, míg ez az arány a nem dohányzók esetében 4,7 százalék volt. 
A kutatások szerint a cigarettafüst következtében a tüdőben felhalmozódnak az ACE2-receptorok, amelyeken keresztül a vírus bejut a szervezetbe. A kutatások szerint a dohányosoknál komolyabb a betegség lefolyása, mint a nem cigarettázóknál – mondta Jason Sheltzer, a New York-i Cold Spring Harbor laboratórium munkatársa, ami az ACE2-receptorok számának emelkedésével magyarázható. Stephanie Christenson, a Kalifornia Egyetem kutatója viszont azt mondta, hogy ez a feltételezés meglehetően spekulatív, ugyanis nem tudni pontosan, hogy a betegség lefolyását hogyan befolyásolja az alacsony vagy a magas ACE2-receptor-szám. Szerinte a dohányzás annyi kárt okoz a testben, hogy nem az ACE2-receptorok számának növekedése okozza a legnagyobb problémát.
Joan Smith és Jason Sheltzer elhunyt emberek, patkányok és egerek tüdőszöveteinek, valamint embereken végzett tüdőműtétetek során vett szövetek vizsgálata alapján arra jutott, hogy az ACE2 receptorok száma nincs összefüggésben az életkorral. Ezt követően öt hónapon keresztül napi 0, 2, 3 vagy 4 órán keresztül hígított cigarettafüstnek kitett egerekből származó szöveti mintákat vizsgáltak, és igazolták, hogy minél több füstnek van kitéve a tüdő, annál több az ACE2-receptor. 80 százalékkal több ilyen receptor volt azoknak az egereknek a tüdejében, amelyek a legnagyobb dózisban kapták a füstöt, azokhoz képest, amelyek egyáltalán nem szívtak cigarettafüstöt. Az embereknél hasonló volt a helyzet, 40-50 százalékkal több ACE2-receptor volt a dohányosok tüdejében, mint a nem dohányzókéban. Ebben az esetben is azt figyelték meg, hogy az elszívott cigaretták számának emelkedésével párhuzamosan nőtt a receptorok száma, ugyanakkor az asztmában vagy a gyulladásos betegségben szenvedőknél nem volt kiugróan magas az ACE2-receptor-szám. Az is kiderült, a dohányzásról leszokóknál látványosan csökkent az ACE2-receptorok száma. 
Azt is megfigyelték, hogy az ACE2-receptorok azokon a sejteken jelennek meg, amelyek oxigént és szén-dioxidot juttatnak a tüdőbe, vagyis a gázcserét végző alveoláris sejtek érintettek a leginkább, valamint a nyálkát termelő kehelysejtek. Míg a nem dohányzóknál utóbbiak leginkább az orrban és a torokban halmozódnak fel, a dohányosoknál a tüdőben is nagy számban jelen vannak. Egy 1999-es jelentés szerint ez a szervezet egyfajta védőmechanizmusa: a ragadós nyálka összegyűjti a dohányzás következtében keletkező anyagokat a légzőrendszerből és meggátolja, hogy a tüdőbe jussanak. Hasonló a helyzet azoknál is, akik olyan helyen élnek, ahol magas a légszennyezés. A portál megjegyzi, hogy ez azonban még nem bizonyítja, hogy lenne összefüggés az ACE2-receptorok száma és a betegség lefolyása között.   
Szerző
Frissítve: 2020.04.17. 09:06

„Elrendezi” a kapcsolatainkat a járvány

Publikálás dátuma
2020.04.15. 15:15

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Vízválasztó lehet az összezártság, mert a párkapcsolatról kiderülhet, hogy működőképes közösség, de akár az is, hogy mindenkinek jobb lesz a szétválás.
Az otthonlét emberi kapcsolatokra gyakorolt hatásairól szólva Sándor Annamária mentálhigiénés szakember azzal kezdte a Népszavának, hogy a koronavírus miatti helyzet jó lehetőséget kínál arra, hogy megfigyeljük, hogyan működünk, és „megvizsgálhatjuk” a párunkat és a gyerekeinket is, olyan hozzáállással, ahogy egy természettudós nézi az őt érdeklő jelenségeket, élőlényeket. Igaz, ő kevésbé érzékelhető a megfigyelt lény számára, mi viszont aktív részesei vagyunk a család életének, ennek ellenére lehet olyan nyitottsággal és tisztelettel figyelni egymást és önmagunkat is, ahogy egy kutató teszi. Ilyen módon lehetővé válik, hogy értékítélet nélkül meglássuk, milyenek azok az emberek, akikkel élünk, kinek milyen igényei vannak, hol van a „piros gombja”, amitől biztosan ugrik, mitől érzi magát biztonságban, mi a szeretetnyelve, stb. Függetlenül attól, hogy a működésünk hasonló-e, ez a tapasztalás egy magasabb szintű összerendezettség kialakításának esélyét teremti meg. 
Ha azt vesszük észre, hogy például egy introvertált, azaz legszívesebben egyedül játszó, olvasó és egy extrovertált, vagyis minél több emberrel szívesen együtt levő, társasági gyerek állandóan veszekszik, rájöhetünk, hogy utóbbi folyton kapcsolódni akar, az előbbi pedig szinte menekül előle, emiatt is van sok konfliktus. Mivel most többféle igényű ember tölt egész napokat, heteket viszonylag kis helyen, célszerű tudatosan összehangolni a különböző, akár a skála két végpontján lévő szükségleteket is. „Nyüzsgő” gyerek és társasági anyukája például jól működhet együtt, és teret hagyhat az inkább magukba forduló családtagoknak. Célszerű tudatosan kialakítani azokat az irányvonalakat, amelyek mentén legalább valamennyire az összes együtt élő ember jól tud lenni. A különböző igények összehangolása olyan, mintha azt mondanánk: „tudom, hogy nem lehet az enyém az egész tál szilvás gombóc, de talán jóllakom vagy legalábbis jut annyi, hogy ne maradjak éhen”. 

Én-, te- és mi-idő

Az összezártság alatt lehet, hogy egy párkapcsolatról kiderül, hosszú távon fenntartható, működőképes közösség, de akár az is, hogy mindenkinek jobb lesz a szétválás. Így ez a helyzet vízválasztó is lehet. A Daily Mail beszámolója szerint Kínában a járvány kitörése óta jelentősen  megnőtt a válások száma, amelynek az lehet az oka, hogy a házaspárok túl sok időt töltöttek együtt. Ennek megelőzését szolgálhatja az én- és a közös idő arányainak megtalálása, a privát tér és a közös elfoglaltságok egyensúlyának biztosítása. Erről célszerű nyíltan beszélni és közösen kialakítani egy mindenkinek elfogadható helyzetet. Az, hogy valakinek énidőre van szüksége, nem egyenlő azzal, hogy nem szereti a másikat, annyit jelent, hogy magával is akar időt tölteni. Az, hogy szeret mással is úgy beszélgetni, hogy azt ne hallja más, még nem annak bizonyítéka, hogy titkolózik vagy tilosban jár, csupán azt jelzi, vannak még fontos kapcsolatai, amelyeknek szintén szeretne teret és időt szentelni, meg akarja adni ezeknek is a megfelelő intimitást – mondta a szakember.
Fontos az igényeket felismerni saját magunkban, és meglátni, elfogadni a másikban. Az is lényeges, hogy sértettség nélkül biztosítsuk egymásnak az ehhez szükséges körülményeket. A minőségi léthez szükségünk lehet arra, hogy úgy hallgathassunk zenét, ahogy az nekünk jó, és magunk lehessünk a gondolatainkkal. Ez, kis túlzással, még egy kis lakásban is csak fülhallgató és technikai eszköz kérdése. Az önmagunkkal ápolt kapcsolat kiegyensúlyozottsága a feltétele annak, hogy a belső feszültséget ne a többieken vezessük le. Fontos az is, hogy a közös idő, az együttlét ideje alatt ne csak egy térben legyünk, hanem egymás felé is forduljunk, a figyelmünket is adjuk a társunknak, családtagjainknak. A minőségi közös idő lehet például beszélgetés, értő figyelemmel hallgatás, szex, közös kertészkedés, társasjátékozás vagy filmnézés is. 

(Nem) csak én

Az egyedül élők lelki egyensúlya azon múlik, jól vannak-e önmagukkal, jó társaságot nyújtanak-e maguknak, vagy nem. Előbbi esetén ismerik a saját, valós igényeiket és képesek azokat ki is elégíteni, amihez, ha kell, a kreativitásukat is használják. Ha azonban többször nem érzik jól magukat a bőrükben, érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a külső kapcsolatokra: a már meglévőkre, lehet segítséget is kérni. Sok ilyen lehetőség található az interneten (a Facebook Maradj otthon és Egyedülállók a járvány alatt csoportja, pszichológusok és segítőemberek videói, bejelentkezései.) A kommunikáció stressz- és szorongásoldó hatású, már egyetlen hívás is sokat segíthet. A legjobb rutinná tenni: például reggel és este is beszélni valakivel. A szorongást fontos oldani, mert számos fizikai és lelki tünetet okozhat. Egy depresszív személyiség súlyosan „be is tudja pörgetni magát”. Ez az időszak komolyabb önvizsgálatra, elmélyülésre is alkalmas, az egyedül élő ember rájöhet, hogy nem így akar élni, és például könyvek, meditáció vagy szakember segítségével a párkapcsolati gátjait, blokkjait is felismerheti és oldhatja.        

Mindent - mértékkel

Ehhez hasonló helyzetekben sokan, leginkább talán az egyedül élők és a másokat mindig maguk elé helyező emberek - jellemzően anyák vagy apák - elhanyagolják az alapvető fizikai szükségleteiket, a rendszeresen étkezést, mozogást, levegőzést. Adjunk enni, inni a szervezetünknek, annyit, amennyit kér, se többet, se kevesebbet. Kerüljük a túlzásokat is: ne alakuljon ki túlevés, de túledzés se. Táplálkozzunk egészségesen, aludjunk sokat, mozogjunk, akár online edzésprogramok segítségével – tanácsolta a szakember.

Szorongásoldó és jóllét-tippek

A Nyitott Akadémia Facebook-oldalán olyan szorongásoldó tanácsok találhatók, mint például, hogy minden napban találjunk valami jót, szeressük és dicsérjük meg magunkat, de a családtagjainkat is. Ez persze nem csak ebben a megterhelő élethelyzetben fontos, de most elengedhetetlen. Célszerű korlátozni a hírfogyasztást, mert egy idő után rontja a lelki megküzdőképességet. Megbízható forrásokból tájékozódjunk, ne engedjük, hogy elsodorjanak a közösségi média bejegyzései. Vegyük észre viszont a pozitív híreket is, legyünk hálásak azoknak, akik a betegeket ápolják és a helyzet mielőbbi megoldásán dolgoznak. Akár dolgozunk, akár nincs munkánk, fontos, hogy legyen napi rutinunk. Keljünk fel és akár a korábbi reggeli rutint követve együnk, kávézzunk, zuhanyozzunk és öltözzünk fel. Közben gondoljuk át a napi céljainkat, feladatainkat. Ha úgy érezzük, nincs dolgunk, keressünk oktatóvideókat, olvassunk vagy kezdjünk eddig halogatott otthoni tevékenységekbe, ezek segítik a mentális egészség fennmaradását. Ha tudunk, segítsünk másoknak, például bevásárolhatunk idősebb ismerőseinknek. Ne dolgozzunk 0-24-ben, legyen vége a munkaidőnek. Próbáljunk ne „befordulni”, maradjunk kapcsolatban a családtagjainkkal, barátainkkal, ismerőseinkkel. Egyszerre csak egy napra koncentráljunk, ne nézzünk most túlságosan előre, és emlékeztessük magunkat arra, hogy ez átmeneti időszak, és arra is, hogy nem vagyunk egyedül.

Szerző
Frissítve: 2020.04.15. 15:45

„Étellel is elkaphatom?” – Ezekre érdemes figyelni rendeléskor

Publikálás dátuma
2020.04.14. 17:00

Fotó: Adrien NOWAK/Hans Lucas via AFP / AFP
Infografikákba foglalta a hasznos információkat, higiéniai tanácsokat a Felelős Gasztrohős Alapítvány.
„Elkaphatom a betegséget az élelmiszereken keresztül? Elég, ha csak vízzel mosom meg a nyersen fogyasztandó zöldségeket, gyümölcsöket? Mit egyek, hogy a lehető legjobban támogassam az immunrendszerem, a testi és lelki egészségem a járvány ideje alatt?” – Sokakban felmerülhettek ez a kérdések az elmúlt időszakban. A környezetbarát étkezéssel foglalkozó Felelős Gasztrohős Alapítvány útmutatót készített a válaszokhoz; a biztonságos étel- és alapanyag-rendeléshez.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság szerint jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az étel a vírus terjedésének forrása vagy útja lenne, de érdemes néhány „óvintézkedést” bevezetni; például melegítsük újra a rendelt ételt, tegyük tálcára vagy egy újságpapírra a megvásárolt termékeket, alapanyagokat, alaposan öblítsük le a zöldségeket, gyümölcsöket és a kipakolás előtt és után, valamint az étkezések előtt is mossunk kezet. Most is érdemes a helyi termelőket, valamint a környezetbarát megoldásokkal működő éttermeket választani, a saját és a bolygónk egészségének érdekében” – mondta az alapítvány igazgatója, Varga Judit. 
A vírushelyzetben még fontosabb, hogy milyen forrásból, milyen alapanyagokat fogyasztunk, hiszen az étkezésünk, az emésztésünk hozzájárul a mentális állapotunkhoz is. A stresszesebb, megterhelőbb időszakok átvészelésében, mint amilyen a mostani is, sokat segíthet, ha étrendünkbe minél több helyi, szezonális zöldséget-gyümölcsöt építünk be ” – mondta az útmutató készítésében szintén részt vállaló Vida Katalin pszichológus, a Babramegy blog szerzője. 
Az otthon töltött időkben az ember hajlamos egész nap nassolni. Érdemes odafigyelni, hogy legyen mellettünk mindig egy pohár víz, és először ebből kortyoljunk, ez is csökkentheti ugyanis a nassolás mennyiségét. Ha mégis bekapnánk valamit, az egészségtelen, feldolgozott élelmiszerek, édességek helyett inkább egy-egy répa, alma vagy pár szem olajos mag legyen – tette hozzá Papp Andrea, táplálkozástudományi szakember, a Napi Táptudás blog szerzője, aki szintén közreműködött az itt található infografikák elkészítésében. 
Szerző