A Gyöngyöspata-ügyhöz igazítják a törvényt

Publikálás dátuma
2020.04.23. 07:25

Fotó: Béres Márton / Népszava
Jogszabályba foglalják, hogy ne feltétlenül pénzbeli kártérítés járjon annak, aki nem jutott megfelelő oktatáshoz – tudta meg lapunk.
Jogszabályi szinten is megerősítené a kormány, hogy azoknak a személyeknek, akik iskolai tanulmányaik során bizonyítottan nem kaptak megfelelő minőségű oktatást, ne csak pénzbeli kártérítést, hanem oktatási, felnőttképzési szolgáltatást is megítélhessen a bíróság „sérelemdíjként” – derült ki egy lapunk birtokába került módosító javaslatból. Az indoklás szerint erre a gyöngyöspatai szegregációs per miatt van szükség, amelyben a Debreceni Ítélőtábla 60 roma fiatalnak összesen 99 millió forintos kártérítést ítélt meg, miután éveken keresztül elkülönített osztályokban, szegregáltan „oktatták” őket a gyöngyöspatai iskolában. A javaslat szerint a köznevelési törvény 59. paragrafusát azzal a bekezdéssel egészítenék ki: ha egy nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót személyiségi jogában megsérti, akkor a bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként is meghatározhatja. „A bíróság által megítélt oktatási, képzési szolgáltatást a károkozó saját maga vagy vásárolt szolgáltatásként biztosítja.” Az indoklásban az olvasható, a gyöngyöspatai ügyben hozott ítélet kapcsán „merült fel igény” ennek a lehetőségnek a megteremtésére. „A módosítás a jövőben bekövetkező, nem megfelelő minőségű oktatáshoz való hozzáférés esetén bekövetkező jogsértésekre vonatkozóan teremti meg ezt a lehetőséget” – írják. – A bíróságnak eddig is lett volna lehetősége nem pénzbeli, úgynevezett természetbeni kártérítést megítélni, az eredmény szempontjából a törvénymódosítás nem okoz nagy változást – mondta a Népszavának Kegye Adél ügyvéd, aki korábban a gyöngyöspatai gyerekeket és szüleiket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványnak dolgozott. Szerinte ez inkább egy szimbolikus üzenet az iskolai elkülönítés áldozatainak, hogy a jövőben mire számíthatnak, illetve mutatja, hogy a roma gyerekeket ért jogsértéseket külön kell kezelni minden más személyiségi jogi jogsérelemtől – nekik ne feltétlenül járjon a pénzbeli kártérítés. – Ezzel, gondolom, el akarják tántorítani azt a több ezer másik gyereket a jogérvényesítéstől, akik ugyancsak perelhetnének, mert elkülönítik őket. Másrészről véleményem szerint ez burkolt iránymutatás a bíróságoknak, hogy a jövőben hogyan kellene dönteniük – fogalmazott. A Debreceni Ítélőtábla tavaly szeptemberben hozott jogerős ítéletet a gyöngyöspatai szegregációs perben. Kimondták: a jogellenes iskolai elkülönítéssel megsértették a településen élő roma családok egyenlő bánásmódhoz való jogát, amiért az alperes tankerületnek és az önkormányzatnak pénzbeli kártérítést kell fizetnie. Erre nem voltak hajlandóak, a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához. Kegye Adél hangsúlyozta: ha a törvénymódosítást elfogadják, annak nincs visszamenőleges hatálya, tehát a Kúria erre hivatkozva nem dönthet majd a nem pénzbeli kártérítés megítélése mellett. Emlékezetes: idén januárban Orbán Viktor miniszterelnök is állást foglalt az ügyben, a jogerősen megítélt kártérítést igazságtalannak, „munka nélkül keresett pénznek” minősítve. Néhány nappal később a Kossuth rádióban bejelentette: az állam nem fog pénzt adni a gyöngyöspatai romáknak, ehelyett oktatási lehetőségeket fognak biztosítani. Mindez nagy felháborodást keltett az érintettek körében. Horváth Aladár roma jogvédő fel is jelentette a kormányfőt becsületsértés és hivatali visszaélés miatt, ám ezt a Központi Nyomozó Főügyészség végül elutasította. A Kúria április 15-én foglalkozott volna az üggyel, de a koronavírus-járvány miatt hozott rendkívüli ítélkezési szünetre tekintettel elhalasztották a tárgyalást.
Szerző
Témák
Gyöngyöspata

Fogorvosok védőeszközök nélkül – Bejárás volt, maszk nincs

Publikálás dátuma
2020.04.23. 07:00

Fotó: NYIREGYHAZA.HU
Összefogtak a nyíregyházi fogorvosok, megszervezték a sürgősségi ellátást. Örült ennek, szemlét is tartott a fideszes városvezetés meg az állami fenntartó – védőfelszerelést viszont nem adnak.
Videóval, fényképekkel színesített összeállításban számolt be a nyíregyházi városi sajtó arról, hogy a település fideszes polgármestere, Kovács Ferenc és a helyi Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság vezetője, Csikós Péter a bejárást tartott abban a rendelőben, amely a járvány idején sürgősségi ügyeletként fogadja a pácienseket. „Nyugodtak lehetünk, hogy ez az ellátás a körülményekhez képest a legjobban biztosítva van” – rögzítette elégedetten a polgármester a múlt hét végén. Az viszont már csak a szemle után derült ki: meglehet, a páciensek ellátása már biztosított a fogorvosok összefogása nyomán, de a rendelőben ügyeletet vállalóké kevésbé. Az ott dolgozók ugyanis hiába várták, hogy az első néhány nap után a fenntartó beszerezze a következő hetekre is a nélkülözhetetlen védőfelszereléseket. Ehelyett csak egy levelet kaptak az alapellátási intézet területi vezetőjétől, amiben arról tájékoztattak őket: a továbbiakban a szükséges védő- és fogyóeszközöket minden fogorvosnak magának kell beszereznie. Egy másik levél pedig a város aljegyzőjétől érkezett: beszerzési nehézségekre hivatkozott és segítségként két céget ajánlott, ahol megvásárolhatók a hiányolt eszközök. Az egyik cég fertőtleníthető overall varrását vállalja, akár több színben is, a másik pedig FFP2/3-as maszkokat importál Németországból. Karászi Zsolt, az orvosi kamara fogorvosi tagozatának megyei elnöke visszatetszőnek ítélte, hogy míg alig egy hete a polgármester és a felelős szakmai szervezetek vezetői elismerően nyilatkoztak a város sürgősségi ellátásának megszervezéséről, három nap múlva már a fogorvosokra hárították a védőeszköz beszerzését. – Pedig állami feladat lenne járvány idején gondoskodni az egészségügyi dolgozók védelméről. Ezt többször jeleztem is a fenntartó önkormányzatnak – mondta Karászi Zsolt, aki szerint így jelentős kiadásokra kényszerítik az orvosokat. A nyíregyházi sürgősségi ellátóhelyen mintegy 30 közfinanszírozott fogorvos osztotta be maga között a munkát. Mostanra napi 20 beteg is megfordul az ügyeleten. Az országos tisztifőorvos által kiadott szabályzatban előírt védőfelszerelés betegenként 8-10 ezer forintba kerül. Ez havonta több százezres költséget jelent a praxisoknak. Egy másik helyi alapellátó különösen sérelmezte, hogy a most folyósított átalány finanszírozásból erre nem futja. „Nyilvánvalóan senki sem szeretné asszisztens munkatársa díjazását elvenni, csökkenteni, vagy beszállítónak tartozni. Most még azt sem lehet mondani, amit megszoktunk kapni, hogy menjünk magánrendelni." Lapunk megkereste az önkormányzatot és az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóságot is, hogy megtudjuk, miért nem támogatják a sürgősségi fogászaton dolgozók védőfelszerelésének beszerzését. Szerda esti lapzártánkig nem kaptunk választ.

Elfeledett fogászatok

Az alapellátó fogorvosi szolgáltatók körében végzett kamarai felmérés szerint a körzetek mintegy 70 százaléka fogadja a betegeket – mondta a Népszavának Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara fogorvos alelnöke. A magánrendelések zöme nem üzemel. Első körben a háziorvosok kaptak maszkot, de ők is csak sebészit. Ebből az alapellátó fogorvosok kimaradtak. A következő körben ugyan kaptak a fogorvosok maszkot, de a legtöbb helyen sebészit. A Nemzeti Népegészségügyi Központ e területen FFP2/3-as típust ítél szükségesnek. Ez viszont relatíve kevés praxisnak van, ahol van, ott jobbára maguk vásároltak ilyet az orvosok. A beszerzések nehezítettek, az egyszer használatos védőeszközök pedig nagyon megdrágultak: a sebészi maszkok a korábbi 25 forintos darabára mostanra több száz forintra ugrott. A közfinanszírozásban nincs benne ez az extraköltség. Nagy Ákos hozzátette: többször, több fórumon is kérték az államtitkárságot, hogy biztosítsák a szükséges védőfelszerelést a számukra, de eddig ezeknek a leveleknek nem sok eredménye volt.

Szerző
Témák
fogorvosok

A kormány túl szabadon értelmezi a WHO-ajánlásokat

Publikálás dátuma
2020.04.23. 06:45

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Amikor a kabinet a hazai tesztelés ellentmondásait magyarázza, a tisztifőorvos rendre az egészségügyi világszervezet szabályaira hivatkozik. Megnéztük, mi van a protokollokban.
Az Orbán-kormánynak továbbra is az az álláspontja, amit Müller Cecília országos tisztifőorvos jelentett ki március 30-án: „Nincs az a teszt, ami a járvány terjedését meggátolja”. Noha ennek a nézetnek már a gyakorlati tapasztalat is ellentmond – Izlandon például a széleskörű ingyenes teszteléssel a gazdaság leállítása nélkül is meg tudták fékezni a koronavírust –, Magyarországon a legfelső szintű döntéshozók változatlanul nem hisznek a tesztelésben, hazánk európai és regionális összehasonlításban is a legkevesebb tesztet elvégző országok közé tartozik. Amikor a sajtó rákérdez, hogy miért, az illetékes kormánytagok a tisztifőorvossal együtt rendre az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO protokolljára hivatkoznak, mondván, annak előírásait követik. A valóságban azonban a magyar gyakorlat köszönőviszonyban sincs a WHO-előírásokkal.
A WHO COVID-19 járványra vonatkozó protokolljait – vagyis a betegség terjedésének megakadályozását szolgáló eljárásrendeket – a szervezet honlapjáról lehet letölteni. A járvány jelen magyarországi szakaszára, vagyis a tömeges megbetegedések előtti időszakra nézve három protokoll tekinthető relevánsnak. A „The First Few X” (FFX) elsősorban a kezdeti fázisra nézve mérvadó. A „Household transmission investigation protocol” a családon-háztartáson belüli terjedés feltérképezéséről illetve fékezéséről szól. A „Protocol for assessment of potential risk factors for COVID-19 infection among health care workers in a health care setting” című utasításkészlet pedig az egészségügyi intézményekben követendő eljárásokat tartalmazza. Az egyes protokollokon belül a Data collection (Adatgyűjtés) fejezet foglalkozik a tesztelés módszertanával. A FFX tanulmány a következőket írja: miután azonosították a COVID-19 fertőzés egy esetét, vagyis találtak egy igazolt fertőzöttet, fel kell keresni és tesztelni kell az összes dokumentált kapcsolatát. „Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a megerősített eset minden ismert közeli kapcsolatát – beleértve a csecsemőket és a gyermekeket is – bevonják a mintavételbe” – írják, azt is hozzátéve: mindenkit, akivel az igazolt beteg az első tünetek jelentkezését követő 14 napon belül bármilyen közeli kapcsolatba került, feltételezett esetnek kell tekinteni, és el kell különíteni, „nem fertőzöttnek” pedig csak akkor lehet minősíteni, ha a 7. a 14. és a 28. napon is negatív tesztet produkált. Ezen a ponton rögtön kibukik a magyar rendszer egyik megmagyarázhatatlan hiányossága. Jelenleg körülbelül 2200 igazolt fertőzött van idehaza a kormány szerint. Ha minden esetre csak négy kontaktot számítunk, és abból indulunk ki, hogy minden kontaktnak csupán két, azoknak pedig további egy-egy kapcsolata van, azaz egy embernél összesen 20 kontaktot kell végigvizsgálni, akkor az 44 ezer tesztet jelentene. Ráadásul a valóságban ezen a körön kívül is kellett tömeges teszteket végezni, például a hatósági karanténban lévő 11 ezer embernél, az egészségügyi és szociális intézményekben, a kockázatos országokból hazatérők esetében, beleértve az ő kontaktjaikat is. Ehhez képest eddig 52702 állami vizsgálatot végeztek. Az operatív törzs keddi tájékoztatóján Müller Cecília arról beszélt, hogy a WHO egy igazolt fertőzött környezetében tíz tesztelést tart szükségesnek, ezzel szemben Magyarországon harmincat végeznek el. Mindkét állítása kérdéseket vet fel. A WHO protokolljában ugyanis nincs számszerűsítve az, hogy hány teszt javasolt egy fertőzött környezetében, ez attól függ, hogy hány kontaktja lehetett az illetőnek a fertőzőképes időszakban. Az pedig számszerűen nem lehet igaz, hogy Magyarországon minden fertőzött környezetében 30 vizsgálatot végeztek volna: tegnap estig 2168 igazolt fertőzöttet tartottak nyilván, vagyis legalább több mint 65040 tesztet kellett volna végezni, miközben a hivatalos vizsgálatszámláló tegnap 52702-őt mutatott. Ráadásul a nemzetközi tapasztalatok alapján nagy általánosságban egy ember 60-80 másikkal kerül közeli kapcsolatba annyi idő alatt, mint ameddig tart a megbetegedettek fertőzőképes időszaka. Így az FFX protokoll alapján már 132 ezer tesztelt embernél kellene tartanunk – ennek alig a harmada történt meg a valóságban. Ráadásul ha az esetszám lineárisan nő, akkor az elvégzett tesztek számának az FFX protokoll alapján exponenciálisan kellene nőnie, ennek azonban nincs nyoma. Valójában számos dokumentált eset mutatja, hogy még a könnyen megtalálható kontaktok felderítése sem történik meg. „Luca két hete koronavírusos, a vele síelő társait nem akarták tesztelni” számolt be róla az Index április elsején. Ugyancsak a hírportál információja március 20-áról: „Egy általános iskolás, hetedik osztályos diákról derült ki szerdán, hogy édesanyjához hasonlóan ő is megfertőződött az új koronavírussal, osztálytársain és tanárain azonban nem tesztelték, elkapták-e a fertőzést.” Ami a háztartásokra, illetve a családtagokra vonatkozó protokollt illeti, az eljárás nagymértékben hasonlít a FFX protokoll előírásaihoz: minden azonosított fertőzött esetében otthoni látogatásokkal kell földeríteni az összes kapcsolatot, el kell különíteni és feltételezett esetnek kell tekinteni őket, méghozzá 28 napon keresztül, a harmadik negatív teszteredményig. Idehaza ugyanakkor egyáltalán nem tesztelik végig rutinszerűen a családtagokat (nemhogy azok kontaktjait): számtalan olyan konkrét eset szerepel a sajtóban, ahol az igazolt beteg egy fedél alatt élő hozzátartozóit sem hajlandók vizsgálni. „Öt hónapos csecsemőjük lett koronavírusos, de a szülőket nem tesztelik” – írta például az Index április 16-án egy olyan magyar családról, ahol a rendőrök ellenőrzik, hogy a szülők betartják-e a házi karantént, de az egészségügy nem hajlandó elvégezni a családtagok szűrését. „Hiába van kimutatott beteg a családban, hiába vannak egy házban karanténban, a családtagjait ennek ellenére nem tesztelték” – számolt be egy másik hasonló ügyről a 444.hu március 31-én. A felderítés és a feltartóztatás az egészségügyben is a fenti logikát követi. Azaz, ha beérkezik egy – azonnal vagy később – igazolt fertőzött a rendszerbe, az összes azonosított kapcsolatfelvételét tesztelni kell a teljes betegút során, és a tesztet 21 nap után meg kell ismételni. Ehhez képest a sajtó beszámolói szerint Budapesten csak március 31-én kezdték meg az egészségügyi és szociális intézményekben dolgozók szűrésének megszervezését a Soros György által felajánlott pénzadományból. Gulyás Gergely miniszter a múlt héten 150-200-ra tette a megfertőződött egészségügyi dolgozók számát – ez azt jelenti, hogy minden tizedik fertőzött orvos vagy ápoló.

Megmagyarázhatatlan titkolózás

Valóban óriási különbség van a WHO-protokolljai és a magyar eljárásrend között – mondta lapunk érdeklődésünkre Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos. Ráadásul szerinte az egészségügyi világszervezet ajánlásait, szűrési rendjét a járvány első csúcsa után is alkalmazni kellene, hogy megelőzzük a második hullámot. – Azt én is szeretném tudni, hogy miért korlátozzák szándékosan még most is a szűréseket. Mi az oka, vagy milyen érdek áll az adatok visszatartása mögött? Mi gátolja, hogy a járványügyi védekezés tervét megismerhessük? Miért nem szabad megtudnunk, hogy kik dolgoznak ezen? – jelezte a korábbi tiszti főorvos, hogy megválaszolatlan kérdéseket sokaságát veti fel a jelenlegi eljárásrend.

Képtelen járványképlet: 2 ezer fertőzött, 33 ezer ágy

Tovább emelkedett, 2168-ra nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon, és 24 óra alatt újabb 12 beteg hunyt el, már 225-en haltak meg a koronavírus miatt. Ugyanakkor a betegségből 295-en meggyógyultak meg – derül ki a hivatalos állami járványportálról. Arról már az operatív törzs szerdai tájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos beszélt, hogy a kórházak felszabadították a férőhelyek 50 százalékát a koronavírusos betegek fogadására, de tovább növelik kapacitásaikat. Lapunk írt arról elsőként, hogy Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője április elején elrendelte a kapacitás 60 százalékának, azaz mint 39,5 ezer ágynak a felszabadítását. A döntés nagy vitákat váltott ki, egymást érik a sajtóban a megrázó esetek arról, hogy beteg, szakellátásra és otthonápolásra szoruló emberek sokaságát küldték haza a kórházakból. Müller Cecília konkrétumokat nélkülözve minderről azt mondta szerdán: – Ténylegesen kevés helyről kellett beteget hazaküldeni, és az elbocsátás alapját kizárólag orvosszakmai döntés képezhette. Senkit nem lehet elküldeni, akit egészségkárosodás érne emiatt. (Népszava

Újabb védőfelszerelések érkeztek

Egyéni védőfelszerelések és lélegeztetőgépek érkeztek négy teherjárattal a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre. Három járat 31,5 tonna egyéni védőfelszerelést hozott egy pedig lélegeztetőgépeket és további védőfelszereléseket hozott. Emellett szerdán további 2 millió kesztyű és 2,4 millió maszk érkezett légi illetve szárazföldi úton.

Témák
WHO koronavírus
Frissítve: 2020.04.23. 06:55