Előfizetés

A betöltetlen háziorvosi praxisok miatt sokkal több településen ütközik akadályba az ellátás, mint egy éve

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.24. 15:10

Fotó: Népszava
A helyzetet tovább nehezítette, hogy a járvány miatt ki kellett vonni a betegellátásból a 65 év feletti orvosokat.
A koronavírus-járvány hatására a korábban is erősen túlterhelt háziorvosi rendszer működése erősen megnehezült, és jelentős gátjává vált a koronavírus elleni küzdelemnek - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményéből. Ennek oka, hogy a 65 évesnél idősebb orvosokat visszavonták a közvetlen betegellátásból, mivel a járvány különösen erősen sújtja az időseket.    2020 áprilisában az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) nyilvántartása szerint Magyarországon összesen tartósan 432 háziorvosi praxis, a magyarországi praxisoknak több mint 6 százaléka volt betöltetlen, ráadásul 2019. február óta 88-cal nőtt ez a szám. A helyzet leginkább az Alföldön kritikus, ahol a ritkás településszerkezet miatt jellemzően sokat kell utazni az alapvető orvosi ellátásért. Egyes településeken, illetve kerületekben több praxis is betöltetlen. 
  • Két háziorvos hiányzik 30 településen (ebből négy megyei jogú város) és két budapesti kerületben,
  • három a XIV. kerületben, Szombathelyen, Hevesen és Törtelen,
  • 4 Ózdon és a XX. kerületben,
  • míg Salgótarján helyzete a legrosszabb 7 üres praxissal.
Ráadásul csak csekély számban szakvizsgáznak háziorvosként, miközben a működő praxisokban az egészségügyi állomány nagy része 55 év feletti, vagyis a következő tíz évben várhatóan nyugdíjba vonul. A GKI megállapította, hogy a tapasztalatok alapján a háziorvosi állomány fogyását alig fékezik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő folyamatosan kiírt pályázatai, amelyek a tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzeteket betöltő orvosok letelepedését célozzák. Ezért a háziorvosi praxisok finanszírozásának jelentős és tartós, nem egyszeri növelésére lesz szükség.

Ismét gyógyíthatnak a 65 év feletti orvosok

Ahogyan azt lapunk megírta: mégis visszaengedik a 65 év felettieket a betegellátásba. Kásler Miklós április 16-án korrigálta egy hónappal korábbi rendeletét, amely megtiltotta, hogy a 65 év feletti dolgozók olyan tevékenységet végezzenek, amely során közvetlenül találkozhatnak a páciensekkel. A legújabb miniszteri utasításban viszont már az szerepel: amennyiben másképpen nem szervezhető meg az ellátás, úgy az idősebb egészségügyi dolgozók - ha önként vállalják - visszatérhetnek a közvetlen gyógyításba.

Vérplazmát kérnek azoktól, akik már felgyógyultak a koronavírusból

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.24. 11:48
Egy gyúgyult COVID-beteg vérplazmát ad az amerikai Virginia államban
Fotó: ALEX EDELMAN / AFP
Az ő vérük tartalmazhatja az ellenanyagot, amivel a még súlyos állapotban lévő betegeket segítenék.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszter-helyettese és parlamenti államtitkára vett részt az operatív törzs péntek délelőtti sajtótájékoztatóján. Elmondta, tudjuk hogy az idősekre nézve veszélyesebb a vírus, ezért fokozottabb védelmet kell biztosítani nekik. Ennek egy része az anyagi biztonság megteremtése, ezért vezetik vissza fokozatosan a 13. havi nyugdíjat, amelyet 2024 végére kapnak meg évente egy heti emelésekben. Akkor már 284 milliárd forinttal többet fordítunk majd a nyugdíjakra. Emlékeztetett arra, hogy egyszerűsítették a gyógyszer felírásának és kiváltásának szabályait, így telefonon is felírhatja a gyógyszert az orvos, és az idős beteg ismerősei is kiválthatják azt. A boltokban külön idősávot írtak elő az idős embereknek, így 9 és 12 óra között csak a 65 éven felettiek vásárolhatnak. Nagyon sok idős ember van idősotthonokban, ezért az operatív törzs többletintézkedéseket hozott meg az érdekükben, és szigorította az intézményekben a higiénés szabályokat. – 2010-ben azt az ígéretet tettük az időseknek, hogy megóvjuk a nyugdíjak értékét – jelentette ki Rétvári Bence.  Ezt a politikus szerint betartotta a kormány, ezért az infláció mértékével megegyezően, összesen 10,3 százalékkal, illetve rezsi- és Erzsébet-utalványokkal emelték a nyugdíjak értékét.
Müller Cecília országos tisztifőorvos megerősítette, hogy újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 2383 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 11 idős, krónikus beteg, így már 250-en veszítették életüket a vírus következtében. Elmondása szerint az elhunytak közül néhányan fiatalabbak voltak, de ők is mind krónikus betegségben szenvedtek. Közölte, hogy a gyógyultak száma viszont örvendetesen növekszik, 401-en elhagyhatták a kórházat. Házi karanténban 10 942 ember van, és 58 251 mintavétel történt eddig.
Súlyos tünetekkel 877-en igényelnek kórházi kezelést, 61 fő továbbra is lélegeztetőgépre szorul.

Müller Cecília elmondta, hogy több kutatócsoport dolgozik oltóanyagok előállításán. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország kötelező védőoltási rendszert működtet, ami egy nagyon értékes vívmány, és ezzel 12 fertőző megbetegedés ellen tudunk védekezni. A cél az, hogy a koronavírus ellen is rendelkezésre álljon oltóanyag. A Dél-Pesti Centrumkórház, az Országos Vérellátó Szolgálat és a Nemzeti Népegészségügyi Központ együttműködése eredményeként Magyarországon elsőként, de a világban is az elsők között tegnap beadtak vérplazmát egy súlyos állapotú betegnek, amelyet már egy felgyógyult ember véréből nyertek. Nagyon bizakodóak ezzel kapcsolatban, a betegnek három részletben adják be a vérplazmát. – Ez egy óriási előrelépés lehet. Most kíváncsian várakozunk arra, hogy valóban eléri-e a kívánt célt – jegyezte meg a tisztifőorvos. Megfogalmazása szerint egyfajta passzív immunizációról van szó. Ha valaki átesik a betegségen, akkor a szervezete ellenanyagot termel. Csak a vérplazmában lévő ellenanyagot kapja meg a beteg, így nem várják meg, míg a tünetekkel küzdő beteg szervezete felkészül a fertőzés leküzdésére, hanem az ellenanyaggal, külsőleg segítenek neki. Az aktív védekezéshez szükséges kutatás is folyamatosan zajlik. 
Müller Cecília közölte azt is, hogy szükség van olyan személyek vérplazmájára, akik átestek a betegségen, mert az ő vérük tartalmazhatja az ellenanyagot. Felkeresik őket és megkérik, hogy csatlakozzanak a kutatási programhoz, hogy így segítsenek a még súlyos állapotban lévő betegeken.

Magyarország a német és holland kutatásokhoz csatlakozva felméri, hogy a környezetben – ivóvízben, szennyvízben – milyen mértékben van jelen a fertőzés. Ennek azért van jelentősége, mert környezeti állapotot tükröz vissza, hiszen a koronavírusos beteg kiüríti magából a vírust. Ez a jövőbeli védekezés szempontjából fontos, mert lehet belőle következtetni a fertőzés mértékére. Budapest és Pest megye területe még mindig a leginkább érintett, de a szennyvízből nem mutattak ki koronavírust Müller Cecília kollégái. Lakatos Tibor ezredes elmondta, hogy újabb határátkelőhelyet nyitottak meg Hegyeshalomnál az ingázók részére Magyarország és Ausztria között. Ez a mezőgazdasági munkák miatt is jelentős, mivel a gazdák járműveikkel nem használhatták az autópályát. Közölte, hogy hétvégén a rendőrség mindig több szabályszegést tapasztal, és jóval nagyobb számban kell eljárnia a kijárási korlátozásokat megszegőkkel szemben. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindenki tartsa be a korlátozásokat, és ne veszélyeztesse mások és saját egészségét. A hétvégén a polgármesterek ismét saját szigorításokat, szabályokat vezethetnek be a településeken.
Újságírói kérdések: Müller Cecília közölte, hogy a vérplazmás terápiát megelőzésre nem lehet használni. A tatabányai kórházban 29 dolgozó kiesett az ellátásból a koronavírus miatt, de a főigazgató állítása szerint tud gondoskodni az akut betegek ellátásáról. A kiskunhalasi mobil kórház elkészült, a szakemberek készen állnak. Akkor veszik használatba, amikor indokolttá válik.   A piacokon kesztyűben dolgoznak, de a pénzt is abban fogják meg az eladók. Müller Cecília az erre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy zsemlét, kiflit csipesszel, felvágottakat pedig kesztyűvel érdemes megfogni. Javasolta, hogy a pénzhez ne ugyanazzal a kézzel nyúljunk, a zöldségeket, gyümölcsöket pedig mossuk meg otthon. A főváros előírta, hogy a boltokban is kötelezően maszkot kell viselni. Lakatos Tibor erről azt mondta, hogy ennek a szabálynak a betartatása elsősorban annak a feladata, aki a rendeletet megalkotta. Ebben az esetben tehát az önkormányzaté, de kérhetik a hatóságok segítségét hozzá.

Már az iroda sem lesz a régi

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.04.24. 10:30

Fotó: Shutterstock
Önműködően nyíló ajtók, szavakból értő liftek, elválasztott munkahelyek. Kevesebb szék a tárgyalókban, a konyhában, hogy minél kevesebb legyen az esély a kórokozókkal való találkozásra.
A világjárvány már milliókat arra késztetett, hogy otthonról dolgozzanak. Sokan valószínűleg egy nagyon más irodába térnek majd vissza. Lesznek könnyen észrevehető változások: nem kell megérintenünk bizonyos - esetleg vírusokat tartalmazó - felületeket, nem kell közel kerülnünk esetleg beteg, vagy csak vírushordozó munkatársainkhoz. Emellett növekszik majd a kevésbé látható védekezés is, a fertőtlenítés, a takarítás új protokollok szerint zajlik majd, tudni fogjuk, mikor volt az utolsó. Fertőtlenítve lesz minden felület, amihez hozzá kell érnünk, a kilincsektől a másológépek gombjáig. A bútorokat antimikrobális (vírusok, baktériumok elleni) textilek borítják, a szellőző rendszer erősebb lesz, és fertőtlenítővel lesz felszerelve, és lehet, hogy UV-lámpák világíthatnak éjszaka az alaposabb fertőtlenítés kedvéért – ez kórházakban már általános gyakorlat. Ezek a változások alighanem a gazdagabb, nyugati országokban kezdődnek majd, persze csak azok számára, akiknek megmarad munkahelyük. Sokan pedig, akik még mindig alkalmazottak maradnak, tartósan otthonról fognak dolgozni. Egyes munkáltatók a hosszú távú bérleti szerződések helyett rövidebbeket vagy kisebb területeket fognak választani, emiatt a bejárási idők is rugalmasabbak lesznek és az egyterű irodában is megváltozhat a közös munka. Kisebbek lesznek az együttműködésre, összezsúfolódásra alkalmas területek, az egészségesebb, egyéni munkaállomások létesítése miatt: egy tízszemélyes tárgyaló csak öt embernek kínál majd helyet. A változtatások közül már többet el is kezdtek, a koronavírus járvány csak felgyorsította ezeket - az irodák a járvány után már nem lesznek azok, mint addig. Egy két héttel ezelőtti MIT jelentés (Massachusetts Műszaki Egyetem) szerint a korlátozások miatt az emberek 34 százaléka dolgozott otthonról márciusban, egy chicagói egyetemi tanulmány pedig azt mondja, ez azok száma is egyben, akik egyébként is tudnának otthonról dolgozni, noha eddig csak 4 százalék végzete otthonról a munkáját. Az arányuk az elmúlt években a technológia fejlődésével és a munkahelyek elfogadó magatartásával emelkedett, és várható, hogy akik most találkoztak az otthoni munkával először, nem mondanak le róla a járvány után sem. Egyes szakértők az arányt 30 százalékra teszik éveken belül: most a munkavállalók is tapasztalhatják ennek előnyeit, de a munkaadók is otthonról dolgoznak, ami segíti a folyamatot. A home office hasznosságát már évekkel ezelőtt is bebizonyították, de a járvány alatt ez széles körben vált nyilvánvalóvá. „A vállalati vezetők és igazgatók otthoni munka iránti szkepticizmusa el fog tűnni, mert látják, hogy a dolog működik” – mondta Steve King, az Emergent Research, egy kisvállalkozásoknak tanácsokat adó cég partnere. Az okok között az is ott lehet, hogy a gazdasági visszaesés miatti megszorítások szükségessé teszik az irodák bezárását is, a költséghatékonyabb otthoni munkát. Az otthoni munkavégzés és a kollégák közötti kommunikáció biztosítása érdekében sok munkahely költött olyan naprakész technológiai eszközökre, amiket egyébként nem vett volna meg. Mivel a home office nem való mindenkinek, és sokan szeretnének továbbra is irodában dolgozni - biztonságosabbá kell tenni azokat, meg kell szüntetni a nagy nyitott tereket, a trend már elindult. Az új irodatervezési elvek a szociális távolságtartásnak felelnek meg, az emberek között például két méter távolság kell, hogy legyen. A tömeges fertőzések elkerülésére az is egy megoldás, hogy csökkentik az egyszerre az irodában tartózkodók számát, például ahelyett, hogy mindenki 9 és 17 óra között dolgozna bent, az egyes csoportoknak máskor lehet a munkaidejük. A helyzet tehát ellentmondásos: egyfelől kevesebb térre lesz szükség, hiszen sokan otthonról is tudnak majd dolgozni, ugyanakkor az új biztonsági protokollok értelmében több irodatér kell majd ahhoz, hogy az emberek megfelelő távolságot tudjanak tartani egymástól. Hogy a kettő hogy fér majd meg egymás mellett, még kérdéses. A legkeresettebbek azok a terek lesznek, amik a felépülés során bizonyos mértékű ellenőrzést és magánszférát is kínálnak, miközben közegészségügyileg és gazdaságilag is sok szempontból bizonytalan lesz még a helyzet.  

Egyterű iroda, avagy a térszervezés

A legutóbbi gazdasági világválság után a cégek költségtakarékosság miatt egyre több embert helyeztek el közös, nyílt irodatérbe. Valószínűleg ez most megfordul, hogy elegendő távolság legyen az emberek között. Az is lehet, hogy visszatérnek a sokat átkozott válaszfalak, hogy nehezítsék az esetleges fertőzések terjedését. Egyes belsőépítészek szerint ez csak rövidtávú megoldás lehet, mert az emberek jellemzően szívesebben dolgoznának nagyobb térben együtt. Egy korábbi kutatás során - amelyet a Virginiai Állami Egyetem és az Észak-karolinai Állami Egyetem végzett el - kiderült, hogy az egyterű irodák dolgozói kevésbé képesek bonyolultabb feladatok megoldására, gyengébb itt a motiváció, magasabb a stressz szintje és még a magas vérnyomás is gyakoribb. Egy 2018-as harvardi tanulmány kimutatta, hogy az egyterű irodák inkább csökkentik a személyes együttműködést és face-to-face kommunikációt a dolgozók között, mintsem hogy elősegítenék ezeket. Ennek ellenére a legtöbb munkahelyen továbbra is tartja magát az elképzelés, hogy ez a leghatékonyabb térrendezés. Azt persze ez a tanulmány sem vette figyelembe, hogy a másik fontos érv az egyterű irodák mellett, hogy sokkal olcsóbb ilyen módon összezsúfolni a dolgozókat.