Kigúnyolt és méltóságában sértett meg egy népcsoportot Klaus Johannis. A román állam első számú közméltósága 1,3 millió állampolgárát alázta meg azzal, hogy anyanyelvét gunyorosan, a hazaárulás szinonimájaként használta, szándékosan a magyarellenes érzelmekre próbált hatni azért, hogy politikai ellenfelének ártson.
„Jó napot, pészédé”, vetette oda a szociáldemokratáknak, közvetlenül azután, hogy „Jó napot, kedves románokkal” indította mondandóját. A román államfő azért mondta el a rendszerváltás utáni Románia legdurvább és legveszélyesebb gyűlöletbeszédét, mert többek között saját kormánya hanyagságából a román parlament alsóházán átment egy már sokszor elutasított és újabb elutasításra ítélt Székelyföld autonómia-tervezet. A „technikai hibát” gyorsan orvosolta is a felsőház, Erdély Romániában maradt, a Székelyföld pedig Erdélyben, a romániai magyarok viszont ismét bőrükön tapasztalhatták meg, milyen érzés örökös bokszzsáknak lenni a román politikai csatározások mezején.
A Románia területi integritását veszélyeztető magyarok/RMDSZ és a velük paktáló „pészédé” Románia ellenségei, tette egyértelművé az ország első embere. Mindezt megspékelve azzal, hogy ez a Romániát fenyegető árulás a szomszédos Magyarország kormányfőjének felbujtására történt. „Vajon mit ígért Orbán Viktor a megegyezésért cserében?” – tette fel a költői kérdést.
Johannis ezúttal túl messzire ment, beszédében Orbán egyértelműen a mindenkori magyar kormány és az örökös potenciális ellenség, Magyarország szinonimája volt. A demokrácia romániai védnökeként már második mandátumát töltő államfő magyarellenes kollektív vádjával európaiként, demokrataként, románként és diplomataként egyaránt leszerepelt. És bár nem ez volt a szándéka, biztos, hogy nem kevés aláírást hoz a még hátralévő napokban a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésére. Mert épp azt erősítette meg a romániai magyar közösségben, hogy jogbiztonságot, nacionalizmus és uszításmentes jelent és jövőt csak az Európai Unió nyomására és felügyelete alatt remélhetnek.