Matematika írásbelikkel folytatódik az érettségi

Publikálás dátuma
2020.05.05. 07:01

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint középszinten 65 630-an, emelt szinten 4892-en érettségiznek.
A hétfői naphoz hasonlóan, a koronavírus-járvány miatt szigorú biztonsági intézkedések mellett, reggel 9 órakor folytatódnak az idei érettségi vizsgák országszerte a matematika írásbelikkel. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint matematikából középszinten 65 630-an, emelt szinten 4892-en érettségiznek. A matematika középszintű írásbeli vizsga 180 percig tart. A diákok először az I. (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldják meg, a feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt tetszés szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és a megoldások sorrendjét is meghatározhatják. A 10-12 feladatot tartalmazó I. lap az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlik: az A jelű rész három feladatot tartalmaz, a feladatok egy vagy több kérdésből állnak. A B jelű rész három, egymással megegyező pontszámú feladatból áll, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető. A matematika emelt szintű írásbeli vizsga 240 perces. Az írásbeli két részből áll, és a diákok a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és a megoldások sorrendjét is meghatározhatják. Az I. részfeladatsor négy feladatból áll, a feladatok több részkérdést is tartalmazhatnak. A II. részfeladatsor öt, egymással megegyező pontszámú feladatból áll. A vizsgázónak az öt feladatból négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető. Vizsgázónként megengedett segédeszköz – közép- és emelt szinten is – a függvénytáblázat – egyidejűleg akár többféle is –, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, amiről a diákok gondoskodnak. Ezeket az eszközöket a diákok a vizsga során egymás között nem cserélhetik. Az érettségi dolgozatok javítása és értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.
Az érettségi vizsgákat 1144 helyszínen tartják, minden vizsgázó kap egészségügyi védőfelszerelést, vagyis maszkot, kézfertőtlenítőt és a tanárok kesztyűt is – erről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár beszélt hétfő reggel a Kossuth rádióban. Közölte, a járványügyi szakértők javaslatait is figyelembe véve tervezték meg az érettségi időpontját, hiszen a megbetegedések száma most alacsony. – Tisztában vagyunk vele, hogy mindenkiben van egy kis félelem, meg aggodalom, hogy minden rendben lesz-e. Mi biztosak vagyunk abban, hogy minden rendben lesz – fogalmazott. Hétfőn a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv tárgyak írásbeli vizsgáival kezdődött meg az idei érettségi vizsgaidőszak. A vizsgázók szerint nem feltétlenül nyugodtan, de gördülékenyen telt az első vizsganap. Több diák is arról beszélt, hogy nem találta nehéznek a feladatokat – erről itt írtunk bővebben.
A vizsgák szerdán a történelem írásbelikkel folytatódnak. 
Frissítve: 2020.05.05. 11:28

Orbán határozott, Karácsony emberséges

Publikálás dátuma
2020.05.05. 07:00

A Pesti úti idősotthonban történtekért a legtöbben a kormányt teszik felelőssé – erről tanúskodik a Publicus Intézet felmérésének eredménye.
A fővárosiak Orbán Viktort határozottabbnak, míg Karácsony Gergelyt emberségesebbnek látják, akinek intézkedései az emberek érdekeit és a járvány megfékezését is jobban szolgálják – ezt mutatja a Publicus Intézet kutatása. A budapestiek körében április végén készült reprezentatív felmérés szerint majdnem mindenki – a megkérdezettek 98 százaléka – hallott arról, hogy a főpolgármester elrendelte: a BKV járatain, boltokban és például taxikban csak maszkban, vagy az arcot sállal, kendővel eltakarva lehet tartózkodni. A budapestiek nem pusztán értesültek az intézkedésekről, hanem túlnyomó részük – összességében több mint négyötödük – egyet is értett azokkal. Karácsony Gergely főpolgármester rendszeresen hangsúlyozta, hogy szükség lenne az országban tömeges vírustesztelésekre: a főváros maga 20 ezer ilyen vizsgálatot hajt végre. Álláspontját a megkérdezettek háromnegyede osztotta. Ennél a kérdésnél ugyanakkor párthovatartozás alapján jelentősen eltértek a vélemények. A kormányzat sokáig hangoztatott vélekedésével összhangban a fideszesek 45 százaléka úgy ítélte meg, hogy elég annyi tesztelés, amennyi eddig zajlott. Az ellenzéki pártok szavazói körében elenyésző kisebbségben voltak azok, akik elegendőnek tartották a tesztelések számát. A Publicus Intézet abból indult ki, hogy politikai alapú vita folyik a járvány kezeléséről, ennek pedig ma két főszereplője látszik: Orbán Viktor miniszterelnök és Karácsony Gergely főpolgármester. Az egyik kérdéscsoport erre a témára fókuszált. A válaszadók 52 százaléka szerint a főpolgármester vagy „inkább a főpolgármester” kommunikációja és intézkedései emberségesebbek. A kormányfő ebben az összevetésben csak 36 százalékot kapott. (12 százalék nem tudott, nem akart válaszolni.) A hatékonyság megítélését tekintve fej-fej mellett végzett a két politikus (44-44 százalék). Ezen a kategórián belül többen voltak azok (34 százalék), akik egyértelműen Orbánt látták hatékonyabbnak, mint azok (24 százalék), akik Karácsonyt. A megkérdezettek 50 százaléka szerint a kormányfő határozottabb is, mint a főpolgármester (40 százalék).
Ellenben arra a kérdésre, hogy melyikük kommunikációja és intézkedései szolgálják jobban az emberek érdekeit, a válaszadók többsége arra hajlott: Karácsony Gergely. Összességében a főpolgármester 52 százalékától jócskán elmaradt Orbán Viktor 36 százaléka. A budapestiek 48 százalékának több-kevesebb meggyőződéssel képviselt álláspontja szerint Karácsony intézkedései a járvány megfékezését is jobban szolgálják: Orbán rendelkezéseiről csak a megkérdezettek 39 százalék gondolta ugyanezt. Ebben a kérdéscsokorban a pártszimpátiák szintén jelentősen meghatározták a válaszokat.
A főváros által fenntartott Pesti úti idősotthonban számos áldozata van a járványnak. A kormányzati kommunikáció a budapesti vezetés, a fővárosi vezetés pedig a kormány felelősségét hangsúlyozza. A Publicus Intézet felmérésének egyik kérdése így szólt: ön szerint elsősorban ki a hibás a Pesti úti idősotthonban kialakult helyzetért? A megkérdezettek 6 százaléka nem tudott válaszolni, 14 százaléka a kormányt és a fővárost egyaránt felelőssé tette, ugyancsak 14 százaléka pedig azon a véleményen volt, hogy egyik sem felelős, az idősotthonban kialakult helyzetet nem lehetett volna megakadályozni. A válaszadók 24 százaléka a fővárost hibáztatta, a relatív többség azonban – 42 százalék – a kormányt és annak szerveit nevezte meg felelősnek.
Szerző

Beroskadnak a falvak a pluszfeladatok súlya alatt, Orbánék meg nézik

Publikálás dátuma
2020.05.05. 06:40

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Egyelőre úgy tűnik, semmi ellentételezésre nem számíthatnak a települések.
A legnagyobb hazai önkormányzati szövetség április végén felmérést végzett tagjai körében, aminek eredménye azt mutatja, a városok és falvak majdnem 64 százaléka likviditási gondokkal küzd azután, hogy a kormány – a járvány miatti válság kezelésre hivatkozva – elvonta a gépjárműadó eddig helyben maradó 40 százalékát. Emiatt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő szerint a helyhatóságok sorra lépnek hátra az olyan önként vállalt feladataikból, mint például a civil szervezetek vagy a helyi sport támogatása, tömegrendezvények szervezése. Van, ahol emiatt csak az alapbért fizetik ki az alkalmazottaknak, a nem kötelező pótlékokat már nem. Schmidt Jenő azonban úgy látja, ezek a lépések nem hoznak érdemi megtakarítást, őszre sok település kerül bajba, mert a kormány a védekezési alapba terelte ezt a bevételt. A TÖOSZ honlapján elérhető felmérés adatai szerint szerint minél kisebb egy település, annál rosszabbul járt. Az átlagos elvonás nem egészen hét és félmillió forint, de nagy a szórás: egy ezer fő alatti községben csak néhány százezer, legfeljebb egymillió forintról lehet beszélni, míg egy tízezres városnál már 50 milliós tételről, sőt például Zuglóban 500 millióról. Mivel a kormányzati elvonásról az 1619 tagot számláló szervezettel sem egyeztettek a döntéshozók, a TÖOSZ vezetői levélben sürgették Pintér Sándor belügyminisztert és Banai Péter Benőt, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárát, hogy konzultáljanak egymással, mert a válsághelyzet megnövelte a kiadásaikat. A javaslatokat is tartalmazó levélre nem érkezett ugyan válasz, de Schmidt Jenő úgy látja, például a bölcsődék finanszírozására tett javaslatukat megfogadta a kormány és a járvány előtti gyerekszám alapján kapják meg az állami pénzt. Tab fideszes polgármestere szerint a kisvárosok azért vannak nagy bajban, mert a kulturális hozzájárulás a könyvtárak, művelődési házak fenntartásához csak 1200 forint lakosonként, ami nem fedezi a kiadásaikat. Azt változatlanul nem tudni – erősítette meg Schmidt Jenő, hogy valaha kapnak-e ellentételezést az államtól a járvány miatt megnövekedett kiadásaikra, de minden tételt és számlát fel kell tölteniük egy elektronikus rendszerbe, s abban reménykednek, a költések egy részét a végelszámolásnál visszakaphatják. Minden pozitívuma ellenére a polgármester szerint megosztó üzenet, hogy a gazdagabb önkormányzatok sorra jelentik be a munka nélkül maradt lakosság plusz támogatását, amit egy szegény falu nem tud megtenni. A kormány nem lép semmit, ahogy a kórházakból hazaküldött idős, beteg emberek házi gondozásának megszervezését is rátestálta a településekre.