„Lettek új tisztáznivalók is” – Levelet küldött Karácsony az operatív törzsnek

Publikálás dátuma
2020.05.11. 13:09

Fotó: Mónus Márton / MTI
A főpolgármester arra is kíváncsi: miért kell a koronavírus-fertőzéssel kezelt betegeket Budapestre szállítani.
„Percekkel ezelőtt e-mailen a tisztifőorvos asszonynak és az operatív törzsnek is elküldtem a kormánynak már feltett kérdéseimet, a tisztánlátás érdekében szükséges adatokra vonatkozó igényemet. Miután ma kiderült, hogy a fertőzött betegeket Budapestre kell szállítani, lettek új tisztáznivalók is” – közölte Karácsony Gergely a Facebook-oldalán. A főpolgármester levelében azt írta, meglepetéssel értesült arról, hogy a múlt heti, Gulyás Gergelynek küldött levele valamilyen okból nem jutott el az operatív törzshöz, mivel feltételezte, hogy a fővárossal kapcsolatban feladatkörrel rendelkező tárca és az operatív törzs között megfelelően folyik az információáramlás. „Mivel ezek szerint sajnálatos módon nem ez a helyzet, engedje meg, hogy Önnek közvetlenül is elküldjem a kérdéseimet, megismételve azok miniszter úrnak már kifejtett indoklását” – fogalmazott. Kiemelte, hogy főpolgármesterként feladatának tekinti, hogy a járvány lefolyására, egyben a korlátozásokkal kapcsolatos türelem alakulására figyelemmel készüljenek Budapest újranyitására is. „Ezt az átláthatóság, kiszámíthatóság és tervezhetőség szüksége indokolja, amire a budapestiek okkal tartanak igényt. Ennek kiindulópontja, hogy a város újranyitása – miként azt többször elmondtam –, csak fokozatosan, óvatosan, a járvány lefolyásával kapcsolatos információk birtokában történhet” – hangsúlyozta. Erre figyelemmel azt kéri, küldjék meg neki a veszélyhelyzet kihirdetése óta tartó időszak egyes naptári napjai vonatkozásában:
  • a Budapest területén elvégzett hivatalos és a kormányzat által elfogadott PCR tesztek számát, a tesztre okot adó körülmények szerinti bontásban (légúti tünet, kontakt, egyéb);
  • a Budapest területén elvégzett, pozitív eredményű, hivatalos és a kormányzat által elfogadott PCR tesztek számát a sztenderd korcsoporti bontásban, illetve annak megjelölését, hogy ezen belül hány fertőzés minősül „lakosságinak” és nozokomiális fertőzésnek;
  • és a kormány Koronavírus-kutató Akciócsoportjának elemzéseit a járvány esetleges visszatérésének lehetőségéről.
Hangsúlyozta, hogy ezekre az adatokra alapozva tudják kellő alapossággal, a járvány megfékezésére, esetleges majdani visszatértének elkerülésére figyelemmel megtenni konkrét javaslataikat a fővárost érintő korlátozások fokozatos enyhítése érdekében.
A főpolgármester ezután arról írt: sajtóhírek alapján a tiszti főorvos és Kásler Miklós által jegyzett levél szerint a koronavírus-fertőzéssel kezelt betegeket közúton Budapestre kell szállítani, vagyis az ország egész területéről két fővárosi intézmény folytatja a fertőzött betegek kezelését. Ennek kapcsán a következő kérdéseket tette fel:
  • mi indokolja ezt az intézkedést?
  • van-e köze ennek az intézkedésnek a nozokimiális fertőzések országos arányához, különös tekintettel a vidéki kórházakon belüli fertőzésekhez?
  • az operatív törzs rendszeres tájékoztatóiban általában külön említi a budapesti fertőzöttségi adatokat. Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatai szerint, ezen adatok alapján határozza meg a Budapestre vonatkozó kormányzati intézkedéseket. Ezért fontos annak tisztázása, hogy a fővárosba szállított betegek a budapesti, vagy esetleg más statisztikában jelennek-e meg a jövőben az operatív törzs tájékoztatói során?
„Tisztifőorvos asszony hétvégi sajtótájékoztatóján arra kérte az egészségügyi dolgozókat, ne tegyenek közzé »érzékeny« egészségügyi adatokat. Ezek szerint nem tekinthető »érzékeny« adatnak, ezért számol be rendszeresen az operatív törzs egyes budapesti idősotthonokra vonatkozó adatokról. Jelenti-e ez azt, hogy más intézmények fertőzöttségi adatai »érzékenyek«, csak a Pesti úti adatok nem? Amennyiben félreértem ezt a közlést, úgy remélem, valamennyi budapesti és vidéki egészségügyi és szociális intézmény részletes fertőzöttségi adatairól is beszámol az operatív törzs a közvéleménynek. Utolsó kérdésem tehát csak annyi: mikor?” – zárta bejegyzését a főplogármester.
Szerző

Megkérdezték Káslertől, hányan halhattak meg a megfelelő ellátás hiánya miatt

Publikálás dátuma
2020.05.11. 12:50
KÁSLER Miklós
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Ritka eset: az Emmi minisztere személyesen válaszolt ellenzéki képviselőknek, igaz, most is csak egyetlen alkalommal.
Szokás szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság és az egészségügy helyzete uralta a hétfői parlamenti vitákat. Csárdi Antal az LMP részéről azt kérdezte a kormánytól, miért büntetik a VIII. kerületet azzal, hogy 1.1 milliárd forintot vesznek el az önkormányzattól, és általában az önkormányzatoktól a gépjárműadó átirányításával a központi költségvetésbe. Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta válaszában, a védekezésre eddig 1800 milliárd forintot költött a kormány, ehhez képest a 30 milliárd és 1.1 milliárd forint elenyésző, ma az önkormányzatok gazdálkodása stabil, túl fogják élni az elvonást. Varju László (DK) szerint Orbán Viktor magára hagyta a magyarokat, a frissen benyújtott konvergenciaprogramban ezt be is vallják, miközben az egészségügy és az oktatás leépítését is folytatja a kormány. „Gyenge forintot csak gyenge kormány akarhat” – idézte Varju Orbán Viktort, ehhez képest most rekord gyenge a forint, az egészségügy összeomlott, kidobták belőle a betegeket, a magyarok százezres nagyságrendben veszítik el az állásukat. A nyugdíjakat 3 százalékkal emeli, miközben 4 százalékos inflációval számol a kormány. Dömötör Csaba válaszában azt mondta, a kormány megszervezte az érettségit, egyelőre sikeres a járványkezelés, de az ellenzék még ezekbe is beleköt, nem lehet rá számítani. A gazdasággal kapcsolatban arról beszélt, az április, májusi adatok valószínűleg durvák lesznek, de a cél továbbra is az, hogy minél kevesebb ember veszítse el munkáját vagy találjon minél hamarabb újat. Karácsony Gergely Budapesten cselekedhetne a védekezésben, de ehelyett a „sebességhatárokkal foglalkozik”, miközben a járvány leginkább a fővárosi idősotthonokra koncentrálódik, akkor lehet enyhíteni a budapesti intézkedéseket, ha ott csökken a betegségek száma. Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető azt kérte számon a kormányon, miért plakátkampányra költ, amikor a nyugdíjakra is fordíthatná ezt a pénzt. A kormány politikusai összevissza beszélnek, egyszer azt mondják, nem mehetnek a budapestiek vidékre, egyszer azt, hogy igen; arról beszélnek, hogy nincs szükség tömeges tesztelésre, majd mégis bevezetik azt. Szerinte az egészségügyi alapellátás leállításának ma már több áldozata lehet, mint a járványnak. – A Fidesznek korlátlan felhatalmazása van, akkor miért nem arra használja, hogy megvédje a munkahelyeket? – kérdezte. – Nézzenek egy ötven éves munkanélküli szemébe, akit egy autóipari beszállítótól rúgtak ki és esélye sincs az elhelyezkedésre – mondta, majd 9 hónapig tartó, minimum nettó százezer forintos munkanélküli ellátást követelt. Rétvári Bence Emmi államtitkár válaszában azt mondta, az MSZP kormányon elvett egy havi bért minden közalkalmazottól, egy havi nyugdíjat. Majd ő is arról beszélt, az ellenzék megmutathatná, hogy tud hatékonyabban is védekezni, mint a kormány, a fővárosban, de ehhez képest Karácsony Gergely intézkedései elégtelenek, pedig a fővárosi enyhítés azon múlik, mikor csökken a halálozások száma Budapesten. Jakab Péter azt kérdezte, hol van a kormány által oly sokat emlegetett erős Magyarország a válságban, amikor tömegek kerülnek az utcára. Az Állami Számvevőszék havi 4 millió forintot kereső elnöke, Domokos László pedig azt mondja, a válságban a családok tanuljanak meg takarékoskodni, ami botrány, mert a családok nagy részének semmilyen tartaléka nincs. Dömötör Csaba válaszában úgy fogalmazott, csak abban tudnak egyetérteni az ellenzékkel, hogy a munkahelyek védelme a legfontosabb, majd a Jobbikot a baloldal szövetségesének nevezve ismét arról beszélt, hogy azok a kormányok megszorításokat vezettek be, ehhez képest az Orbán kormány adó-, és járulékcsökkentéssel segít, felfüggesztette a hiteltörlesztéseket. Ehhez képest a jobbikos vezetésű Ózdon tíz százalékos a munkanélküliséf, 25 százalékkal csökkentették a köznevelésben és a kulturális szférában dolgozók bérét. Hollik István arról beszélt, bár az ellenzék rémhírekkel keltett hangulatot az érettségi ellen, ezek mégis rendben lezajlottak. Ezzel „az ellenzék ismét megbukott”. Rétvári Bence válaszában azt mondta, az ellenzék a járványhelyzetben is mindent pártpolitikai kérdéséé tesz, de a diákok megmutatták, hogy le akartak érettségizni. Böröcz László (Fidesz) szerint az ellenzék cinikusan kétségbe vonta 2010 után, hogy létre lehet hozni a munka alapú társadalmat, pedig sikerült. Az ellenzéknek most is csak annyi ötlete van, hogy segélyeket osztogasson. Schanda Tamás államtitkár válaszában megismételte a kormány korábbi frázisait a cselekvő kormányzatról és a válságot politikai haszonszerzésre felhasználó ellenzékről. Steinmetz Ádám (Jobbik) azt kérdezte, miért élveznek felháborító kiváltságokat a magyar focisták, miért kapnak évi 500 millió forintig adókedvezményt, támogatja-e a kormány ennek leszállítását 250 millió forintig. A pártok támogatását megfelezték, ezt „helyesen tették”, de most lépjenek más ügyben is. Varga Mihály válaszában azt mondta, a járvány mindenkitől áldozatvállalást kíván, de Steinmetz Ádám „társadalmi csoportokat próbál egymásnak fordítani”, a kormány pedig fent fogja tartani a kedvezményt. – Magánszemélyként senkinek a megélhetését nem lehet veszélyeztetni – mondta, a „pártoknak nagyobb a rugalmassága ebben a helyzetben”. Korózs Lajos azt kérdezte Kásler Miklóstól, miért nem válaszolhatnak a kórházai igazgatói az MSZP levelére arról, hogy hány ágyuk van, hány tervezett műtétet halasztottak el, hány tesztet végeztek eddig. Másrészt, hogyan fordulhatott elő, hogy az Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján utólag átírnak, hamisítanak adatokat a fertőzésekkel kapcsolatban? Kásler Miklós válaszában azt mondta 66 ezer ágy van a magyar egészségügyben, négy ütemben fogják visszaállítani az egészségügy normál működését. Az ágyszám felszabadítás miatt a kórházak teljesítménye 50 százalékkal csökkent. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője azt kérdezte, hányan haltak meg amiatt, hogy nem kapták meg a megfelelő ellátást. Kásler Miklós azt mondta, Magyarországon ma halálozási arány alacsonyabb, mint korábban. – Hogy hány beteg halt meg, nem tudom megmondani. Hozzám egyetlen beteg haláláról sem érkezett jelentés – fogalmazott, majd arra kérte a képviselőnőt, hogy „ne magyarázza félre” a szavait. A miniszter ezek után elhagyta az üléstermet, így Hohn Krisztina (LMP) kérdésére már Rétvári Bence mondta el, hogy a szociális szférában dolgozók részére a kormány nem ad  egyszeri bruttó 500 ezer forintos támogatást, mint az egészségügyi dolgozóknak – igaz, ezt még utóbbiak sem kapták meg. Ungár Péter szerint Orbán Viktor és Lázár János korábbi nyilatkozatai alapján (2016-ban Lázár Miniszterelnökséget vezető miniszterként például azt mondta, 300 ezer közalkalmazottat kellene elbocsátani) a közgyűjteményi dolgozók mellett a jövőben másokat is megfosztanak a közalkalmazotti státusz jelentette védettségből „neoliberális logika alapján”. Varga Mihály válaszában azt mondta, „összességében az érintettek nem kerülnek kedvezőtlenebb helyzetbe” attól, hogy megszűnik közalkalmazotti státuszuk, így „ebből a szempontból nyugodtan felül lehet vizsgálni akár más területen is ezeket a státuszokat”. Ungár Péter szerint ez azt jelenti, hogy jelentős leépítés jöhet a közszférában ezek szerint, ahelyett, hogy a béreket emelné a szférában a kormány.
Frissítve: 2020.05.11. 14:04

Diktatúrafigyelőt indított az MSZP

Publikálás dátuma
2020.05.11. 11:51

Fotó: Népszava
Az ellenzéki párt a neten gyűjti össze, hogyan él vissza az Orbán-kormány a vírusellenes küzdelem címén megszerzett korlátlan felhatalmazásával.
Diktatúrafigyelő címmel elkezdte lajstromba szedni az MSZP, hogy a vírushelyzet miatt a fideszes kétharmad által megszavazott, Orbán Viktornak gyakorlatilag korlátlan hatalmat biztosító felhatalmazási törvényt hogyan használta a Fidesz a saját klientúrájának a további gazdagítására. Az aloldal az MSZP honlapjáról érhető el. „Amikor március végén arról volt szó, hogy mire kér a kormányoldal felhatalmazást, majd időkorlát nélkül egypárti döntéssel áterőltették a magyar Országgyűlésen azt, akkor azt a kérdést tettük fel, hogy élnek, vagy visszaélnek majd ezzel?” – mondta Molnár Zsolt képviselő, az MSZP pártigazgatója az online sajtótájékoztatóján. Molnár Zsolt szerint a legsötétebb várakozásaik valósultak meg arról, hogy a Fidesz és Orbán Viktor szerinte hogyan kezeli a megmaradt jogállamot, hogy a veszélyhelyzet alatt milyen intézkedéseket hoztak akár az Országgyűlésben akár rendeleti úton, akár helyi szinten. Molnár Zsolt bejelentette, hogy egy olyan honlapot indítottak el, amely tartalmaz minden olyan döntést, amit az elmúlt hat hétben hozott a kormány, az országgyűlés vagy helyi szinten fideszes politikusok, aminek semmi köze nincs érdemben a veszélyhelyzetben, ám visszaéléseket tartalmaznak. Egyben az MSZP levélben fordult a Transparency International (TI) helyi szervezetéhez együttműködést ajánlva és kérve, hogy küldjék meg azokat az adatokat, amelyek ezeket a megállapításokat megalapozzák, vagy ha más visszaélésről van tudomásuk, akkor azt jelezzék feléjük. De ezen túlmenően az oldalon van egy értesítő felület, ahol bárki értesítheti az ellenzéki pártot ha olyan döntést lát vagy hall, ami visszaélést jelent a járványhelyzet ürügyén megszerzett korlátlan felhatalmazással. „Politikai hovatartozás nélkül várunk minden állampolgárt, hogy keressenek minket, hogy a nyilvánosság megtudhassa, hogy milyen döntések születtek” – fogalmazott a képviselő. Molnár Zsolt leszögezte: most még a legfontosabb feladat a járványellenes küzdelem illetve a járványhelyzet okozta gazdasági nehézségek megoldása. Ugyanakkor majd mérleget kell vonni, hogy ki és milyen módon élt és ki és hogyan élt vissza a felhatalmazási törvénnyel. A honlapon az első ügy március 25.-ről ered, a kormány ekkor rendeletben minősítette „nemzetstratégiai jelentőségűvé” a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Status Power Invest Kft. megvásárlását, amit utána az állami MVM Zrt. hajtotta végre. De ott található, hogy március 31.-én a kormányoldal járványügyi intézkedések közé elrejtve átvinné a Városliget beépítését, dacára, hogy sem az októberben megválasztott új városvezetés, sem a Fővárosi Közgyűlés nem támogatta. Az utolsó ilyen hír pénteki: az egészségügyi és gazdasági válság közepette a kormány újabb 15 milliárd forintot égetne el tömegpropagandára. 
Frissítve: 2020.05.11. 12:34