Ha beleszólnak, lemondunk, de ez a Facebooknak sem lenne érdeke – interjú Sajó András jogászprofesszorral

Publikálás dátuma
2020.05.21. 07:00

Fotó: CEU/VÉGEL DÁNIEL
Nem tisztán jogi probléma, amikor egy magáncég etikai, erkölcsi szabályai találkoznak az alkotmánnyal - véli Sajó András, a Facebook működését ellenőrző tanács tagja.
Van Facebook-profilja? Nincs.    Most, hogy a Facebook működésének ellenőrzése lesz az új feladata, nem tervezi, hogy regisztrál? Nem tervezem. A Facebook-on való jelenlét attól is függ, hogy ki mennyire extrovertált.  Pedig nem csak szakmai, hanem generációs kihívás elé is néz. Vannak korombeliek, mint a The Guardian korábbi főszerkesztője, de sok a középkorú és a fiatal is. Együtt fogjuk kialakítani a döntéseink szempontrendszerét. Megjegyzem, annyira friss még a dolog, hogy eddig mindössze két online videokonferenciánk volt. Hogyan keresték meg önt? Maga Mark Zukerberg hívta fel a Facebooktól? Dehogy! Nagyon meglepne, ha valaha beszélnék vele, nem úgy tűnik, hogy a jövőben erre szükség lenne. Egy e-mailben keresett meg a Facebook által létrehozott felügyelőbizottság vezetése, hogy érdekelne-e egy ilyen feladat. Pontosan nem láttam a folyamat mögé. Utólag úgy értesültem, hogy a szervezet arra próbált ügyelni, hogy különböző szakterületekről, különböző országokból válogassanak. Azon se lepődnék meg, ha fejvadász cég segítségét vették volna igénybe, amint az nagyvállalatoknál szokás. Az új szervezet feladatköre miatt kerestek alkotmányjogi tapasztalattal rendelkező személyeket, akik politikailag nem elkötelezettek, így kerülhettem ebbe a körbe. Árgusan figyelik majd az önök munkáját, ugyanis sokan kritikát fogalmaznak meg amiatt, hogy a Facebook nem biztosít korlátlan lehetőséget a szólásszabadságnak, noha az egy alkotmányos alapjog. A Facebook felhasználási feltételei hogyan kerekedhetnek a szólásszabadság fölé? Az Egyesült Államokban egyszerűbb a helyzet, mert ott csak az államnak kell korlátlanul tisztelnie a szólásszabadságot, a magánszektor bizonyos korlátozásokat bevezethet, így a Facebook is. Aki nem akarja ezeket a feltételeket elfogadni, az nem fogja használni a Facebookot. De Európában, illetve Magyarországon ez már problémába ütközik. Egy magáncég etikai, erkölcsi szabályai találkoznak az alkotmánnyal. Igen, ez nem egy tisztán jogi probléma. Németországban például az állam mélyebben beavatkozhat és komolyabban is szabályozhatná a Facebookot, ami persze a cégnek lehet sérelmes. Eközben így is nehezen egyensúlyozik a Facebook, hogy milyen tartalmakat engedjen a felületein, hiszen azok miatt esetleg felelősségre vonható lesz. Gyakorlati példával élve, Indiában vagy Pakisztánban a vallással szembeni tiszteletlenség azonnal zavargásokhoz vezethet, de Európa legtöbb országában nem lenne ilyen következménye. Nincs egyetlen etika, egyetlen jog, amit mindehol egyformán lehet érvényesíteni, erre ügyelnünk kell majd. A másik legnagyobb problémája a Facebooknak az álhírek és az összeesküvés-elméletek terjedése. Hogyan látja, ezt miként lehet ellenőrizni majd? Ami az egyik embernek álhír, az egy másiknak – például egy újságírónak – egy eltitkolt hír is lehet. Nagyon óvatosan kell ezzel bánnunk. Az álhír kifejezést sokan bunkósbotként használják. A sajtómunkások közt sokan tapasztalhatják, hogyha megírnak valamit, azt a sértettek vagy a versenytársak álhírként aposztrofálják. Ez valóban gyakran előfordul, de a sajtó dokumentumokkal, igazolható adatokkal alá tudja támasztani az állításait. Hogyan kezelhető, ha valaki cáfolhatóan, tudatosan terjeszt álhírt, mint ami számos esetben előfordult a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány során is? Van tervük erre? Sajnos tartalmi kérdésekről még nem beszéltünk egymás között, így erről nem tudok mit mondani. Amikor hoznak egy döntést, hogy egy bejegyzést miért tiltottak le, akkor azt magyarázattal is el kell látni. Hogyan magyarázná el egy idegenellenes tartalmat posztoló embernek, hogy az ő véleménye miért elfogadhatatlan? Elvégre ő meggyőződéssel cselekedett, a véleménye pedig elvileg szabad. Ha valaki például azt követeli, hogy sortűzzel fogadják a határátlépőket, ezzel azt állítja, hogy másokban kárt lehet tenni. Ez helytelen kijelentés és az állítás helytelenségét, például az embertelenségre hivatkozva, el lehet magyarázni. Egyébként a bírói beidegződésem azt mondatja velem, hogy minden helyzetet egyedileg kell vizsgálni. Ha valaki csak arról ír egy sajátos politikai környezetben, hogy minden baj okozói a bevándorlók, az már nehéz eset. Ha azonban ez a kijelentés az adott körülmények közt azzal jár, hogy másnap emberek kerülnek veszélybe, akkor továbbra is egyértelmű a döntés. Van olyan ügy a közelmúltból, amire úgy tekint, hogy várhatóan sok hasonlóval lesz dolguk? Nem kitérni szeretnék a kérdés elől, de nem lenne szerencsés, ha már most előre, néhány esetet kiemelve kijelenteném, hogy mivel és hogyan kell majd foglalkoznunk. Nyitottnak kell lennünk, ez alapvető. Sokszor kérdezik, mit fogunk javasolni a soron következő amerikai választásokkal kapcsolatban. Nagy a vita a közéletben arról, hogy milyen hamis állításokat engedhetnek majd meg maguknak a jelöltek idén. Nekünk erről nem szabad előre dönteni. Ha ez a jelenség valóban nagy méreteket ölt, foglalkoznunk kell vele, de akkor is konkrét ügyek mentén, sok elemző munkával. Kirajzolódik az a dilemma, hogy míg egy bíróság letisztult keretek között működik és hoz ítéleteket, a Facebookon sok a mozgó célpont. Például egy bejegyzésnek az utóélete teljesen eltérhet a közzététel eredeti szándékától: annak megosztása vagy az alatta megjelenő kommentek teljesen új helyzetet teremtenek. Különösen igaz ez akkor, mikor tudatos akciókkal trollok jelennek meg egy bejegyzésnél, hogy érdekeik szerint alakítsák a témákat. Ezekkel a változókkal számol? Sok álság munkálkodik a világban, ezzel tisztában vagyok. Bizonyos esetekben utat mutatnak általános etikai normák. Aki például hamis azonossággal jelenik meg, azt ennek megfelelően kell kezelni. A szólásszabadság általános, közlést védő felfogásától eltérő elbírálás alá esik az, aki robot kommentelőket, botokat működtet, s az különösen, ha egy állam egyik erőszakszervezete fedőprofilokkal terjeszt hamis információkat. A munkájuk része lesz, hogy akár egy állam ilyen aktivitását figyeljék? Meglepne. A Bizottság másképp működik. A kezdetben letiltásokkal kapcsolatos panaszokkal foglalkozunk. Ha valakinek egy közlését letiltja a Facebook, akkor az nálunk kereshet jogorvoslatot. Valószínűtlen, hogy egy állam titkosszolgálata az általa használt hamis profil „nevében” bejelentést tenne, mert akkor lelepleződne. Később bővülni fog az önök elé kerülő ügyek köre? Ősztől - pontos dátumot nem tudok még mondani - egyelőre csak a letiltott közlésekkel fordulhatnak hozzánk a felhasználók. Az elképzelések szerint később majd azoknak is lesz ilyen lehetősége, akik le szerették volna tiltatni másvalaki bejegyzését, de arra a Facebook valamilyen megfontolásból nemet mondott. A független működésüket várhatóan meg fogják kérdőjelezni. Bár közvetetten nem a Facebooktól kapják a fizetésüket, de az általa létrehozott alapítvánnyal lesznek munkakapcsolatban. Hogyan készül arra, hogy pártatlanságát megvédje a nyilvánosság előtt? Nem alkalmazottak leszünk, hanem egy sajátos megbízási szerződés keretében fogunk döntéseket hozni. Ez garantálja, hogy senki se utasíthasson bennünket, ha nem az érdekeik szerint cselekednénk. Ha megnézi a kollégák listáját, nem olyan emberekről van szó, akik ilyesmit eltűrnének. Feltételezem, de jó okkal, hogy bármilyen nyomásgyakorlás esetén a legtöbben, de jó eséllyel az egész testület lemondana, ami a Facebooknak aligha lenne érdeke a nyilvánosság előtt. Politikusok, állami szervezet keresték-e, mióta felkérték a munkára? Abszolúte nem. Azt nem lehet kihagyni a képből, hogy ön a Közép-európai Egyetem (CEU) korábbi dékánja, illetve oktatója. Amennyiben a CEU és a kormány vitájáról szóló Facebook-bejegyzés kerül a testület elé, akkor ön milyen szerepet vállalhat? Ez egy teljesen egyértelmű helyzet: elfogultságot kell jelentenem és nem vehetek részt az eset vizsgálatában. Ez megkönnyíti a helyzetem, hogy mint alkotmányjogásztól megkérdezzem: a lex CEU körül több mint két éve húzódó vitáról mi a véleménye? Jogászként csak azt tudom mondani, hogy az Alkotmánybíróság remélhetően néhány hónapon belül dönt az ügyben, az ítélet fog választ adni erre a kérdésre.

NÉVJEGY

Sajó András alkotmányjogász, a Facebook Ellenőrző Bizottságának tagja. A testület feladata lesz, hogy kivizsgálja a közösségi oldal által letiltott tartalmak miatt érkező panaszokat. A rendszerváltáskor az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének professzorává nevezték ki, a Közép-európai Egyetem (CEU) alapító dékánja majd egyetemi tanára, illetve az ELTE jogi karának egyetemi tanára. 2008-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává választották, mely tisztségét 2017-ig töltötte be.

Témák
interjú Facebook

Ellentmondásos módon nyitja ki az iskolákat a kormány

Publikálás dátuma
2020.05.21. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Júniustól be lehet vinni a gyerekeket, de ez nem lesz kötelező.
Június 2-tól oktatási céllal valamennyi iskolában találkozhatnak a pedagógusok és tanulók, kis csoportos konzultációkat és egyéni felkészítéseket tarthatnak, az esetlegesen lemaradó tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat szervezhetnek – jelentette be szerdán Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Hozzátette: a tanév hossza nem változik és június 15-ig a koronavírus-járvány miatt március közepén elrendelt tantermen kívüli digitális oktatás is érvényben marad. Június 16. és 26. között pedig már a következő tanévre készülhetnek az iskolákban. Tömeges rendezvényeket, ballagásokat és tanévzáró ünnepségeket nem lehet szervezni, de kisebb csoportokban, osztályonként megengedett az összejövetel, a bizonyítványok átadását is meg lehet így szervezni. A nyári táborokról még tartanak az egyeztetések. A vidéki bölcsődék és óvodák május 25-től, a fővárosiak pedig június 2-tól visszatérhetnek a normális működési rendhez. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) örül a döntésnek. Szabó Zsuzsa PSZ-elnök a Népszavának azt mondta: elfogadható megoldás, hogy a tanév utolsó két hetében az iskolába járás nem kötelező, hanem egy lehetőség lesz, ami azoknak a gyerekeknek jelenthet nagy segítséget, akik az elmúlt hetekben nem tudtak bekapcsolódni a digitális távoktatásba. Korábban az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ is elismerte: internet- vagy eszközhiány miatt több mint 35 ezer iskolás nem tudott részt venni a digitális munkarendben. Szabó Zsuzsa hangsúlyozta: a felzárkóztatásra két hét nem lesz elég, annak a következő tanévben is folytatódnia kell majd. A Civil Közoktatási Platform (CKP) korábbi állásfoglalásában azt írta: a tantermi oktatást két hétre újraindítani járványügyi szempontból kockázatos, oktatási haszna kétséges és gazdasági szempontból sem jelent megoldást. Hozzátették: veszélyhelyzet idején bármiféle személyes jelenléttel járó lehetőség és kötelezettség csak akkor elfogadható, ha nyitva áll a lehetőség a veszélyeztetettek távolmaradására, illetve ha a kormányzat és a fenntartók biztosítják a kockázat elkerüléséhez szükséges feltételeket, eszközöket, finanszírozást. A CKP szóvivője, Ercse Kriszta szerint a köznevelési államtitkár bejelentése számos kérdést vet fel. Rámutatott: szervezési szempontból nagy kihívást fog jelenteni az iskoláknak és a pedagógusoknak, ha egyszerre kell gyermekfelügyeletet biztosítaniuk, tanulást segítő, felzárkóztató foglalkozásokat szervezniük és a digitális távoktatást is folytatniuk kell azon diákok számára, akik továbbra is inkább otthon maradnának. A nyitás előtt, majd azt követően az intézményeket folyamatosan fertőtleníteni is kell.
Szerző

A belvárosi önkormányzat felújíttatta, most leromboltatná

Publikálás dátuma
2020.05.21. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A választásokra készült el, de most újra szét kell verni a több százmillióért megújult Podmaniczky teret.
A Podmaniczky tér 1,3 milliárd forintba kerülő felújítására még 2016-ban nyert nettó 236 millió forint fővárosi támogatást az V. kerületi önkormányzat. A főváros azonban már készült az M3-as metróvonal felújítására. Az Arany János utcai metrómegálló pedig éppen a Podmaniczky tér alatt található, így átépítése nem lehetséges a tér használata nélkül. A mozgólépcsőket például nem lehet az alagút felől ki- és beemelni. Éppen ezért a főváros azt javasolta a kerületnek, hogy a tér felújítását halasszák el a metrórekonstrukció utánra. A fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter vezette kerület azonban mindenképpen avatni akart a következő önkormányzati választások előtt, így inkább vállalta, hogy a tér alatt futó közművek felújításait saját költségére elvégezteti. Erről megállapodást is aláírtak 2016 májusában. A BKV ennek tudatában törölte ezt a munkát a metró középső szakaszának felújítási terveiből, így az a Swietelsky Kft.-vel tavaly kötött 90 milliárdos kivitelezői szerződésben sem szerepel. Csakhogy az idén februárban megtartott helyszíni szemlén kiderült, hogy a közműfelújítás egy részét – az állomás csatornabekötésének korszerűsítését – az V. kerület által megbízott Penta Általános Építőipari Kft. nem végezte el. Így a tavaly októberi önkormányzati választások előtt nagy csinnadrattával átadott teret most újra fel kell bontani. Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes politikai játszmát sejt az ügy mögött, hiszen szakmai érvekkel aligha magyarázható, hogy az V. kerületi önkormányzat miért ragaszkodik egy olyan megoldáshoz, amely a környéken élőknek sokkal több kellemetlenséggel jár és extraköltséggel jár. De az is sok kérdést felvet, hogy a kerület miért nem tartotta be a tér felújítására a BKV-val kötött korábbi megállapodást.    A belvárosi önkormányzat ráadásul nem járul hozzá a közeli Bank utca lezárásához, így az építési területre érkező és távozó nehézgépjárművek csak az Arany János utcán, illetve az abból nyíló kisebb utcákon át közlekedhetnének. A kerületi fricska a felesleges közpénzégetés és a környéken élők nyugalmának háborgatása mellett a hármas metró egyébként is csúszásban lévő, uniós határidőkkel kalodába zárt megvalósítását is akadályozza, hiszen a hozzájárulás hiányában nem kezdődhet meg a felszínen a munka. A projekt bukása, az építkezés okozta kellemetlenségek és a tér újbóli feldúlása azonban könnyen a Karácsony Gergely vezette főváros nyakába varrható a háttérjátszmákat kevésbé ismerő budapestiek szemében. De talán a politikai játszmán túl akad más ok is. A Podmaniczky tér felújítását, akárcsak a Vörösmarty és a József Nádor tér kivitelezését is a Penta végezte, ami egyenes folytatása volt a korábbi gyakorlatnak. A vállalkozás Rogán Antal polgármestersége idején is az V. kerület egyik legtöbbet foglalkoztatott építő cége volt, benne volt az unió által finanszírozott, erősen bírált Belváros Főutcája program kivitelezői csapatában is. A három tér felújítására kiírt tendereket egyedüli pályázóként nyerték összesen 5,3 milliárd forint értékben. A munka minőségét sokan kritizálták. A Vörösmarty tér burkolatát részben vissza is bontották és újra kövezték. A Podmaniczky tér beáldozása felveti, hogy itt sem volt minden rendben a kivitelezéssel. A bontás miatt azonban elveszik a garancia és a javításokat a Penta helyett másnak kell elvégezni. A kerület szerint a fővárosnak azzal a feltétellel kellene kiadnia a munkakezdési engedélyt a Swietelsky-nek, hogy a cég vállaljon teljes körű helyreállítási kötelezettséget. Belváros-Lipótváros önkormányzata a Népszava kérdésére válaszolva azt is közölte, hogy a kerület – a fővárostól kapott 236 milliós támogatáson túl – nettó 923 milliót költött a térfelújításra, beleértve a tér alatti valamennyi közművet is. A megvalósítás során folyamatosan egyeztettek a BKV-val. (A lapunk birtokában lévő iratok szerint az elkészült felújítás nem teljes.) A kerületi tulajdonban lévő Bank utca lezárásához pedig azért nem járulnak hozzá, mivel „azt a Podmaniczky tér megújítása keretében faltól falig megújították és nem hívei annak, hogy egy pár hónapja elkészült beruházás területét a lakosság szolgálata helyet ismét munkaterületté nyilvánítsák, mivel egészen biztosan sérülni fog”. Érdekes, hogy ez Podmaniczky tér esetében nem szempont a kerület számára. Szerintük nincs szükség a Bank utca elfoglalására, elég a metróállomás épülete körüli fővárosi terület. Álláspontjuk szerint a felvonulási útvonalak „nem érinthetik a frissen, jelentős közpénzből felújított közterületeket, és a metróberuházás – az itt élők, dolgozók érdekeinek megfelelően – nem terhelheti tovább a kapcsolódó szűk utcákat építési forgalommal”. A főváros által eddig bemutatott forgalomtechnikai tervek „nem veszik figyelembe a kerületben előkészítés alatt álló, illetve folyamatban lévő köz- és magánberuházásokat és felvonulási útjukat, ráadásul a kerületi parkolóhelyek elvesztésével járnának”. Ami a „magánberuházásokat” illeti: a kormányfő veje, Tiborcz István néhány utcával odébb épít hotelt a műemléki Mahart- és Futura-házak átalakításával, állami hitelből, nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektként.
Szerző
Frissítve: 2020.05.21. 09:33