Hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést Szél Bernadett a Budapest-Belgrád vasútépítés miatt

Publikálás dátuma
2020.05.23. 14:55
Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A független képviselő szerint a kínai kommunista párt diktál a Fidesznek.
„Feljelentést tettem a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítási beruházása kapcsán hűtlen kezelés gyanújával. A kihallgatásra készen állok, a nyomozati anyagokba betekintést fogok kérni” – tudatta Szél Bernadett országgyűlési képviselő szombati, az MTI-ben is megjelent közleményében. Szerinte már most is bőven fizetjük „a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt nászajándékát”: a kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta Szél. 

Nyilvános lesz, ha Kína és Szijjártó úgy akarja

Arra is emlékeztetett, hogy egy törvénymódosítás után a külügyminiszter csak A Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve dönthet a beruházás iratainak nyilvánosságáról.
„Az tehát a dolog egyik fele, hogy a kínai kommunista párt diktál a kormánynak, miközben az minket tele szájjal hazaárulózik”

„de mindeközben mi – a magyar adófizetők és választópolgárok – nem ismerhetjük meg a kínai hitel kondícióit, a beruházás indokoltságát, a megtérülés kilátásait. Fizethetünk, de nem kérdezhetünk” – írja a politikus. Tegyük hozzá Szél szavaihoz, hogy a beruházást itthon tíz évre titkosították; ebben ráadásul Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke sem látott problémát, amikor még csak a javaslatról kérdezték. A Magyar Hírlapnak azt mondta, hogy
a 10 éves titkosítást tartalmazó terv „megfelelően biztosítja a közérdekű adatok nyilvánosságát”

 – mert hát Szijjártó Péter dönthet úgy, hogy feloldja a titkosítást; persze csak a kínaiak engedélyével. Az is tudható, hogy a beruházás nagy részét (85 százalékát) kínai hitelből építjük majd, és minden jel arra mutat, hogy a megépítéséhez is elsősorban a kínai félnek fűződik érdeke – na és Mészáros Lőrincnek, hiszen a projektet magyar oldalról Mészáros cégcsoportja fogja lebonyolítani. 

Alig 2400 év alatt térülne meg

Mint Szél Bernadett rámutatott, a vasútvonal felújítása a magyar állam legdrágább vasúti beruházása lenne, becslések szerint 3,6-4 milliárd forint körüli kilométer-árral, holott nem építésről, hanem felújításról van szó, azaz alig kell kisajátításokkal számolni, és a vonal kifejezetten könnyű, alföldi terepen halad, alagútépítésekre sem lesz szükség. „Az eddig nyilvánosságra került, az ismert paraméterek alapján készült szakértői számítások 130 és 2400 (!) év közé teszik a projekt várható megtérülését. Ez a gyakorlatban a soha meg nem térülés kategóriája, ilyen kilátások mellett sem a magántőke, sem egy bank nem finanszírozná a beruházást. Ezért is tolják ránk, adófizetőkre, gondolván, hogy nekünk esélyünk sincs tiltakozni” – jegyzi meg a politikus, aki szerint alap, hogy feljelentést tesz.

„Egy ország, ami tűr, némán és bénultan”

Mint Szél fogalmaz, „Polt Péter nem most fogja bevenni a bátorságszérumot”, de már csak azért sem maradhatunk csendben, mert
„ez a kormányfő álma: egy ország, ami tűr, némán és bénultan.”

„Hát nem. Semmit nem tűrhetünk, főleg nem csendben. El kell mondani, hogy miközben százezret keres egy járványveszélyhelyzet frontvonalában, életveszélyben helyt álló egészségügyi dolgozó, a kormány önti a pénzt a semmibe. Mert ez a semmi. Maga a teljes értelmetlenség: a kormány konkrétan arra készül, hogy titkosított dokumentumok alapján egy iszonyú drága, soha nem megtérülő, külföldi – kínai – érdekeket szolgáló, kimutatható gazdasági haszonnal sem a magyar munkahelyteremtés volumene, sem a várható hazai vámbevételek révén nem járó, ugyanakkor az ország eladósodottságát jelentősen növelő beruházást hajtson végre, százmilliárdos kárt okozva a magyar adófizetőknek. Mindezt a világjárvány kellős közepén” – írja Szél Bernadett. 
Szerző

Este tízkor bezárják a teraszokat Erzsébetvárosban, tiltakoznak a vendéglátósok

Publikálás dátuma
2020.05.23. 12:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A 24.hu szerint több kerületi vendéglátóhely már szombaton engedetlenségi nyitvatartásra készül. A kerület polgármestere közölte: a teraszok nyitvatartását az erzsébetvárosi önkormányzat 2012. évi rendelete szabályozza.
Az erzsébetvárosi önkormányzat munkatársai folyamatosan dolgoznak a vendéglátóhelyektől érkezett kérelmek elbírálásán. „Amelyik hely nem kapott engedélyt, az nem üzemeltethet teraszt. Ezt folyamatosan ellenőrizni fogjuk. Ellenőrizni fogjuk azt is, hogy az engedéllyel rendelkező helyek szabályosan működnek-e” – írta közleményében az önkormányzat. A vendéglátóhelyek az alábbi szabályok szerint működhetnek: 
  • a teraszt úgy kell kialakítani, hogy legalább 2 méter járdaszakasz szabadon maradjon a gyalogosok számára.
  • a terasznak legalább 1 méter szélesnek kell lennie.
  • zene nem szólhat kint a teraszon.
  • és 22 órakor be kell zárni, ebben az időben már se asztalok, se székek nem lehetnek kint az utcán.
Ezeknek a feltételeknek a betartását az Erzsébetvárosi Rendészeti Igazgatóság (ERI) ellenőrzi. „Fontos egészségügyi szabály, hogy az asztaltársaságok megtartsák egymástól az 1,5 méteres távolságot. Ennek betartatása szintén a vendéglátóhelyek kötelessége. Ha azt látják, hogy ez nem történik meg azt a rendőrségen tudják jelezni, mert ebben az esetben ők járhatnak el” – teszik hozzá. A 24.hu úgy tudja, több kerületi vendéglátóhely már szombaton engedetlenségi nyitvatartással tiltakozik az intézkedés ellen, azaz nem zár be este 10 órakor.

Később Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester a Facebook-oldalán közölte: a teraszok nyitvatartását az erzsébetvárosi önkormányzat 2012. évi rendelete szabályozza, ezen a rendeleten a jelenlegi önkormányzat egyetlen betűt sem változtatott. A teraszok közötti távolságtartás előírása pedig a jelenlegi járványnak, az azzal kapcsolatos rendeleteknek felel meg. „Az persze igaz, hogy ezt a 2012-es rendeletet eddig senki nem ellenőrizte. Mi most ellenőrizni fogjuk. Méghozzá szigorúan. Akinek ez nem tetszik, az természetesen hirdethet engedetlenségi mozgalmat, de csöndben mondom, eddig sem engedtem semmiféle zsarolásnak, és ezután sem fogok” – fogalmazott.

Szerző
Frissítve: 2020.05.23. 18:57

Javuló járványhelyzet: először van több magyar gyógyult, mint ahány fertőzött

Publikálás dátuma
2020.05.23. 12:51

Fotó: Kovács Attila / MTI
Németh Szilárd a katonaéletet méltatta, Szlávik János a fertőzés gyógymódjairól beszélt az operatív törzs sajtóeseményén.
Jelenleg összesen 3713 koronavírus-fertőzöttet tartanak nyilván hivatalosan, közülük 1655 már gyógyultnak számít, 1576 pedig még aktív fertőzött: ez azt is jelenti, hogy péntek és szombat között a járvány hazai kirobbanása óta először regisztráltak több gyógyultat, mint beteget – hangzott el az Operatív Törzs szombati sajtótájékoztatóján. A járványügyi adatokat ismertető Gál Kristóf szóvivő-alezredes hozzátette, kórházban 422 főt ápolnak jelenleg, és közülük 22-en szorulnak lélegeztetőgépes kezelésre. A 6 újabb halálos áldozat családtagjainak részvétet nyilvánított – velük együtt 482-re nőtt a járvány halottjainak száma.
A javuló járványügyi tendenciákról beszélt Szlávik János infektológus főorvos, aki sikeresnek ítélte az országos összefogást, és megköszönte az egészségügyi dolgozók, köztük saját kórháza, a Dél-Pesti Centrumkórház dolgozóinak munkáját is. Szlávik szerint most nagyon fontos, hogy milyen gyógyszereket vetnek be a koronavírus-fertőzés kezelése során: bár az egyértelműen hatásos vakcina még nem készült el, a betegség tüneteit vírusellenes gyógyszerrel, biológiai és plazmaterápiával is lehet csillapítani.

Hatásos, de terhesek nem szedhetik

Az infektológus szakember első helyen említette a Japánban 2014-ben törzskönyvezett, alapvetően influenza ellen fejlesztett favipiravirt, amiből Magyaország is nagy tételben rendelt Kínából: a biológiai terápiás szer az eddigi vizsgálatok szerint lerövidíti a betegség időtartamát, és főleg a középsúlyos-súlyos eseteknél vetik be, mert megakadályozza a tünetek romlását. Hátránya azonban, hogy nagy mennyiségben kell szedni, és terhes nők nem szedhetik (az Index korábban arról számolt be, hogy születési rendellenességet is okozhat). Hozzátette, jelenleg három, ígéretes oltóanyag-tesztelés is folyik, amik majmokon végzett kísérleteknél már jó eredményeket hoznak – elhamarkodni azonban ezt a folyamatot sem szabad.
Újságírói kérdésre Szlávik ugyanakkor a koronavírus egyik legijesztőbb tulajdonságát is megemlítette:
a felvetésre, hogy a kórokozó melyik szervet támadja a leginkább, az infektológus azt mondta: az egész testet. A vírus ráadásul vérrögképződést idéz elő, és ezek a rögök aztán a szívbe, agyba, vesébe is eljuthatnak, így a halált sokszor az így keletkező trombózis vagy stroke okozza, nem közvetlenül a fertőzés.

Szintén kérdésre – a krónikus légúti beteg gyerekekre veszélyes lehet-e, ha újból óvodásba, bölcsődébe viszik őket – azt mondta, az asztmás gyerekekre fokozottan érvényes a védekezés szlogenje, vagyis a „maradj otthon”. 

Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret

A kormányt ezúttal Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára képviselte a sajtótájékoztatón: az Orbán Viktor ígéreteit idéző Németh arról beszélt, hogy – amellett, hogy legalább 100 ezer, a járvány miatt munkanélkülivé váló embert keresnek a közfoglalkoztatásban – a Honvédség is várja a jelentkezőket, mint az ország legnagyobb és legbiztosabb foglalkoztatója. Az államtitkár szerint országszerte 25 megyében várják a járványhelyzet miatt kialakított önkéntes speciális tartalékos szolgálatra jelentkezőket: 18-55 év közötti érdeklődőket várnak, akik vállalják a féléves katonai kiképzést, és erkölcsi bizonyítványt, valamint egészségügyi alkalmassági igazolást is fel tudnak mutatni. A fél év alatt a résztvevők bruttó 161 ezer forintos havi bért kapnak, a hadsereg pedig állja étkeztetésüket, utazási és katonai ruházati költségeiket is. A képzés során alaki, harcászati, híradós, tereptani és lőkiképzést kapnak, de a hat hónap után minden megkötés nélkül visszatérhetnek a polgári életbe – ígérte Németh Szilárd. Azok, akiknek tetszik a katonaélet, hat hónapra meghosszabbíthatják szerződésüket, később pedig jelentkezhetnek hivatásos, szerződéses szolgálatra is a honvédséghez. Németh egyúttal felsorolta a hadsereg járványügyi intézkedéseit is: eddig 990 idősotthont fertőtlenítettek, 105 létfontosságú vállalat működését és készleteit ellenőrizték, és 13 megye 51 kórházában dolgoznak kórházparancsnokként honvédtisztek, akik az egészségügyi készleteket felügyelik.

A rendőr dönti el, kit hogyan büntet

Lakatos Tibor rendőrezredes a rendészeti adatokat ismertetve elmondta, öt új határátkelőt nyitnak meg a magyar-román határon az áthaladó forgalom számára. Hozzátette, szintén könnyítő intézkedés, hogy az Ausztriából érkező vagy visszatérő utasoknak nem kell karanténba vonulniuk, ha négy napnál nem régebbi, angol, magyar vagy német nyelvű negatív PCR-tesztet mutatnak fel a határon. A Magyarországra érkező szlovák állampolgárok helyzete is egyszerűbb lett, otthon nekik sem kell karanténba vonulniuk, ha 24 órán belül visszatérnek Szlovákiába. Ez azonban fordítva nem érvényes, a szlovák kormány egyelőre nem oldotta meg a magyar beutazók könnyített beutazását. Lakatos Tibor szerint erről még folynak a tárgyalások. Az ezredest arról is kérdezték, mi alapján dönti el a rendőr, hogy figyelmeztet, helyszínen bírságol vagy szabálysértési feljelentést tesz, ha valaki megszegi a járványügyi szabályokat. 
Kiderült, hogy erről nem szól a különleges jogrend, vagyis az eljáró rendőr a helyzet mérlegelésével maga dönthet – az azonban számít, hogy a szabálysértőt először vagy sokadik alkalommal érték tetten, ráadásul ugyanolyan kihágás miatt.

Szerző
Frissítve: 2020.05.23. 12:58