„Feljelentést tettem a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítási beruházása kapcsán hűtlen kezelés gyanújával. A kihallgatásra készen állok, a nyomozati anyagokba betekintést fogok kérni” – tudatta Szél Bernadett országgyűlési képviselő szombati, az MTI-ben is megjelent közleményében.
Szerinte már most is bőven fizetjük „a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt nászajándékát”: a kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta Szél.
Nyilvános lesz, ha Kína és Szijjártó úgy akarja
Arra is emlékeztetett, hogy egy törvénymódosítás után a külügyminiszter csak „A Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve” dönthet a beruházás iratainak nyilvánosságáról.
„de mindeközben mi – a magyar adófizetők és választópolgárok – nem ismerhetjük meg a kínai hitel kondícióit, a beruházás indokoltságát, a megtérülés kilátásait. Fizethetünk, de nem kérdezhetünk” – írja a politikus.
Tegyük hozzá Szél szavaihoz, hogy a beruházást itthon tíz évre titkosították; ebben ráadásul Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke sem látott problémát, amikor még csak a javaslatról kérdezték. A Magyar Hírlapnak azt mondta, hogy
– mert hát Szijjártó Péter dönthet úgy, hogy feloldja a titkosítást; persze csak a kínaiak engedélyével.
Az is tudható, hogy a beruházás nagy részét (85 százalékát) kínai hitelből építjük majd, és minden jel arra mutat, hogy a megépítéséhez is elsősorban a kínai félnek fűződik érdeke – na és Mészáros Lőrincnek, hiszen a projektet magyar oldalról Mészáros cégcsoportja fogja lebonyolítani.
Alig 2400 év alatt térülne meg
Mint Szél Bernadett rámutatott, a vasútvonal felújítása a magyar állam legdrágább vasúti beruházása lenne, becslések szerint 3,6-4 milliárd forint körüli kilométer-árral, holott nem építésről, hanem felújításról van szó, azaz alig kell kisajátításokkal számolni, és a vonal kifejezetten könnyű, alföldi terepen halad, alagútépítésekre sem lesz szükség.
„Az eddig nyilvánosságra került, az ismert paraméterek alapján készült szakértői számítások 130 és 2400 (!) év közé teszik a projekt várható megtérülését. Ez a gyakorlatban a soha meg nem térülés kategóriája, ilyen kilátások mellett sem a magántőke, sem egy bank nem finanszírozná a beruházást. Ezért is tolják ránk, adófizetőkre, gondolván, hogy nekünk esélyünk sincs tiltakozni” – jegyzi meg a politikus, aki szerint alap, hogy feljelentést tesz.
„Egy ország, ami tűr, némán és bénultan”
Mint Szél fogalmaz, „Polt Péter nem most fogja bevenni a bátorságszérumot”, de már csak azért sem maradhatunk csendben, mert
„Hát nem. Semmit nem tűrhetünk, főleg nem csendben. El kell mondani, hogy miközben százezret keres egy járványveszélyhelyzet frontvonalában, életveszélyben helyt álló egészségügyi dolgozó, a kormány önti a pénzt a semmibe. Mert ez a semmi. Maga a teljes értelmetlenség: a kormány konkrétan arra készül, hogy titkosított dokumentumok alapján egy iszonyú drága, soha nem megtérülő, külföldi – kínai – érdekeket szolgáló, kimutatható gazdasági haszonnal sem a magyar munkahelyteremtés volumene, sem a várható hazai vámbevételek révén nem járó, ugyanakkor az ország eladósodottságát jelentősen növelő beruházást hajtson végre, százmilliárdos kárt okozva a magyar adófizetőknek. Mindezt a világjárvány kellős közepén” – írja Szél Bernadett.
