Előfizetés

Nemcsak a vírusok, a vibriók is ránk szabadulnak a felmelegedés miatt

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.18. 10:36
Vibrio vulnificus
Fotó: KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP/SCIENCE PHOTO LIBRARY
Több olyan fertőzéses megbetegedés is várható, amelyet a melegedő vizeket élvező baktériumok okoznak – figyelmeztetett egy német kutatócsoport.
A globális felmelegedéssel több olyan fertőzéses megbetegedés várható, amelyet a vibrió elnevezésű, pálca alakú baktériumok okoznak – állapította meg a német szövetségi kockázatértékelési kutatóintézet (BfR) tanulmánya. A tengerek és a folyótorkolatok vizének melegedése elősegíti a sót jól tűrő baktériumok terjedését. "Húsz Celsius-fok fölött gyorsabban szaporodnak a vibriók, különösen a Balti-tengerben nőhet a veszély, amely eddig hűvösebb volt" – mondta Eckhard Strauch, az intézet vibriókutató részlegének vezetője. Hosszabb hőhullámoknál a vízhőmérséklet 20 fok fölé emelkedhet, és az, hogy a Balti-tenger sókoncentrációja alacsony, javítja a vibriók életfeltételeit. "Éppen a két veszélyes faj, a Vibrio vulnificus és a Vibrio cholerae non-O1 számára javulnak a feltételek" – tette hozzá. A vibriók az egész Baltikumban, valamint az északi-tengeri folyótorkolatokban is elterjedtek.
A Robert Koch Intézet szerint fiatal, egészséges felnőttek ritkán betegednek meg vibriófertőzéstől, idősebb vagy legyengült immunrendszerű emberekre azonban veszélyt jelent: főként a cukor- és máj-, valamint a daganatos betegek kockázata jelentős. Halálos kimenetelű fertőzés egyébként elvétve akadt az elmúlt években, a betegséget antibiotikummal kezelik.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az év eddigi hónapjai alapján végzett értékelése szerint új hőmérsékleti rekordok születhetnek idén, az északi féltekén ismét forró nyár várható.

Megtisztították az olajömlés után Norilszk folyóját

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.17. 16:23

Fotó: IRINA YARINSKAYA / AFP
84 ezer tonna szennyezett talajt és 31 ezer tonna vízzel kevert üzemanyagot gyűjtöttek össze.
Befejeződött a kifolyt olaj összegyűjtése a Norilszk város melletti Ambarszkaja folyóból – közölte az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma. A TASZSZ hírügynökség a természeti katasztrófa felszámolásán dolgozó operatív törzstől úgy értesült, hogy a tervek szerint szombattól a szövetségiről regionális szintre fogják mérsékelni a baleset miatt kihirdetett vészhelyzetet. A mentés irányítását a Krasznojarszk megyei hatóságok veszik majd át.
A rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős tárca szerint jelenleg a kisebb tavak felületének megtisztítása, a partvonal adszorbens anyagokkal való megmunkálása és a felületi olajtermék-hártya eltávolítása folyik. A baleset sújtotta területen 84 ezer tonna szennyezett talajt és 31 ezer tonna vízzel kevert üzemanyagot gyűjtöttek be.
A szennyeződést megkötni képes anyagokkal 52 kilométernyi partvonalat és 63 ezer kilométernyi szennyezett területet kezeltek a mentőalakulatok. A Pjaszino-tó beszennyeződésének megakadályozására 64 úszó gátvonalat telepítettek, amelyek közül 21 adszorbens képességű.
Május 29-én 21 163 köbméter dízelolaj ömlött ki a Nornickel bányavállalathoz tartozó Norilszki-Tajmiri Energetikai Vállalat (NTEK) 3. erőművének egyik megrongálódott üzemanyag-tárolójából. A történtek miatt Vlagyimir Putyin elnök június 3-án szövetségi szintű rendkívüli állapot bevezetését rendelte el.
A balesetet a tartály betonalapjának megsüllyedése okozhatta, amihez szakértői vélemények és sajtójelentések szerint hozzájárult a korábban örökké fagyott talaj olvadása. A történtek miatt eljárás indult Norilszk polgármestere, a hőerőmű több vezetője és a környezetvédelmi felügyelet (Roszprirodnadzor) egyik ellenőre ellen.
A Greenpeace környezetvédő mozgalom szerint a norilszki volt a legsúlyosabb baleset az északi sarkvidéki övezetben több mint három évtizede, 1989 márciusa óta, amikor az amerikai Exxon Valdez tartályhajó balesetet szenvedett Alaszka partjainál. Akkor 37 ezer tonna nyersolaj folyt ki.

Nyugdíjba mehetett Diego, a faját megmentő galápagosi óriásteknős

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.17. 09:19

Fotó: AFP
A becslések szerint a ma élő óriásteknősök nagyjából 40 százaléka a 100 éves és csaknem 80 kilogrammos állatnak köszönhető.
Hivatalosan nyugdíjba vonul Diego, a galápagosi óriásteknős, aki legendás libidója révén segített megmenteni faját (Chelonoidis hoodensis) a kihalástól. A százéves Diegót 14 másik hímmel együtt költöztették vissza szülőhelyére, a Galápagos-szigetekhez tartozó Espanolára az Egyesült Államokból – írta a BBC hírportálja.
Az óriásteknősök hétfőn ugyan már szabadon legelészhettek, de még karanténban maradnak, nehogy idegen növények magjaival szennyezzék be a lakatlan Espanolát, amely a szigetcsoport egyik legrégebbi része. Az óriásteknősök évtizedeken át fogságban éltek előbb a kaliforniai San Diego állatkertjében, majd a Santa Cruz-szigeten, ahol egy sikeres tenyészprogramban vettek részt, az 1960-as évek óta több mint kétezer óriásteknős jött a világra.
A csaknem 80 kilogrammot nyomó Diego több száz utódot nemzett: a becslések szerint a ma élő kétezer óriásteknős nagyjából 40 százaléka köszönhető neki. Ecuador környezetügyi minisztere, Paulo Proano Andrade a teknősök hazatérésével kapcsolatban a Twitteren azt írta, hogy a tenyészprogram „történetének egy fontos fejezete zárult le”.
Nagyjából 50 évvel ezelőtt a Chelonoidis hoodensis fajnak mindössze két hím és 12 nőstény egyede élt Espanolán.
A Galápagosi Nemzeti Park (PNG) szerint Diegót a 20. század elején fogták be egy tudományos expedíció keretében.