Újabb sérülést is megelőzhet a „rendes” felépülés

Nem elég "használhatóvá" tenni a mozgás közben megsérült testrészt, fontos a minőségi gyógyulás.

Sokak számára az elmúlt időszak „menekülési lehetőségét” a sport jelentette; rengetegen kezdtek futni, tornázni. Ez egyrészt hasznos, de a nem megfelelően felépített edzések sérülést is okozhatnak. Egy ilyen után, hogy a stresszt is oldó mozgást folytatni lehessen, fontos a tökéletes felépülés – mondta Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos.

A sportsérülés egy erős, egyszeri behatásra létrejövő trauma, például szakadás, törés, húzódás. Sportártalomról akkor beszélnek a szakemberek, ha a létrejöttének nincs körülhatárolt epizódja. Leggyakrabban a túlterhelés váltja ki, de oka lehet egy rossz technikával használt sportszer, egy nem megfelelően kontrollált izom vagy akár az ellenfél tevékenysége. A sportsérülések 30-50 százaléka sportártalom.

„Az ortopéd-traumatológiai sportártalmak az izmokat, az inakat, a szalagokat, az ízületeket, az ízületi tokokat és a csontokat is érinthetik. Az emiatt kialakuló fájdalom nyilvánvalóan visszaveti a teljesítményt, de tudni kell, hogy ez tulajdonképpen egy védő funkció, hiszen korlátozza azt a tevékenységet, ami miatt tovább erősödne a fájdalom" – mondta a szakorvos.

A sportsérülés kezelése nemcsak a fájdalmat csillapítja, hanem a megelőzéshez is fontos. A sérülések, sőt az ártalmak kezelésekor is alkalmazzák a R.I.C.E. módszert, azaz a pihentetést, a jegelést, a szorítókötést és a felpolcolást, de ez nem minden esetben elég – jegyezte meg Páll Zoltán. A rehabilitációnak ugyanis nemcsak az a célja, hogy a sérült testrész újra „használható” legyen, hanem a minőségi gyógyulás is.

A gyulladás és a fájdalom csillapítása mellett hosszútávon is fontos elősegíteni a felépülést, hogy fennmaradjon vagy akár nőjön a mozgásképesség, ne induljon el a sorvadás, visszaálljon az erő, az állóképesség, létrejöhessen a funkcionális felgyógyulás, és elkerülhetők legyenek a nem megfelelő, kompenzáló mozgásminták. Sportolók esetén a rehabilitáció célja az, hogy legalább olyan minőségben tudják folytatni az edzést és a versenyzést, ahogyan azt a sérülés előtt tették.

Kezeléskor célszerű a megelőzésére is figyelni, megakadályozni a túledzettséget, a szorongást, a nem megfelelő edzésmódszer vagy sportszer használatát, és akár az alvászavart is. A konzervatív kezelések között alkalmazható gyógyszeres kezelés, például fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, akár injekciós formában, és például hialuronsav tartalmú vagy orvosi kollagén injekció is. A funkcionális gyógytorna sokszor elengedhetetlen, de van, hogy a műtét a legjobb megoldás ahhoz, hogy jól használható legyen a testrész, és elkerülhető legyen a visszaesés és az újabb sérülés.