Előfizetés

Fékezve érdemes – újra – mozdulni

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2020.07.01. 14:14

Fotó: Mint Images / AFP
Fokozatosan célszerű visszatérni a rendszeres edzéshez vagy elkezdeni sportolni a hosszas otthonlét után.
A hónapokig tartó otthonlétben olyan alapmozgások estek ki, amelyeket a hétköznapokban észre sem veszünk, elmaradtak például a buszmegállóig vagy az autóig, de az irodában tett kisebb séták, lépcsőzések és a napi bevásárlás is. A járvány idején azok sem tudtak edzőterembe menni, akik korábban jártak, igaz, a kijárási korlátozások kezdetétől rengeteg tornázási lehetőség is megjelent a világhálón, így aki akarta, formában és „kondiban” tarthatta magát. A többség azonban súlyos mozgáshiányos állapotba kerülhetett. Sokan ráadásul főztek, felhasználták a felhalmozott liszt- és cukorkészleteket; kenyeret sütöttek, amit persze meg is ettek, így plusz kilókat is szedhettek magukra. Ez, sajnos, egyébként is könnyen megy, ha ugyanis az úgynevezett alapanyagcsere-szükségletünknél több kalóriát viszünk be, a felesleget a szervezet elraktározza. A pandémia okozta stressz olyan hormonális folyamatokat is beindíthatott, amelyek akár komoly hízást is eredményezhettek – mondta Varga Domonkos mozgásterapeuta, edző a Népszavának.

Mi az alapanyagcsere?

Az életben maradáshoz szükséges alapvető funkciók fenntartásához szükséges folyamatok, amelyek akkor is zajlanak, ha meg sem mozdulunk. Ha energiafelhasználó tevékenységeket végzünk, például sportolunk, több kalóriára van szükségünk, tehát – kis túlzással – „többet is ehetünk”.

A plusz kilók cipelése nem veszélytelen; megterheli a szív- és érrendszert és az ízületeket. 
„Remélhetőleg az élethez való visszatérés, a rendszeres mozgás beiktatását is jelenti, de nagyon fontos, hogy ez ne hirtelen történjen!”

– hívta fel a figyelmet a szakember.

A pulzusszám hirtelen megemelkedése különböző panaszokat okozhat. „Plusz tíz kilóval és egy elszálló pulzussal sokat árthatunk magunknak.” A túl magasra emelkedő pulzus nagyon megterheli a szívet, a „nagy halált”okozó edzés nem hatékony, de nem is örömet, hanem felesleges küzdelmet okoz. „Egy nagy súllyal végzett guggolás megugrasztja a pulzust és a vérnyomást, a hirtelen kilengés rosszullétet, de akár szívizomgyulladást is okozhat.” Edzett állapotban lehet fejlesztő hatású, ha „ugráltatjuk” a pulzust, de ennek is megvannak a szabályai – jegyezte meg Varga Domonkos. Olyan mozgásformát érdemes választani a visszatéréshez vagy a kezdéshez, ami nem terheli meg az ízületeket és fokozatosan szoktatja vissza vagy hozzá a terheléshez a keringési rendszert. Ilyenek általában az aerob sportok, például a biciklizés, az úszás, a gyaloglás.

Mozgásmatek

Nem mindegy az sem, „mennyire” edzünk – hívta fel a figyelmet Varga Domonkos. A megfelelő intenzitás könnyen kiszámolható, ha 220-ból kivonjuk az életkort, a kapott érték 60-70 százaléka mutatja meg azt az aerob tartományt, amelyben viszonylag hosszabb ideig tartva a pulzusunkat növelhető a tüdőkapacitás. A pulzus, amelyet könnyen, okoseszköz nélkül is meg lehet állapítani, minden terhelésnek jó mérőszáma. A nyakon vagy a csuklón, ahol jól érezzük, számoljuk meg, hogy tíz másodperc alatt hányat ver a szívünk, ha ez például 12, hattal szorozva megkapjuk az egyperces értéket, tehát 72 a pulzusunk. Ha ez megfelel a kiszámolt pulzustartomány értékének, „csak” a megtartása a feladat, ha kevesebb, emelni, ha pedig több, csökkenteni kell az intenzitást. Ha az ilyen edzések között a kalóriabevitelt is csökkentjük, a keringési rendszer edzése mellett a zsírvesztés is beindul.
Az, hogy ki milyen és mennyi mozgás következtében éri el és tudja megtartani a megfelelő terhelési intenzitást, egyéni. Lehet az kertészkedés, talicskázás is, de fontos, hogy ez ne csupán alkalmi tevékenység, hanem rendszeres mozgás legyen. Amikor már 30 percig tudunk úgy mozogni, hogy közben nem „száll el a pulzus”, el lehet kezdeni ízületileg is jobban terhelő, dinamikusabb mozgásformára, például sétáról futásra váltani vagy visszatérni az ellenállással végzett erősítéshez is – mondta a szakember. 
Ha az otthonlét alatt is végeztünk valamilyen mozgást, például saját testsúllyal, akkor a visszatérésnél arra kell figyelni, hogy az izomzat hamar, akár egy hét alatt is „felveszi a fordulatszámot”, de a szalagháztartásnak háromszor annyi időre van az alkalmazkodáshoz. A szalagok ugyanis hamar, már két-három hét kihagyás után elengedik a kollagén- és hialurontartalmukat, merevebbek és gyengébbek lesznek. A sérülés elkerülése érdekében célszerű nem hirtelen növelni a súlyok nagyságát, az első egy-két hétben akkorát érdemes választani, amennyivel érezzük, hogy dolgozunk, de „nem halunk meg”. A terhelést egy darabig ne is a súly, hanem az ismétlésszám növelésével fokozzuk. 
„Hiába hiányzott a terem és most vonzó a sok súly, eleinte jobb fékezni magunkat"

– intett fokozatosságra Varga Domonkos.

Fugaku a leggyorsabb, de teljes tudásával csak 2021 áprilisától szolgálja majd a kutatókat

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.07.01. 11:46

Fotó: Ken Satomi / AFP/Yomiuri
A japán Fugaku, amely jelenleg a világ leggyorsabb számítógépe nemrégiben kezdte meg próbaüzemét. 2,8-szer gyorsabb, mint az eddigi első, az amerikai Summit.
A Fugaku szuperszámítógépet a RIKEN és a Fujitsu fejlesztette ki, és ezzel Japán ismét az élre került, mint szuperkomputer-gyártó: utoljára 2011-ben volt a csúcson elődjével, a K komputerrel. A Fugaku alkotói nem a világ leggyorsabb számítógépének a megalkotást tekintették célnak. „Természetesen boldog voltam és megkönnyebbültem, de számunkra a fontos az, hogy gyakorlati kérdések megoldására fókuszáljuk a gépet” – mondta Satoshi Matsuoka, a RIKEN vezetője a CBS News-nak. A Fugaku csaknem 7,3 millió magos (egy négymagos processzorú telefon már jónak, egy nyolcmagos már kiválónak számít). Messze túlszárnyalja elődjét az IBM Summit (Csúcs) nevű gépét. Az elmúlt két évben ez volt a nyertes, de most a japán Fugaku diadalmaskodott, miután 2,8-szor gyorsabban futott, mint az amerikai gép, és ezzel 415 petaflops eredményt produkált. A Flops (FLoating point Operations Per Second, azaz lebegőpontos műveletek másodpercenként) olyan mértékegység, amivel a számítógépek teljesítményét szokták jellemezni. Jelen esetben a 415 petaflops azt jelenti, hogy egy egyszerű matematikai műveletet a Fugaku 415 billiárdszor (milliószor milliárd) képes elvégezni másodpercenkét. Ez hétköznapibban azt jelenti, hogy annyi műveletet végez el egy másodperc alatt, amennyit a Föld összes embere 20 hónap alatt végezne egy másodperces műveleteket úgy, hogy semmilyen szünetet nem tartanának közben.    A mobiltelefonokkal való összehasonlítás azért is helyénvaló, mert a Fujitsu, amely a processzorokat fejlesztette, a tervezés alapjául azt a technológiát alkalmazta, amelyet telefonok milliárdjaiban is megtalálható. A többi szuperkomputer általában olyan processzorokat tartalmaz, amelyeket eredetileg alapvetően személyi számítógépekhez fejlesztett ki az Intel és az AMD. 
A komputert a kobei, állami szponzorálású RIKEN Komputertudományi Központ állították fel, ahol magas prioritású társadalmi és tudományos kérdéseket vizsgálnak vele. Ezek között gyógyszerkutatás, személyre szabott gyógyítás, időjárás és klímaváltozás előrejelzés, földrengések és cunamik szimulálása, új anyagok és szerkezetek feltalálása, tiszta energiafejlesztés, a világegyetem alapvető törvényeinek felfedezése szerepelnek. A kormányok emellett katonai célokra is alkalmaznak szuperszámítógépeket, többek között atomrobbantásokat is szimulálnak velük. Az új komputer teljes tudásával csak 2021 áprilisától szolgálja majd a kutatókat. A COVID-19-cel kapcsolatos kísérleti kutatásokhoz azonban már jelenleg is használják, ezek között diagnosztizálás, a SARS-CoV-2 vírus terjedésének szimulálása, és egy új japán, a kontaktokat nyomon követő telefonos alkalmazás vizsgálata szerepel. A Fugaku, ami a Fuji-hegy másik neve, fejlesztése hat évig tartott és egy milliárd dollárba került. A szuperszámítógépek TOP 500-as listáján jelenleg 226 kínai, 114 amerikai és csak 30 japán gép van.

Genetikai nyomozással derítették fel magyar kutatók egy ritka, súlyos betegség okát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.01. 09:14
Képünk illusztráció
Fotó: Andrew Brookes / AFP
A Lendület-kutatócsoport több mint egy évtized alatt fejtette meg egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetét.
A nemzetközi kutatócsoport több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik sejtjeink az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Az örökítőanyagban tárolt minden, a nukleotidsorrenden felüli információt (kémiai vagy térszerkezeti változásokat) epigenetikai módosításoknak nevezik. Ezek létfontosságúak minden kicsit is bonyolultabb többsejtű élőlény, így az ember számára is, hiszen nélkülük nem lehetnének különböző típusú sejtjeink úgy, hogy genetikai kódjuk (a DNS nukleotidsorrendje) egyébként azonos.
A fehérjekomplex szerkezete, szürkével a diszkerin, sárgával a NOP10
Fotó: MTA-SE Lendület Nephrogenetikai Kutatócsoport
Az elmúlt évtizedekben leginkább a genetikai információ hosszú távú tárolását végző DNS epigenetikai módosításai álltak a figyelem és a kutatások középpontjában, de az utóbbi években egyre több eredmény bizonyította, hogy másik kulcsfontosságú nukleinsavunkat, az RNS-t érintő „epitranszkriptomikus” módosulatoknak is fontos szerepük van a sejtek megfelelő működésében.
Az MTA-SE Lendület Nephrogenetikai Kutatócsoport vezetésével a Semmelweis Egyetem, az ELTE, valamint a University College London kutatói a napokban megjelent tanulmányukban azt mutatták ki, hogy milyen súlyos következményekkel járhat, ha a sejtek egyik „RNS-ékezetét” készítő enzim meghibásodik a szervezetben.
Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának hivatalos folyóirata, a Proceedings of the National Academy of Sciences lapjain publikált kutatás kiindulási pontját egy, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán Szabó Attila professzor által gondozott, ismeretlen eredetű betegségben szenvedő család adta. A Tory Kálmán által vezetett kutatócsoport az elsősorban a fiúkat érintő vese-, szem-, fül- és bélérintettséggel járó kórkép eredetének nyomába eredt. 
Bal oldalon az egyik beteg szeme, melyen jól megfigyelhető a szürkehályog, jobbra pedig az egyik mutáns zebrahallárva szemének metszete – itt jól látszik, hogy a szemlencse fibrózus szerkezetű (ami szintén a hályog jele)
Fotó: MTA-SE Lendület Nephrogenetikai Kutatócsoport
Előbb azonosították a felelős régiót az X-kromoszómán a párizsi Imagine Intézettel való együttműködésben, majd a Kölni Egyetemen szekvenálva a régiót, megtalálták a kóroki variánst a diszkerin enzimet kódoló DKC1 génben. A Lendület-kutatócsoport kiderítette, hogy a kóros mutáció három generációval korábban, a betegséggel együtt alakult ki a családban. A kutatók azonosítottak egy új betegségért felelős kórfolyamatot, valamint a diszkerinmediált pszeudouridiláció szerepét a különböző szervek működésében.
További részletek ide kattintva olvashatók.