Előfizetés

Bezárják a vadállatokat árusító piacokat Vietnamban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.24. 14:57

Fotó: Jimmy Beunardeau/Hans Lucas / AFP
Több ezer olyan, kisebb piacot érint a tilalom, ahol élelmezési célra vagy társállatnak árulnak vadon élő állatokat.
Rendeletben tiltotta be a vadon élő állatok importját, vadászatát, leölését, fogyasztását, adásvételét, szállítását, tárolását, reklámozását a piacokon és az online térben Nguyen Xuan Phuc a délkelet-ázsiai ország miniszterelnöke pénteken.
Természetvédelmi szervezetek régóta követelték a kormánytól, hogy tiltsa be a vadon élő állatokat árusító piacokat és az ilyen állatokkal, testrészeikkel folytatott internetes kereskedelmet. A koronavírus-járvány megjelenése után közös petícióban szólították fel a hanoi vezetést a cselekvésre, és felhívásuk a jelek szerint meghallgatásra talált. 
Ez az első eset, hogy a kormány minisztériumok és más hatóságok tucatjait mozgósította a vadállatokkal folytatott, évek óta pusztító hatással járó és aggodalomra okot adó kereskedelem problémájának tevőleges megoldására – közölte a WildAid természetvédő szervezet vietnami képviselője. A természetvédők szerint a tilalomnak aktualitást ad a koronavírus-járvány, amelynek keletkezését összefüggésbe hozzák vadon élő állatok húsának fogyasztásával.
A VNA vietnami hírügynökség jelentése szerint a miniszterelnök felszólította az illetékes minisztériumokat, hogy vegyék fontolóra az illegális vadkereskedelemért járó büntetési tételek szigorítását is.
Vietnamban szerte az országban ezrével működnek olyan kisebb piacok, amelyeken vadon élő állatokat árusítanak élelmezési célra vagy társállatnak, és virágzik az online piac is. Egy felmérés szerint a vietnamiak 15 százaléka vásárolt vadon élő állatot a megkérdezése előtti egy évben, vagy ismer olyan személyt, aki így tett.
Thaiföld mellett Vietnam a térség egyik fő vadkereskedelmi központja, ahol főleg teknősökkel, cibetmacskákkal, tobzoskákkal és madarakkal kereskednek, de az ország jelentős felvevőpiaca az elefántcsontnak és az orrszarvútülöknek is.

3,9 Celsius-fokkal is nőhet az átlaghőmérséklet, ha tovább nő a szén-dioxid-szint

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.24. 12:14

Fotó: FrankHoemann/SVEN SIMON / AFP
Pontosították a Föld klímaérzékenységének tartományát.
20 intézmény 25 tudósa arra a következtetésre jutott a World Climate Research Program által megrendelt tanulmányban, hogy a Föld klímaérzékenységének legvalószínűbb tartománya 2,6-3,9 Celsius-fok között van, ha az iparosodás előtti időszakhoz képest megduplázódik a légkör szén-dioxid-szintje. Az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács által 1979-ben készített jelentés ezt a tartományt 1,5-4,5 Celsius-fok között valószínűsítette és ezt vette alapul például számításaiban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) is.
"Nagy kihívás volt a klímaérzékenység tartományának szűkítése. Képesek voltunk kizárni a legszélsőségesebb előrejelzéseket némelyikét" – idézte Steven Sherwoodot, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem kutatóját, a tanulmány vezető szerzőjét a Sydney Morning Herald napilap. Az előrejelzés pontosítása azon az időjárás adatok, köztük a felhősödésről szóló feljegyzések jobb megértésen és a paleoklímainformációk használatán alapul, utóbbiak hiányoztak a korábbi tanulmányok készítéséből –magyarázta Sherwood.
A kutatók eredményei információkkal szolgálhatnak a 2021-re halasztott globális klímatárgyalásokhoz és emlékeztetik a politikusak arra, hogy csökkent a párizsi klímaegyezményben vállalt célkitűzés, a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatti tartása az iparosodás előtti időkhöz képest.
A légkör szén-dioxid-szintje június végén mintegy 416 ppm volt, több mint egyharmaddal magasabb, mint az 1750-es 280 ppm. Évente a szén-dioxid növekedése mintegy 60 százalékkal felgyorsult 2010 és 2019 között az amerikai Mauna Loa mérőállomás adatai szerint.

Lényegében kihaltak a cápák a korallzátonyok ötödéről

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.23. 11:00

Fotó: Vincent Truchet / AFP/Biosphoto
A „tragikus méretű” pusztulást a túlhalászat és a pusztító halászati módszerek okozzák.
A világ korallzátonyainak ötödéről „funkcionálisan” kihaltak a cápák – közölte egy, a Nature tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmány. A kutatók szerint a „funkcionális kihalás” nem jelenti azt, hogy ezeken a korallzátonyokon soha nem fordulnak elő cápák, de már csak elvétve, olyan ritkán, hogy nem tudják ellátni többé az ökoszisztémában betöltött szerepüket.
A cápák elvesztése a túlhalászattal és a pusztító halászati módszerekkel magyarázható – állítják a szerzők, akik szerint e tengeri ragadozók eltűnése súlyos következményekkel járhat a korallzátonyokra, amelyek már amúgy is szenvednek a klímaváltozástól.
A 2015-ben indult Global Finprint kezdeményezés a világ 58 országában, 371 korallzátonyon vizsgálta a korallok élővilágát 15 ezer távirányítású vízalatti kamerával. Nyolc ország, köztük India, Vietnam, Kenya és Katar korallzátonyain egyetlen cápát sem észleltek. A 15 ezer órányi videofelvétel a cápák „tragikus méretű elvesztéséről”, veszélyesen alacsony populációról tanúskodik – jelentette ki Jody Allen, a Microsoft társalapítója, Paul Allen családi alapítványának elnöke. Az alapítvány finanszírozza a Global Finprint tevékenységét.
Ez az első világméretű felmérés a korallzátonyokon élő cápákról. Eredményei jó alapul szolgálhatnak egy hosszútávú tervhez a még megmaradt cápák megmentésére – mondta Jody Allen.
A kutatók némi reménysugarat is felfedeztek: a cápahalászatra vonatkozó tilalmak eredményesnek látszanak olyan országokban, mint Ausztrália, az Egyesült Államok vagy a Bahamák.