Tavaly a költségvetés majd 152 milliárd forintot fordított az állami vagyonkezelés költségeire, ezzel szemben 76 milliárd forintnyi bevétele keletkezett – vagyis az állami vagyon gondozása tavaly mintegy 76 milliárd forintjába került az adófizetőknek – derül ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. napokban elkészült jelentésből. Ebben nincs semmi meglepetés, ugyanis az elmúlt 20-30 évben, egy-két jelentősebb privatizációs évtől eltekintve, szinte minden évben csak vitte az állami vagyon a pénzt, a kormányok színezetétől függetlenül. Ugyanakkor tavaly csökkent az MNV Zrt. által kezelt vagyon értéke is igaz csak tíz milliárd forinttal, így a vagyonkezelő mérlegfőösszege tavaly 10 371 milliárd forint volt. Zavaros ügyek, és mert más állami vagyonkezelők mérlegeibe nem láthatott bele, a könyvvizsgáló csak korlátozottan auditálta az éves beszámolót.
A mérlegen belül a legnagyobb tételt a nemzeti vagyonba befektetett eszközök értéke adja, ami a 2018-as 10 290 milliárd forintról 10 194 milliárd forintra mérséklődött. Ezt azzal magyarázta az MNV beszámolója, hogy 2019-ben feltőkésítették a Budapesti Corvinus Egyetemet és az azt fenntartó alapítványt. Az egyetem megkapta a jelenlegi épületeit, illetve a Mol és Richter állami tulajdonban levő részvényeinek 10-10 százalékát. A vagyonjuttatás könyv szerinti értéke 304 milliárd forintra rúgott. A vagyonátadásból származó veszteséget csökkentette más vagyonelemek értékének emelkedése.
Az elképzelések szerint a Corvinus Egyetemnek a jövőben a két tőzsdei cég osztalékából kell működnie. Ez a döntés az MNV vagyonkezelését is érinti, hisz pont ez a két cég volt a legnagyobb osztalékfizető társaság az elmúlt években. Az egyetemi vagyonjuttatás után Mol Nyrt.-ben és Richter Nyrt.-ben is 15,2-15,2 százalékos állami (MNV) tulajdon maradt. Tavaly a Mol még 13 milliárdos, a gyógyszercég pedig 2 milliárd forintos osztalékot fizetett az állami vagyonkezelőnek, más állami tulajdonban lévő cég az MNV-nek értékelhető vagyis egy milliárd forintot meghaladó osztalékot nem tudott fizetni.
Ezzel szemben ennek sokszorosát nyelték el tőkeemelés formájában a különböző állami cégek. Tavaly összesen 42 milliárd forintnyi tőkét juttatott az MNV az állami cégeknek, a felét készpénzben a másik felét más eszközök átadásával. Ezen felül 38 milliárd forint értékben folyósított az MNV tulajdonosi kölcsönt a cégeinek – amelyek szintén tőkejuttatásként viselkednek, legalábbis részben – hisz ezen hitelek egy részét később elengedik. Probléma, hogy az MNV, illetve maga a kormány a sokszor veszteséges vagy minimális hasznot hozó cégekbe tolja az állami milliárdokat. Ilyen például a Grand Tokaj Zrt., az állami borcég, amely nyolc milliárd forint veszteséget termelt ez elmúlt öt évben, és nem volt olyan esztendő, amikor a veszteség fél milliárd forintnál kisebb lett volna. Csak tavaly a cég a folyamatos tőkevesztés pótlására 1,3 milliárdos készpénzt és további 5,2 milliárd forint értékű tőkeapportot kapott. Nyolc milliárd forintot kapott csak tavaly az Expo Park Kft., ez a Hungexpo vásárváros pavilonjait üzemeltető állami cég. Az Expo Park tavaly 660 millió forint veszteséget termelt, az azt megelőző négy évben pedig összesen 592 millió forint nyereséget, vagyis, kis jóindulattal, a cég nullszaldósan működött az elmúlt öt évben, ami egy ingatlankezelő cégtől nagyon gyenge teljesítmény A hasznot valójában a pavilonokat bérlő, francia tulajdonban lévő Hungexpo Zrt. fölözi le. Ennek ellenére a kormány önti a milliárdokat Kőbányára, hisz itt rendezik meg majd a vadászati világkiállítást, illetve az eucharisztikus világkongresszust, amelyek minden bizonnyal impozáns rendezvények lesznek, de az állami Expo Park Kft.-nak, így az adófizetők részére hasznot nem hoznak. Ezen felül tavaly még 6,6 milliárd ment az állami ipari parkokat fejlesztő Nipüf Kft.-be, és kapott 2,4 milliárdot a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. is.
A MNV leánycégeinek juttatott tulajdonosi kölcsönök összege tavaly év végén 59,2 milliárd forint volt, 38 milliárddal több az előző évhez képest. A korábbi kölcsönökből az MNV leírta a Malév Zrt.-nek egykor adott 9,2 milliárdnyi hitelt, amit korábban felélt a csődbe ment állami légitársaság. (Így lesz a kölcsönből tőkejuttatás,) Kisebb, 263 millió forintos hitelt kapott a Dunakeszi Járműjavító Kft., amely az elmúlt hetekben került Szalay-Bobrovnicky Kristóf és az orosz Transmashholding közös érdekeltségébe. A legnagyobb 45,8 milliárd forintos tulajdonosi tőkekölcsönt az MNV Zrt. egyetlen „titkos üzleti projektbe” nyomta. A hitel mértéke szokatlan az állami cégek körében, ráadásul egy szóval sem utal a beszámoló arra, hogy milyen területre fektetett be több tízmilliárd forintot a kormány az adófizetők pénzéből.
