Előfizetés

Rút magyar népbetegségek leküzdésében segíthet az időszakos böjt

BJ
Publikálás dátuma
2020.08.01. 14:14

Fotó: BURGER/Phanie / AFP
Mérsékelheti a vérnyomást, segítheti a koleszterinszint rendezését és hozzájárulhat a hasi zsír csökkentéséhez is, ha csak a nap egy bizonyos idősávjában eszünk.
A tízórányira korlátozott étrend új kezelési lehetősége lehet azoknak a metabolikus szindrómában szenvedő betegeknek, akiknél magas a cukorbetegség és a következményeként kialakuló krónikus betegségek kockázata egy új tanulmány szerint. Az eredmények alapján az időszakos böjt hagyományos gyógyszerekkel kombinálva lejjebb vitte a vérnyomást és a koleszterinszintet, és a súly, sőt a hasi zsír csökkenését is eredményezte – írta korábban a Medical Daily.
A metabolikus szindróma az Egyesült Államok lakosságának közel 30 százalékát érinti, Magyarországon is egyre gyakoribb, gyermek- és serdülőkorban is. Ennek legfőbb okaként a helytelen táplálkozás és a mozgáshiány következtében kialakuló elhízást jelölik meg a szakemberek. A fogalmát hazánkban a Magyar Diabetes Társaság Metabolikus Munkacsoportja 2002-ben fogalmazta meg: civilizációs népbetegség - genetikai meghatározottság, helytelen életmód és táplálkozás hatására tünetszegényen, lappangva kialakuló anyagcserezavar, amely szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethet és halálozással járhat. A folyamat hátterében inzulinrezisztencia áll, amely hiperinzulinémiával, magasvérnyomás betegséggel, hasi elhízással, valamint glükózintoleranciával társulhat, de egyéb anyagcserezavarral is járhat.
A Salk Intézet és az UC San Diego Health kórház kutatóinak tanulmányát a Cell Metabolism folyóiratban publikálták. A kutatás 19, metabolikus szindrómával diagnosztizált résztvevője egy alkalmazással naplózta, mikor és mit evett a kéthetes kiindulási időszak alatt. Ezt egy három hónapos időszakos böjt követte. Az eredmények azt mutatták, a résztvevők jobban aludtak, csökkent a súlyuk és a testtömeg-indexük, a hasi zsírjuk és a derekuk kerülete is. A szívbetegség fő kockázati tényezői csökkentek, így a vérnyomásuk és a koleszterin-, valamint a vércukor- és az inzulinszintjük is.
"Az időszakos böjt egyszerűen beépíthető az életritmusba, a kutatás résztvevői képesek voltak később is betartani az étkezési ütemtervet" – mondta Pam Taub, a tanulmány társszerzője, az UC San Diego Health kardiológusa. Emily Manoogian, a cikk társszerkesztője elmondta, azzal, hogy enni csak 10 órán keresztül lehet, a szervezet 14 órán keresztül pihenhet és regenerálódhat. 
Az időszakos böjtölés, angolul intermittent fasting azt jelenti, a napi kalóriamennyiséget 10 óra alatt visszük be. Több fajtája is van, lehet például úgy csinálni, hogy reggel és délelőtt nem eszünk, de akár úgy is, hogy az ebéd az utolsó étkezésünk. Vizet természetesen bármikor lehet és kell inni. A kutatók szerint ez az étrend a cirkadián ritmust is támogatja. 
Az éhezéses időszakok segítenek legyőzni a fertőzéseket és beindítják a fogyáshoz szükséges anyagcsere-folyamatokat, helyreállíthatják a hormonműködést, javíthatják az inzulin- és a leptin-érzékenységet, aktivizálják a növekedési hormon termelést, összességében sokkal optimálisabb anyagcsere-működést eredményezhetnek. A sejtek önmagukat megemésztő, majd újraépítő folyamata, az autofágia során, egyéb tápanyag híján a saját magukban felhalmozott felesleges fehérjemaradványokat és toxinokat emésztik meg, azaz dolgozzák fel és semmisítik meg – mondta lapunknak Bocsi Viktória életmód-tanácsadó.

Ha kipróbálnánk

Mint megírtuk, az időszakos böjthöz tudatosságra van szükség: ismerni kell a szervezetünk működését. Célszerű persze, ha az evős szakaszban – kompenzálásképpen - nem esszük halálra magunkat. Érdemes megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagokat: zöldséget, teljes értékű gabonákat, álgabonákat, azaz lassan felszívódó szénhidrátokat enni, amelyek megakadályozzák a vércukorszint ingadozását. Fokozatosan: először heti két nappal érdemes kezdeni.

Nem mindenkinek!

Vannak, akiknek viszont szóba sem jöhet az időszakos böjt. Aki bizonytalan, kérje szakember véleményét, ne próbálja ki, aki kórosan sovány, vagy élete során szenvedett már valamilyen evészavarban, cukorbeteg, vércukorszint-szabályozási problémái, alacsony vérnyomása van, gyógyszert szed, teherbe akar esni, már gyermeket vár vagy szoptat.

Kérlelhetetlen szúnyoginvázió: van egy speciális módszer, ami csípés előtt és után is segít

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2020.07.31. 14:14

Fotó: VOISIN/Phanie / AFP
Egészségmegőrzésre, kozmetikai és háztartási célokra is használhatók egyes növények zsírban oldódó esszenciális olajai.
Jó eséllyel elkerülik a szúnyogok azt, aki teafa-, levendula- és bazsalikomolajból készített testpermettel fújja be magát. Ha pedig átkenjük a nyílászárókat citromos-levendulás-bazsalikomos keverékkel, a szobába sem repülnek be. Ha nem lehetett elkerülni a vérszívást, teafa- és levendulaolajjal vagy egyetlen csepp hűsítő borsmenta illóolajjal gyorsan és hatásosan csillapítható a viszketés.
Már az ókorban is ismerték, sőt testápolásra, illatosítóként használtak gyógynövényeket és illóolajokat. Ezt bizonyítja, hogy Nero római császár szobájába a palotáját behálózó csőrendszeren keresztül juttattak aromákat, és az is, hogy Julius Caeser idején a nyilvános fürdőkben az emberek illatos ázás után illóolajos testmasszázzsal is kényeztették magukat. A híres egyiptomi fáraó, Tutanhamon sírkamrájában is esszenciális illóolajokat tartalmazó vázákat találtak – mondta Havasi Patrícia aromaterápiás tanácsadó, az Illatrend csoport alapítója a Népszavának. 
A modern kori aromaterápiát a 1930-as évektől, René-Maurice Gattefossé francia vegyész balesetétől számítják. Amikor ugyanis felrobbant a labor, a kezét véletlenül nem hideg vízbe, hanem egy levendulával teli tartályba mártotta, meglepve tapasztalta, hogy az égési sérülései hamar és kevés fájdalommal gyógyultak. Innentől kezdve több tudós is elkezdett azzal foglalkozni, „mit tud” az aromaterápia. Azt, hogy tudományos alapja is van, bizonyítja, hogy hazánkban a pécsi egyetemen több mint tíz éve foglalkoznak illóolajok kémiai összetevőinek meghatározásával és a biológiai hatásuk vizsgálatával. 
Az aromaterápiának három irányzata is létezik: a német modell a szaglás szerepét hangsúlyozza, a párologtatáson, inhaláláson van a fókusz. Az angol a tapintás, az érintés szerepét helyezi előtérbe, bőrön keresztül juttatja a szervezetbe az értékes anyagokat. A franciák főleg belsőleg alkalmazzák, de ez nagyon veszélyes lehet, a nem tiszta esszencia ugyanis szennyező anyagokat is tartalmazhat, ezért ezt Havasi Patrícia inkább nem, vagy nagyon körültekintően javasolja. Bármilyen használatról is legyen szó, nagyon fontos, hogy csak a minőségi illóolajokat használjuk – hangsúlyozta a szakember.
Az esszenciális, más néven illóolajok olyan természetes vegyületekből állnak, amelyeket a növények különböző kórokozók elleni védekezésként termelnek. Azért alkalmasak a lelki állapot befolyásolására, mert a szaglószerv nagyon közel van az agy limbikus rendszeréhez, amely az érzelemért felelős, amigdalát is magában foglalja. A vízzel rosszul keveredő, de zsírban jól oldódó illóolajok egészségmegőrzésre, betegségek megelőzésére, kozmetikai célokra: parfümök, aromás fürdőszerek készítésére, de a háztartásban is használhatók.

Csodálatos szerek

A magas linalool-tartalmú levendula nemcsak az égési sebek, akár a napégés kezelésére, hanem a szekrénybe költöző molyok irtására is használható, nagyon jó fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatású is. Nyugtató hatása révén alkalmazható feszültségoldásra, szorongás és alvászavarok kezelésére is. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerész Szakosztálya által 2018-ban az év gyógynövényének választott levendula szárított virága a Magyar Gyógyszerkönyvben is szerepel.
A citromolaj nagyon jó fertőtlenítő és zsíroldó hatású, amellyel a fürdőszoba és a konyha is vegyszermentesen tisztítható. A Földközi-tenger partján őshonos citrom héjából készül a legjobb illóolaj, amely frissít, üdít, könnyed érzést biztosít. Méregtelenítő, erős antioxidáns hatású, ezáltal elősegítheti a szervezetben lévő káros szabadgyökök semlegesítését, támogathatja az immunrendszert, ami a fertőzések elleni védekezésben lehet hasznos.
Különösen nyáron ér kincset a borsmenta hűsítő illóolaja. A növény levelét emésztés serkentésére, gyomorproblémák, hányinger esetén már az ókorban is fogyasztották. Esszenciális olaja valamilyen bázis-, például kókuszolajban elkeverve a hasfalra kenve percek alatt enyhítheti a puffadást. Használható a szájszag elűzésére, a lehelet felfrissítésére, de akár fejfájás enyhítésére és lázcsillapításra is. 
A levendula, citrom és borsmenta illóolajak együttesen enyhíthetik az allergiás tüneteket, felszabadíthatják az eldugult légutakat.
Célszerű, ha teafaolajjal is bővítjük a házipatikánkat, ugyanis az Ausztráliában őshonos növényt már hosszú ideje használják tisztítópakolások készítésére. Az II. világháborúban a legtöbb ausztrál katona táskájában megtalálható volt a többek között nyugtató, gomba- és baktériumölő hatású, gyulladások, bőrbetegségek, rovarcsípések és pattanások természetes gyógyszere.

Megtalálták, mi befolyásolhatja az intelligenciát

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.31. 10:59
Illusztráció
Fotó: SERGII IAREMENKO/SCIENCE PHOTO L / AFP
Bizonyítékot találtak az ELTE TTK PIT Bioinformatikai Csoport matematikusai arra, milyen agyterületek együttműködésének eredménye a nehezen megfogható jelenség.
Az emberi intelligencia függ attól, hogy az agy hippokampusz része milyen más agyi területekkel van kapcsolatban – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar (TTK) PIT (Protein Information Technology) Bioinformatikai Csoport matematikusainak legújabb, több mint 400 alany bevonásával végzett vizsgálatából. A kutatók kimutatták, hogy a hippokampusz bizonyos szomszédainak megléte az intelligenciára jó vagy rossz hatással van.
A különböző biológiai és pszichológiai tulajdonságok és az emberi agy egyes területeinek nagysága közötti összefüggések kutatása régóta fontos az agykutatásban. Az agyi területek méretét régebben boncoláskor, később különböző orvosi képalkotó eljárásokkal vizsgálták. Ma már a diffúziós MRI technikák fejlődésével a durva nagyságmérés helyett az egyes agyi területek kapcsolatait is részleteiben tudják elemezni. Ez azért fontos, mert az agy 80 milliárd neuronja, azaz idegsejtje egyenként nem sok mindenre képes, együttesen, a sok százmilliárd kapcsolatán keresztül azonban az emberi kultúra nagy alkotásainak létrehozására is alkalmasak – közölte az ELTE.
A Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányról beszámoló közlemény szerint az intelligencia és a különböző agyterületek közötti kapcsolatok összefüggései rávilágíthatnak arra, hogy mely agyterületek együttműködésének eredménye az a nehezen megfogható jelenség, amelyet emberi intelligenciának hívunk.
Az ELTE TTK PIT Bioinformatikai Csoportjának matematikusai – Fellner Máté és Varga Bálint kutatók és Grolmusz Vince professzor – az agy leggyakrabban tanulmányozott és legjobban ismert részének, az apró, tengeri csikóhal alakú hippokampusz szomszédait és az intelligencia összefüggéseit vizsgálták. A vizsgálat során 414 alany agyi kapcsolatait térképezték fel, és azonosították a hippokampusz leggyakrabban előforduló szomszédhalmazait, azaz azokat az agyi területeket, amelyek a legtöbb alany esetében vannak összekötve a hippokampusszal. Ezután megnézték, hogy különböző kognitív teszteken jó, illetve rossz eredményeket elért alanyoknál ezek a gyakran előforduló szomszédhalmazok jellemzőek-e az eredményre. Azt találták, hogy bizonyos szomszédok megléte az intelligenciára jó, illetve rossz hatással van.
Ilyen fontos agyterületek szomszédait, valamint a mentális képességekre rossz, illetve jó hatással levő kapcsolatokat még sohasem találtak a kutatók. A felmérés eredménye a közlemény szerint azért is jelentős, mert csak olyan megállapításokat tartalmaz, amelyeket a 414 alany legalább 80 százalékánál fennállnak.