A tízórányira korlátozott étrend új kezelési lehetősége lehet azoknak a metabolikus szindrómában szenvedő betegeknek, akiknél magas a cukorbetegség és a következményeként kialakuló krónikus betegségek kockázata egy új tanulmány szerint. Az eredmények alapján az időszakos böjt hagyományos gyógyszerekkel kombinálva lejjebb vitte a vérnyomást és a koleszterinszintet, és a súly, sőt a hasi zsír csökkenését is eredményezte – írta korábban a Medical Daily.
A metabolikus szindróma az Egyesült Államok lakosságának közel 30 százalékát érinti, Magyarországon is egyre gyakoribb, gyermek- és serdülőkorban is. Ennek legfőbb okaként a helytelen táplálkozás és a mozgáshiány következtében kialakuló elhízást jelölik meg a szakemberek. A fogalmát hazánkban a Magyar Diabetes Társaság Metabolikus Munkacsoportja 2002-ben fogalmazta meg: civilizációs népbetegség - genetikai meghatározottság, helytelen életmód és táplálkozás hatására tünetszegényen, lappangva kialakuló anyagcserezavar, amely szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethet és halálozással járhat. A folyamat hátterében inzulinrezisztencia áll, amely hiperinzulinémiával, magasvérnyomás betegséggel, hasi elhízással, valamint glükózintoleranciával társulhat, de egyéb anyagcserezavarral is járhat.
A Salk Intézet és az UC San Diego Health kórház kutatóinak tanulmányát a Cell Metabolism folyóiratban publikálták. A kutatás 19, metabolikus szindrómával diagnosztizált résztvevője egy alkalmazással naplózta, mikor és mit evett a kéthetes kiindulási időszak alatt. Ezt egy három hónapos időszakos böjt követte. Az eredmények azt mutatták, a résztvevők jobban aludtak, csökkent a súlyuk és a testtömeg-indexük, a hasi zsírjuk és a derekuk kerülete is. A szívbetegség fő kockázati tényezői csökkentek, így a vérnyomásuk és a koleszterin-, valamint a vércukor- és az inzulinszintjük is.
"Az időszakos böjt egyszerűen beépíthető az életritmusba, a kutatás résztvevői képesek voltak később is betartani az étkezési ütemtervet" – mondta Pam Taub, a tanulmány társszerzője, az UC San Diego Health kardiológusa. Emily Manoogian, a cikk társszerkesztője elmondta, azzal, hogy enni csak 10 órán keresztül lehet, a szervezet 14 órán keresztül pihenhet és regenerálódhat.
Az időszakos böjtölés, angolul intermittent fasting azt jelenti, a napi kalóriamennyiséget 10 óra alatt visszük be. Több fajtája is van, lehet például úgy csinálni, hogy reggel és délelőtt nem eszünk, de akár úgy is, hogy az ebéd az utolsó étkezésünk. Vizet természetesen bármikor lehet és kell inni. A kutatók szerint ez az étrend a cirkadián ritmust is támogatja.
Az éhezéses időszakok segítenek legyőzni a fertőzéseket és beindítják a fogyáshoz szükséges anyagcsere-folyamatokat, helyreállíthatják a hormonműködést, javíthatják az inzulin- és a leptin-érzékenységet, aktivizálják a növekedési hormon termelést, összességében sokkal optimálisabb anyagcsere-működést eredményezhetnek. A sejtek önmagukat megemésztő, majd újraépítő folyamata, az autofágia során, egyéb tápanyag híján a saját magukban felhalmozott felesleges fehérjemaradványokat és toxinokat emésztik meg, azaz dolgozzák fel és semmisítik meg – mondta lapunknak Bocsi Viktória életmód-tanácsadó.
Ha kipróbálnánk
Mint megírtuk, az időszakos böjthöz tudatosságra van szükség: ismerni kell a szervezetünk működését. Célszerű persze, ha az evős szakaszban – kompenzálásképpen - nem esszük halálra magunkat. Érdemes megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagokat: zöldséget, teljes értékű gabonákat, álgabonákat, azaz lassan felszívódó szénhidrátokat enni, amelyek megakadályozzák a vércukorszint ingadozását. Fokozatosan: először heti két nappal érdemes kezdeni.
Nem mindenkinek!
Vannak, akiknek viszont szóba sem jöhet az időszakos böjt. Aki bizonytalan, kérje szakember véleményét, ne próbálja ki, aki kórosan sovány, vagy élete során szenvedett már valamilyen evészavarban, cukorbeteg, vércukorszint-szabályozási problémái, alacsony vérnyomása van, gyógyszert szed, teherbe akar esni, már gyermeket vár vagy szoptat.
