Rút magyar népbetegségek leküzdésében segíthet az időszakos böjt

Publikálás dátuma
2020.08.01. 14:14

Fotó: BURGER/Phanie / AFP
Mérsékelheti a vérnyomást, segítheti a koleszterinszint rendezését és hozzájárulhat a hasi zsír csökkentéséhez is, ha csak a nap egy bizonyos idősávjában eszünk.
A tízórányira korlátozott étrend új kezelési lehetősége lehet azoknak a metabolikus szindrómában szenvedő betegeknek, akiknél magas a cukorbetegség és a következményeként kialakuló krónikus betegségek kockázata egy új tanulmány szerint. Az eredmények alapján az időszakos böjt hagyományos gyógyszerekkel kombinálva lejjebb vitte a vérnyomást és a koleszterinszintet, és a súly, sőt a hasi zsír csökkenését is eredményezte – írta korábban a Medical Daily.
A metabolikus szindróma az Egyesült Államok lakosságának közel 30 százalékát érinti, Magyarországon is egyre gyakoribb, gyermek- és serdülőkorban is. Ennek legfőbb okaként a helytelen táplálkozás és a mozgáshiány következtében kialakuló elhízást jelölik meg a szakemberek. A fogalmát hazánkban a Magyar Diabetes Társaság Metabolikus Munkacsoportja 2002-ben fogalmazta meg: civilizációs népbetegség - genetikai meghatározottság, helytelen életmód és táplálkozás hatására tünetszegényen, lappangva kialakuló anyagcserezavar, amely szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethet és halálozással járhat. A folyamat hátterében inzulinrezisztencia áll, amely hiperinzulinémiával, magasvérnyomás betegséggel, hasi elhízással, valamint glükózintoleranciával társulhat, de egyéb anyagcserezavarral is járhat.
A Salk Intézet és az UC San Diego Health kórház kutatóinak tanulmányát a Cell Metabolism folyóiratban publikálták. A kutatás 19, metabolikus szindrómával diagnosztizált résztvevője egy alkalmazással naplózta, mikor és mit evett a kéthetes kiindulási időszak alatt. Ezt egy három hónapos időszakos böjt követte. Az eredmények azt mutatták, a résztvevők jobban aludtak, csökkent a súlyuk és a testtömeg-indexük, a hasi zsírjuk és a derekuk kerülete is. A szívbetegség fő kockázati tényezői csökkentek, így a vérnyomásuk és a koleszterin-, valamint a vércukor- és az inzulinszintjük is.
"Az időszakos böjt egyszerűen beépíthető az életritmusba, a kutatás résztvevői képesek voltak később is betartani az étkezési ütemtervet" – mondta Pam Taub, a tanulmány társszerzője, az UC San Diego Health kardiológusa. Emily Manoogian, a cikk társszerkesztője elmondta, azzal, hogy enni csak 10 órán keresztül lehet, a szervezet 14 órán keresztül pihenhet és regenerálódhat. 
Az időszakos böjtölés, angolul intermittent fasting azt jelenti, a napi kalóriamennyiséget 10 óra alatt visszük be. Több fajtája is van, lehet például úgy csinálni, hogy reggel és délelőtt nem eszünk, de akár úgy is, hogy az ebéd az utolsó étkezésünk. Vizet természetesen bármikor lehet és kell inni. A kutatók szerint ez az étrend a cirkadián ritmust is támogatja. 
Az éhezéses időszakok segítenek legyőzni a fertőzéseket és beindítják a fogyáshoz szükséges anyagcsere-folyamatokat, helyreállíthatják a hormonműködést, javíthatják az inzulin- és a leptin-érzékenységet, aktivizálják a növekedési hormon termelést, összességében sokkal optimálisabb anyagcsere-működést eredményezhetnek. A sejtek önmagukat megemésztő, majd újraépítő folyamata, az autofágia során, egyéb tápanyag híján a saját magukban felhalmozott felesleges fehérjemaradványokat és toxinokat emésztik meg, azaz dolgozzák fel és semmisítik meg – mondta lapunknak Bocsi Viktória életmód-tanácsadó.

Ha kipróbálnánk

Mint megírtuk, az időszakos böjthöz tudatosságra van szükség: ismerni kell a szervezetünk működését. Célszerű persze, ha az evős szakaszban – kompenzálásképpen - nem esszük halálra magunkat. Érdemes megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagokat: zöldséget, teljes értékű gabonákat, álgabonákat, azaz lassan felszívódó szénhidrátokat enni, amelyek megakadályozzák a vércukorszint ingadozását. Fokozatosan: először heti két nappal érdemes kezdeni.

Nem mindenkinek!

Vannak, akiknek viszont szóba sem jöhet az időszakos böjt. Aki bizonytalan, kérje szakember véleményét, ne próbálja ki, aki kórosan sovány, vagy élete során szenvedett már valamilyen evészavarban, cukorbeteg, vércukorszint-szabályozási problémái, alacsony vérnyomása van, gyógyszert szed, teherbe akar esni, már gyermeket vár vagy szoptat.
Szerző
Frissítve: 2020.08.01. 15:24

Kérlelhetetlen szúnyoginvázió: van egy speciális módszer, ami csípés előtt és után is segít

Publikálás dátuma
2020.07.31. 14:14

Fotó: VOISIN/Phanie / AFP
Egészségmegőrzésre, kozmetikai és háztartási célokra is használhatók egyes növények zsírban oldódó esszenciális olajai.
Jó eséllyel elkerülik a szúnyogok azt, aki teafa-, levendula- és bazsalikomolajból készített testpermettel fújja be magát. Ha pedig átkenjük a nyílászárókat citromos-levendulás-bazsalikomos keverékkel, a szobába sem repülnek be. Ha nem lehetett elkerülni a vérszívást, teafa- és levendulaolajjal vagy egyetlen csepp hűsítő borsmenta illóolajjal gyorsan és hatásosan csillapítható a viszketés.
Már az ókorban is ismerték, sőt testápolásra, illatosítóként használtak gyógynövényeket és illóolajokat. Ezt bizonyítja, hogy Nero római császár szobájába a palotáját behálózó csőrendszeren keresztül juttattak aromákat, és az is, hogy Julius Caeser idején a nyilvános fürdőkben az emberek illatos ázás után illóolajos testmasszázzsal is kényeztették magukat. A híres egyiptomi fáraó, Tutanhamon sírkamrájában is esszenciális illóolajokat tartalmazó vázákat találtak – mondta Havasi Patrícia aromaterápiás tanácsadó, az Illatrend csoport alapítója a Népszavának. 
A modern kori aromaterápiát a 1930-as évektől, René-Maurice Gattefossé francia vegyész balesetétől számítják. Amikor ugyanis felrobbant a labor, a kezét véletlenül nem hideg vízbe, hanem egy levendulával teli tartályba mártotta, meglepve tapasztalta, hogy az égési sérülései hamar és kevés fájdalommal gyógyultak. Innentől kezdve több tudós is elkezdett azzal foglalkozni, „mit tud” az aromaterápia. Azt, hogy tudományos alapja is van, bizonyítja, hogy hazánkban a pécsi egyetemen több mint tíz éve foglalkoznak illóolajok kémiai összetevőinek meghatározásával és a biológiai hatásuk vizsgálatával. 
Az aromaterápiának három irányzata is létezik: a német modell a szaglás szerepét hangsúlyozza, a párologtatáson, inhaláláson van a fókusz. Az angol a tapintás, az érintés szerepét helyezi előtérbe, bőrön keresztül juttatja a szervezetbe az értékes anyagokat. A franciák főleg belsőleg alkalmazzák, de ez nagyon veszélyes lehet, a nem tiszta esszencia ugyanis szennyező anyagokat is tartalmazhat, ezért ezt Havasi Patrícia inkább nem, vagy nagyon körültekintően javasolja. Bármilyen használatról is legyen szó, nagyon fontos, hogy csak a minőségi illóolajokat használjuk – hangsúlyozta a szakember.
Az esszenciális, más néven illóolajok olyan természetes vegyületekből állnak, amelyeket a növények különböző kórokozók elleni védekezésként termelnek. Azért alkalmasak a lelki állapot befolyásolására, mert a szaglószerv nagyon közel van az agy limbikus rendszeréhez, amely az érzelemért felelős, amigdalát is magában foglalja. A vízzel rosszul keveredő, de zsírban jól oldódó illóolajok egészségmegőrzésre, betegségek megelőzésére, kozmetikai célokra: parfümök, aromás fürdőszerek készítésére, de a háztartásban is használhatók.

Csodálatos szerek

A magas linalool-tartalmú levendula nemcsak az égési sebek, akár a napégés kezelésére, hanem a szekrénybe költöző molyok irtására is használható, nagyon jó fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatású is. Nyugtató hatása révén alkalmazható feszültségoldásra, szorongás és alvászavarok kezelésére is. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerész Szakosztálya által 2018-ban az év gyógynövényének választott levendula szárított virága a Magyar Gyógyszerkönyvben is szerepel.
A citromolaj nagyon jó fertőtlenítő és zsíroldó hatású, amellyel a fürdőszoba és a konyha is vegyszermentesen tisztítható. A Földközi-tenger partján őshonos citrom héjából készül a legjobb illóolaj, amely frissít, üdít, könnyed érzést biztosít. Méregtelenítő, erős antioxidáns hatású, ezáltal elősegítheti a szervezetben lévő káros szabadgyökök semlegesítését, támogathatja az immunrendszert, ami a fertőzések elleni védekezésben lehet hasznos.
Különösen nyáron ér kincset a borsmenta hűsítő illóolaja. A növény levelét emésztés serkentésére, gyomorproblémák, hányinger esetén már az ókorban is fogyasztották. Esszenciális olaja valamilyen bázis-, például kókuszolajban elkeverve a hasfalra kenve percek alatt enyhítheti a puffadást. Használható a szájszag elűzésére, a lehelet felfrissítésére, de akár fejfájás enyhítésére és lázcsillapításra is. 
A levendula, citrom és borsmenta illóolajak együttesen enyhíthetik az allergiás tüneteket, felszabadíthatják az eldugult légutakat.
Célszerű, ha teafaolajjal is bővítjük a házipatikánkat, ugyanis az Ausztráliában őshonos növényt már hosszú ideje használják tisztítópakolások készítésére. Az II. világháborúban a legtöbb ausztrál katona táskájában megtalálható volt a többek között nyugtató, gomba- és baktériumölő hatású, gyulladások, bőrbetegségek, rovarcsípések és pattanások természetes gyógyszere.
Szerző
Frissítve: 2020.07.31. 15:05

Majd alszunk a föld alatt - na ennél nagyobb hülyeség kevés van

Publikálás dátuma
2020.07.30. 15:23

Fotó: Lilian Cazabet / AFP/Hans Lucas
Kialvatlanul dolgozni olyan, mint másnaposan robotolni, ráadásul „népgazdasági” szempontból sincs túl sok értelme.
Több ideje jut alvásra annak, aki gazdag – állapított meg egy nyilvánvalónak tűnő dolgot mintegy 40 ezer ember megvizsgálása után az Egyesült Államok Járványügyi Hatósága. Az úgynevezett szegénységi küszöb alatt élőknek csupán 55 százaléka alszik legalább napi 7-8 órát, míg a négyszer annyit keresőknél kétharmados az arány – írta a hvg.hu. Az eredmény nem túl meglepő, hiszen a jómódú emberek, különösen ha nem dolgoznak látástól vakulásig, nemcsak jobb körülmények között élnek, hanem olyan élvezetes tevékenységet is megengedhetnek maguknak, ami tartalmasabbá teszi napjaikat. Ha pedig az alvásukkal lenne gondjuk, a kezelést is ki tudják fizetni. A szegényebbeknek többet, akár két-három munkahelyen vagy műszakban kell dolgozniuk, és általában még így sem veti fel őket a pénz. A létfenntartásért folytatott küzdelem, ahogy az alvás és annak zavaraiból eredő, gyakran öngerjesztő folyamatok ördögi körbe taszítják az érintetteket.  
Ez a felmérés korábban, 2011 és 2014 között készült, miközben az eredmények ma még rosszabbak lennének: a koronavírus idején általánossá vált az alvásidő megrövidülése. Az élet korábbi rendjének felborulása, az ismeretlentől való félelem, a bizonytalanság miatti szorongás, a bezártság, a mozgáshiány, a stressz is megzavarta az élet és az alvás úgynevezett cirkadián ritmusát. A home office-ozás, ami a járvány előtt akár sokaknak vonzónak is tűnhetett, a legtöbb embernél nemcsak kevesebb ingert, hanem sokkal több munkát, ezáltal kevesebb alvást is eredményez(ett). 
Sokak szerint az éjszakai pihenés megkurtítása nemcsak hatékony kínzóeszköz, hanem a (z egyik) legnagyobb munkáltatói kizsákmányolás is. De azt már több kutatás bizonyította, hogy az emberi szervezeté biztosan, ugyanis aki eleget és jól alszik, jobban teljesít - mindenben. Az alvászavarok viszont rövid és hosszú távon egyaránt súlyos következményekkel járnak.
Többször írtunk mi is az alvás mennyiségének és minőségének fontosságáról. Itt például azt, hogy ha az éjszakai nyugodalom nem megfelelő mennyiségű és minőségű, a szervezet fogékonyabb a fertőzésekre, vírusokra és általában a betegségekre. Azt is megírtuk, a koronavírus-járvány felerősíthette a már korábban is létező alvásproblémákat, azaz insomniás tüneteket okozott, így nem meglepő, hogy a Magyar Alvás Szövetség tapasztalatai szerint a pandémia idején jelentősen megnőtt az alvászavarral küzdő magyarok száma.

Mennyi?

Azt, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége, több tényező, például az életkor, a genetika, de az aktivitási szint is befolyásolja. Az amerikai alváskutató intézet, a National Sleep Foundation ajánlása szerint az 1-2 éves gyermekeknek 11-14 órára van szükségük, az iskoláskorú, 6-13 év közötti gyerekeknek már elegendő 9-11 órát aludni, a tinédzsereknek pedig 8-10 órát tartanak ideálisnak a szakemberek. 64 éves korig a 7-9 óra közötti alvásidő a legegészségesebb, idősebbeknek pedig 7-8 óra is elég, hogy a szervezetük kipihenje magát.

A zavartalan éjszakai pihenés védi az egészséget, javítja a memóriát, segít a fogyásban és a hangulatot is befolyásolja. Pihentető alvás után sokkal gyorsabban oldunk meg akár bonyolultabb helyzeteket is, mint fáradtan. Ha valaki nem alszik eleget vagy megfelelő minőségben, ingerlékenységgel, koncentrációs problémákkal szembesülhet. Kevés alvás hatására olyan hormon szabadul fel a szervezetünkben, amely folyamatos éhségérzetet vált ki, ami elhízáshoz vezethet. A rossz alvók körében gyakoribb a stressz és a depresszió iránti fogékonyság. A tartós kialvatlanság gyengíti az immunrendszert, kutatások szerint a kevés vagy rossz alvás növeli a rákos betegségek, a szívroham, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét.
Matt Walker agykutató, alvásszakértő nem ismer kártékonyabb mondást a nagyszüleinktől hallott „majd alszunk a föld alatt” (anti)bölcsességnél. Az alváshiánynak olyan katasztrofális következményei lehetnek, amelyek amelyek messze túlmutatnak egy másnapi fáradt, dekoncentrált állapoton. Mint a Kaliforniai Berkeley Egyetem idegtudományi és pszichológiai professzora fogalmazott: „milliókon végzett kórbonctani és járványügyi tanulmányok egyértelműen mutatják, hogy minél kevesebbet alszunk, annál kevesebb ideig élünk. 

Kialvatlanság = másnaposság

A kialvatlanság, okozza bármi is, olyan hatással van a szervezetre, mint a másnaposság; kínzó fejfájás, hányinger, végtagfájdalmak, általános levertség jellemzi. Az alvás nélkülözhetetlen a létfontosságú anyagcsere-folyamatokhoz, ami azt is jelenti, hogy a hiánya, ha nem is közvetlenül, de a halál előszobája – írta az Index. Már 4 óra alváshiány 70 százalékkal csökkenti az immunrendszer aktivitását. Egy 2014-es, a Chicagói Egyetem által készített tanulmány szerint már a 24 órás ébrenlét is hallucinációkat okozhat az érzékenyebbeknél, de még a strapabíróbbak mentális és fizikai egészségét is felborítja. Egy magyar televíziós műsorvezető, Tokár Tomi videóra vette, hogy érzi magát 48 óra ébrenlét közben, a felvétel ide kattintva megnézhető, de a lényeg: ne próbáljuk ki!
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock

Magyarok: kütyüzve rosszul keveset

Több felmérés is megerősítette, hogy nemzetközi viszonylatban a magyarok a kifejezetten rossz alvók. Nemrég az Aludj jól, Magyarország! Program  több mint hatezer résztvevővel készített alvásfelmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettek többsége (63%) 9 és 11 óra között fekszik le, a lefekvés előtti egy órában, illetve közvetlenül az alvás előtt is tévézéssel és/vagy okoseszközökkel tölti az idejét, a válaszadók 13 százaléka ráadásul ezekkel is alszik el. A szakemberek szerint ez kifejezetten ártalmas, ugyanis olyan rövid hullámhosszú, kék fényt bocsátanak ki, amely aktiválja a „belső órát”, ezáltal csökkenti az álmosságért felelős melatonin hormon termelődését. Így aztán nem meglepő, hogy a válaszadók egyharmadának (33%) több mint fél órába telik az elalvás, és az éjszaka sem túl pihentető. A megkérdezettek 30 százaléka 6 óránál kevesebbet alszik éjszakánként, minden második ember kevésnek érzi az alvásmennyiségét, 29 százalékuk a munkával, és az azzal járó stresszel hozza összefüggésbe a kevés alvást. A felmérés szerint meglepően kevesen (8%) alszanak zavartalanul. 10-ből átlagosan 6-an egy héten legfeljebb három nap kezdik kipihenten a napot. 

Jó munkához jó alvás kell

Az Egyesült Államok 1,2 millió munkanapot veszít évente az elégtelen alvás miatt, a brit és a német munkaadóknál is 200-200 ezer munkanapra rúg a hiány, de valószínűleg a magyar helyzet sem sokkal jobb. Egy, négy nagy amerikai vállalatot érintő kutatás szerint a kialvatlanság alkalmazottanként évente 2000 dolláros veszteséget jelent, országos szinten akár a GDP 2-3 százaléka is elveszhet az alváshiány miatt. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés ugyanis rontja a teljesítményt és növeli a hiányzások arányát. A kialvatlan dolgozók kevésbé lelkesek, romlik az önkontrolljuk és a viselkedésük. Az álmos, fáradt munkaerő nem hatékony: a kevesebb alvás alacsonyabb munkatempót és még az egyszerűbb feladatok lassabb elvégzését is eredményezi. A kialvatlan ember kevesebb és pontatlanabb döntést hoz, azokat is kapkodva. A kialvatlanság hatására a munkavállalók mindig a könnyebb ellenállás felé mozdulnak, kevésbé szorgalmasak és kreatívak. Ha a munkahelyi stressz miatt alszanak kevesebbet és másnap nem tudnak jól teljesíteni, az újabb stresszfaktort jelent, ami tovább nehezíti az alvást. Előfordul, hogy mivel nem végezték el a feladatukat, túlórázni is kényszerülnek, ami miatt később jutnak ágyba, és így is elindul a negatív spirál.
Szerző