Szijjártó Péter;Adria;luxusjacht;Szíjj László;

- Parlamenti munkára fognák a milliárdos luxusjachtról posztolgató Szijjártót

Nem adriai vizeken, hanem a külügyi bizottság előtt kérdezné a belarusz helyzetről Szijjártó Pétert a bizottság jobbikos alelnöke.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának összehívását kezdeményezte Brenner Koloman, a testület tagja, a parlament Jobbik által delegált alelnöke, hogy Szijjártó Péter szakminiszter meghallgatásával mihamarabb foglalkozni tudjanak a Fehéroroszországban kialakult helyzettel – írja az MTI.

Brenner keddi sajtótájékoztatóján beszélt tervéről: mint elmondta, benyújtott egy bizottsági állásfoglalás-tervezetet is, amelyben a parlament felszólítja a kormányt, hogy "azonnal, hezitálás nélkül álljon ki a belarusz nép szabadsága, függetlensége és a demokratikus módon megismételt, szabad választások mellett". 

Hangsúlyozta: a Jobbik számára fontosak a polgári demokratikus alapértékek, köztük az a szabadság is, amelynek eleme a fair, csalás és erőszak nélkül lebonyolított választás – az viszont aggodalommal tölti el, hogy

az egypárti, autoriter államokkal, köztük Oroszországgal, Kínával barátkozó magyar kormány nem foglalt állást a fehéroroszországi eseményekkel kapcsolatban.

Lázas munka folyik a luxusjachton

Brenner Koloman javaslata azután hangzott el, hogy az Átlátszó kiderítette: a minszki helyzet kapcsán nagy Facebook-aktivitást mutató Szijjártó Péter valójában nem dolgozószobájából tárgyal balti és lengyel kollégáival, hanem Szíjj László hétmilliárdos luxusjachtjáról telefonálgat, az Adriai-tenger partjáról  – vagyis a negyedik leggazdagabb magyar hajóján nyaral, akinek cégei nem mellesleg sorban nyerik a közbeszerzéseket.

A munkájáról bejegyzéseket küldő Szijjártó – vagy stábja – ráadásul olyan fotókkal illusztrálta a posztokat, amiken a külügyminiszter irodai környezetben, íróasztalánál dolgozik, telefonál.

Határozottan semmitmondó nyilatkozatok

Szijjártó eddig egyetlen egy üzenetében sem ítélte el a választási csalással újból hatalomra jutó Lukasenka-rezsim terrorját, bár közismert, hogy Minszk utcáiról rohamosztagosok gyűjtöttek be válogatás nélkül tüntetőket és járókelőket, kínozták napokon keresztül a bármilyen jogcím, gyanúsítás nélkül elhurcolt civileket. Ehelyett arról írt, hogy olyan megnyugtató megoldásokat kell találni, „melyek a párbeszéden alapulnak és az Európai Unió egységes álláspontját tükrözik.”

Legerősebb állítása eddig az volt, hogy a minszki események kapcsán a lengyel álláspontot támogatják – de azt nem tette hozzá, hogy mi is a lengyel álláspont: pedig Andzrej Duda lengyel elnök ésÉsztország, Lettország, Litvánia államfői közösen szólították fel Minszket a hatósági erőszak megfékezésére, a politikai foglyok szabadon bocsátására.

A költségvetési csalás gyanúját viszont felveti.