Előfizetés

Földi László szerint az is belefért volna, ha elsüllyesztik a Szijjártót fotózók csónakját

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.21. 10:29

Fotó: Németh Dániel / Átlátszó
Kémkedésben való részvétellel gyanúsította az Átlátszót a kormány kedvelt biztonsági szakértője, mert a luxusjachton nyaraló Szijjártó Péterről osztottak meg fényképeket.
Merényletnek minősül, hogy az Átlátszó tényfeltáró portál vagy segítőik csónakkal megközelítették és fotózták a Szijjártó Pétert szállító jachtot, épp ezért az is jogos válaszlépés lett volna, ha a külügyminiszter testőrsége elsüllyeszti a csónakot – fejtegette Földi László a Hitgyülekezet rádiójában, a Hit Rádióban.
Az Információs Hivatal egykori főigazgatóját a műsorvezető kérdezte az Átlátszó tényfeltáró anyagának nemzetbiztonsági vonzatairól – a riporter pedig akkor sem határolódott el, inkább csak kuncogott, amikor a nyilatkozó a csónak jogszerű elsüllyesztéséről, közvetve az újságírók megöléséről elmélkedett. (A lenti felvételen ez 10:26-nál hallható.)
Földi szerint amúgy már a cikk létrejötte is „felveti a kémkedés fogalmát”, mert kizárt, hogy az Átlátszónak olyan felszerelése, kapacitása, hálózati háttere lenne, hogy maguktól rátaláltak volna az Adriai-tengeren nyaralgató Szijjártóra – és azt fejtegette, hogy a lap valamilyen külföldi szolgálattal működött együtt. Épp ezért szerinte az újságírók legalább négy bűncselekményt követtek el: konspirált körülmények között megfigyeltek egy védett személyt, az adatokat nyilvánosságra hozták, ráadásul támadásként értékelhető az is, hogy megközelítették a jachtot – mert lehetett volna náluk páncéltörő rakéta is.
A volt hírszerzőnek a jelek szerint csak az nem jutott eszébe, hogy az oknyomozó lapok a világon mindenütt hasonló módszerekkel lepleznek le korrupciógyanúba keveredő politikusokat, akik – Szijjártó Pétertől eltérően – ezután bejelenthetik lemondásukat, akár csak az Ibiza-botrányba belebukó Heinz-Christian Strache, volt osztrák kancellár tette.
Földinek nem ez az első ilyen radikális nyilatkozata: 2017-ben Echo Tv-ben – még Tarlós István korábbi főpolgármester főtanácsadójaként –  arról beszélt, hogy a menekülteket segítő civil aktivisták háborús bűnösök, akiket likvidálni is lehet. Tarlós ezután eltiltotta a hasonló nyilatkozatoktól, Földi pedig válaszként nyíltan, a médiában jelentette be felmondását.

Augusztus vége után is lehet online nyelvvizsgázni

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.21. 09:47

Fotó: Népszava
Az újabb döntés már határidő rögzítése nélkül teremti meg ennek jogszabályi feltételeit.
A járványügyi veszélyhelyzet idején bevezetett lehetőség népszerűnek bizonyult, májustól augusztus közepéig mintegy hétezer online nyelvvizsgát tettek, közel ötezret sikeresen. A napokban megjelent kormányrendelet értelmében az erre alkalmas és megfelelően felkészült vizsgaközpontok újabb határidő meghatározása nélkül, a továbbiakban is szervezhetnek online nyelvvizsgát – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint május elején három vizsgaközpont kis létszámokon próbálta ki az újfajta vizsgáztatási módot, amely iránt a kezdetektől komoly érdeklődés volt. A járványügyi veszélyhelyzet idejére egészségvédelmi okokból megnyitott lehetőséget a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezések augusztus végéig hosszabbították meg.
Az újabb döntés már határidő rögzítése nélkül teremti meg az online vizsgáztatás jogszabályi feltételeit a továbbiakra is

– írták.

Ismertették, hogy az online nyelvvizsgáztatáskor alapvető elvárás a vizsgázó azonosításának megfelelő biztosítása, a vizsgázó és a vizsgaközpont közötti informatikai kapcsolat folyamatos fennállása. A vizsgaközpontoknak egyértelműen ki kell zárniuk annak lehetőségét, hogy a vizsgázó más embertől származó, meg nem engedett segítséget vegyen igénybe.
A módosításnak köszönhetően a vizsgázók akkreditált vizsgahelyszín helyett, elektronikus úton bárhol, akár otthon is letehetik a nyelvvizsgát.

A kényelmes és korszerű megoldás ősztől nem csupán veszélyhelyzeti intézkedésként alkalmazható, beépül a szolgáltatás nyújtására felkészült vizsgaközpontok általános gyakorlatába – olvasható a közleményben.

Orbán: Aki látni akarja a tengert, most nézze meg, szeptembertől szigorítunk

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.21. 09:46

Fotó: AFP/Anadolu Agency
A miniszterelnök a járványhelyzetről, növekedési tervekről beszélt a közrádióban – majd megvédte Szijjártó bevásárlásait, és jóízűen kommunistázott egyet.
Szeptember elsejétől felhagyunk az országok zöld-sárga-piros besorolásával, és az eddiginél szigorúbb járványügyi intézkedések jönnek – jelentette be Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök szerint ezt az indokolja, hogy külföldön jelentősen rosszabb a járványhelyzet a magyarnál, és jelenleg a fertőzés külföldről történő behurcolása jelenti a legnagyobb veszélyt. Aki látni szeretné még a tengert, most nézze meg, különösen, ha déli országokba utazna, mert szeptembertől határvédelmi intézkedések nehezíthetik meg a dolgát – figyelmeztetett Orbán, aki az idősek védelmével, és a hagyományos iskolakezdés fontosságával indokolta a tervezett szigorításokat.

A diákok több mint 10 százaléka eltűnt az oktatásból

Orbán elismerte, hogy a járvány első hullámában bevezetett digitális oktatás nem jelentetett tökéletes megoldást: mint mondta,
a diákok több mint 10 százaléka eltűnt a rendszerből, és csak alkalmanként vett részt a tanításban

 – szeptembertől ezért az ő felzárkóztatásuk is plusz munkát ad a pedagógusoknak. Meg kell védenünk a hagyományos, személyes találkozáson alapuló tanítást – fejtegette az interjúban.

Szijjártónak nincs miért izgulnia

A járvány kapcsán Orbán megköszönte a hazai szakértők munkáját, akik mindenben segítségére voltak – a hazai felkészültséggel szerinte emberek tízezreinek életét lehetett megmenteni, ami Nyugat-Európában nem sikerült. Amíg nincs vakcina, addig marad a bizonytalan helyzet. A fejlesztők már most zsibvásári módon kínálgatják saját oltószerüket, de jó a remény arra, hogy valamilyen vakcina azért elérhető lesz számunkra – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy ahogy a járvány első hulláma idején, Magyarország most is kinyújtotta csápjait.
Egyúttal kiállt a külügyminisztérium – tehát közvetve Szijjártó Péter mellett is – a túlárazott, 300 milliárdos lélegeztetőgép-beszerzések ügyében.
„Ha háromszor ennyit kellett volna fizetni a lélegeztetőgépekért, akkor annyit fizettünk volna, mert a magyar emberek életének védelméért mindent meg kell tenni”

 – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy Magyarország már beindította saját lélegeztetőgép-gyártását is, és ezen a területen a világ élvonalába kerülhetünk majd. Szijjártó korrupciós aggályokat felvető adriai luxusnyaralása Szíjj László jachtján nem került szóba a beszélgetés során, ám ez a hallgatás is jelzésértékű lehet.
A yachtozás nem került elő
Fotó: Németh Dániel / Átlátszó

Kétéves tervet rendelt a miniszterelnök

A közrádió riportere az első negyedéves, 13,5 százalékos gazdasági visszaesésről is kérdezte a miniszterelnököt. Orbán szerint eddig a gazdaság védelmén dolgoztak – többek között hitelmoratórium bevezetésével, a munkahelyeket megőrző támogatásokkal – de szeptembertől már egy két évre szóló növekedési programon fognak dolgozni, augusztus 20-án Orbán erre adott ki megrendelést az érintett minisztereknek és a szakértői gárdának.

Orbán a honfoglaláskori Magyarországban hisz

Orbán egyúttal ízelítőt adott abból, milyen geopolitikai elképzeléseket dédelget: szerinte az elmúlt 150 évben a közjogias gondolkodás határozta meg a magyar politikai élet működését – de nem szabad elfeledkezni az 850 év örökségéről, amikor nagyban gondolkodtunk. 
„Magyarország most is ott van, ahol a honfoglalók kialakították: a nagyfiúk pedig továbbra is a németek, oroszok, törökök”

– fejtegette Orbán Viktor. A helyzet annyiban azonban változott is, hogy a közép-európai térségben élők már nem a nagy protektorok – a török Porta, a Habsburgok vagy az orosz cár kegyeit keresik – hanem felismerték egymásra utaltságukat.  Össze kell állnunk, közös érdeket követve. Van Közép-Európában egy vezérhajó, a 40 milliós lakosú, jelentős gazdasági és katonai erőt felmutató Lengyelország, hozzá igazodva érdemes meghatározni helyzetünket. Ha jól tárgyalunk, jobban fogunk fejlődni, mintha külső védelmezőkkel egyezkednénk – mondta a miniszterelnök, részben megismételve augusztus 20-i beszédének üzenetét. Orbán saját diplomáciai érdemeiről is elismerően beszélt: szerinte Trianon óta nem volt olyan jó a viszony a szomszédos országokkal, mint amilyet ő alakított ki az elmúlt tíz évben Szerbiával, Szlovákiával – hiszen a szomszédok is felismerték, hogy aki a magyarokkal akar együttműködni, az jól jár.

Kommunistázva üzent Gyurcsány Ferencnek

A beszélgetés végén Nagy Katalin műsorvezető Gyurcsány Ferenc Vidnyánszky Attilának küldött üzenetéről kérdezte a miniszterelnököt – a DK elnöke azt ígérte a Színház és Filmművészeti Egyetem vezetését kormányzati támogatással megszerző Vidnyánszkynak, hogy ha Orbán bukik, az SZFE elnöke földönfutó lesz. Orbán erre egyszerűen lekommunistázta Gyurcsányt, majd azt fejtegette, hogy nincs meglepetés, korábban ők csinálták a kuláklistákat, ők távolították el a horthysta tiszteket a hadseregből – miért is gondolná bárki, hogy mára megváltoztak volna. Hogy milyen alapon kommunistázta le Orbán Viktor Gyurcsányt, az a beszélgetésből nem derült ki, a miniszterelnök azonban axiómának tekintette kijelentését. Tamás Gáspár Miklóst idézve azt mondta, „a kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna” – majd idézett a „Könyvből”, vagyis a Bibliából: „Aki kardot ránt, kard által vész el”.