Mintegy 20-30 százalékkal több lakást lehet hosszú távra kibérelni jelenleg Budapesten, ráadásul 15-30 százalékkal olcsóbban, mint tavaly ilyenkor. Már a belvárosban is találni havi 120-150 ezer forintért kiadó ingatlant, holott ez az árfekvés korábban a külvárosra volt jellemző – derül ki a Duna House ingatlanközvetítő hálózat adataiból. A háttérben a koronavírusválság áll, hiszen korábban a belvárosi bérlők 80 százalékát a külföldi turisták és diákok tették ki. A járványhelyzet miatt azonban a külföldiek szinte teljesen eltűntek a fővárosból. Az addig a rövidtávú szobáztatásból élő lakástulajdonosok ezért egyre inkább hosszú távra adják ki ingatlanaikat, így szélesebb a választék, és csökkennek az árak is.
Mindeddig ráadásul elenyésző számú külföldi diák érdeklődött a kiadó lakások iránt. A magyar hallgatók így most olcsóbb és jobb minőségű lakások közül válogathatnak, egy bérelt lakás már a kollégiumi elhelyezésnek is versenyképes alternatívája lehet – véli Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. A hálózat adatai szerint nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki egyetemi nagyvárosokban is érződik a külföldi diákok csökkenő érdeklődése, itt azonban a turizmus okozta kiesés nem olyan jelentős, mint Budapesten. Debrecenben, Szegeden és Pécsett havi 90 és 130 ezer forintért lehet megfelelő lakást találni, miközben korábban még sokkal ritkább volt a 100 ezer forint alatt hirdetett lakás.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com együttműködéséből megszületett, csütörtökön bemutatott új lakbérindexből ugyanakkor az is kiderül: hiába estek a bérleti díjak a járvány miatt, még így is jóval – régiótól függően 17-61 százalékkal – többet kell fizetni, mint öt évvel ezelőtt. Az átlagos havi lakbér Budapesten 2015 első felében 140 ezer forint volt. Az idei év elejére ez 175 ezer forintra ugrott, a második negyedévre viszont 156 ezer forintra csökkent. A vidéki városokban és megyei jogú városokban is hasonló folyamatok zajlottak le: előbbiekben öt éve 123 ezer, az idei második negyedévben 138 ezer forintot kellett fizetni, utóbbiakban 90 ezer után 108 ezer forintot. A járvány miatt nagyjából a 2018-as szintre estek tehát vissza az árak.
A két szervezet egy évvel ezelőtt kötött együttműködési megállapodást, amelynek értelmében az ingatlan.com egyedi (de azonosításra alkalmatlan) adatokat ad át a KSH-nak, és ezekből statisztikai számítások készülnek. Ez az adatállomány olyan elemzési lehetőségeket teremt, amely az elkülönült adatrendszerekben sem a KSH, sem az ingatlan.com számára nem lenne lehetséges.
Az elmúlt 30 évben, amióta piaci alapokra került a lakásbérlés, nem volt olyan hivatalos platform, ahol nyomon lehetett volna követni a lakásbérleti piac változásait. Sokan egyébként is feketén adják ki lakásukat, de még aki adózik is utána, annál is csak annyi látszik a bevallás egyik sorában, hogy mekkora jövedelme származott a lakáskiadásból – mondta érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A hirdetési portál viszont többszázezer egyedi hirdetést tartalmazó adatbázissal rendelkezik, jelenleg is 22 ezer kiadó lakás adatai található meg rajta. Ezeket 2015-ig visszamenőleg kapcsolják össze a KSH adatbázisával.
Ez alapján az látszik, hogy magánhirdetők most 43, az ingatlanközvetítő irodák pedig több mint 25 százalékkal kínálják drágábban a kiadó lakásokat, mint öt éve. Az eltérés oka, hogy a közvetítői kínálatban eleve drágább lakások szerepeltek: egyrészt mert jobb minőségűek és nagyobbak, másrészt a jutalékos rendszer is dob az árakon. Ehhez zárkóztak fel az utóbbi években a gyorsabb ütemű drágulással a lakásukat magánúton kiadók is, amelyektől azonban még mindig olcsóbban lehet lakást bérelni.
