Előfizetés

Az Alapjogokért Központ kerti partija után került karanténba több kormánytag

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.27. 21:51

Fotó: Illyés Tibor / MTI
A kormányközeli szervezet „magánrendezvényt” tartott szombaton.
Az Alapjogokért Központ szombati magánrendezvénye volt az a szabadtéri esemény, melynek egyik résztvevőjének a koronavírus tesztje pozitív lett – erősítette meg az ATV  kérdésére Szánthó Miklós. A kormányközeli jogi elemző-és kutatóintézet igazgatója, a KESMA elnöke ezen túlmenően nem kívánt nyilatkozni.
24.hu úgy tudja, a Veszprém megyei Úrkút melletti kúrián tartották a rendezvényt. A programon részt vett Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója, akinek koronavírus-tesztje később pozitív lett. Mint arról korábban már beszámoltunk, a kormányzati buli után karanténba került Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára is. A Kormányzati Tájékoztatási Központ csütörtökön azt is közölte: Kovács Zoltán és Dömötör Csaba államtitkárok, valamint Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője otthoni karanténban tartózkodnak. Varga Judit egy Facebook-posztban tudatta, hogy hétfőn egy fertőzött személlyel találkozott, és szintén karanténba vonult.

A pótfelvételi sem javított a drámai adatokon

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.08.27. 20:20

Fotó: Népszava
A tavaszi felvételin rekord alacsony volt a jelentkezők száma: 91,4 ezren döntöttek úgy, hogy megpróbálnak bejutni valamelyik egyetemre, ami 20 ezerrel kevesebb jelentkezőt jelentett 2019-hez képest.
Nyilvánosságra hozták csütörtökön az idei egyetemi pótfelvételi ponthatárait, a besorolási határozatok pedig péntektől válnak majd elérhetővé. Bár a mostani eljárásban fontos változás volt, hogy az elmúlt évektől eltérően idén több képzési területen állami ösztöndíjas formában is lehetett pótfelvételizni, a jelentkezők száma alig változott tavalyhoz képest: az Oktatási Hivatal adatai szerint 9556 érvényes jelentkezés érkezett most, miközben 2019-ben 9300. A felvettek aránya sem változott számottevően: 6596 jelentkező pótfelvételije zárult sikeresen, ami mindössze 154-el több, mint tavaly. A pótfelvételi lehetőségével azok élhettek, akiket az általános eljárásban nem vettek fel, vagy korábban nem adtak be jelentkezést. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája abban bízott, az államilag támogatott képzések kiterjesztése a pótfelvételi eljárásra több továbbtanulni vágyót vonzhat majd, miután a tavaszi felvételin rekord alacsony volt a jelentkezők száma: 91,4 ezren döntöttek úgy, hogy megpróbálnak bejutni valamelyik egyetemre, ami 20 ezerrel kevesebb jelentkezőt jelentett 2019-hez képest. A felvettek száma is drasztikusan csökkent: az általános felvételi eljárásban 68,1 ezren jutottak be a felsőoktatásba, ami 10 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és az elmúlt 19 évben egyszer sem volt ilyen alacsony. Ami az egyes képzési területeket illeti: az egyik legnagyobb visszaesés a pedagógusképzésben volt. Míg tavaly 17,4 ezren jelentkeztek valamilyen pedagógus szakra, idén 37 százalékkal kevesebben, 11,1 ezren. Közülük a nyári ponthatárhúzás nyomán 6418 tanulót vettek fel (2019-ben 8984-et). A pótfelvételin viszont ez a képzési terület volt a legnépszerűbb: állami ösztöndíjas pedagógusképzésre 906-an jelentkeztek, közülük 615-en örülhettek. Vagyis szeptemberben 7033-an kezdhetik meg tanulmányaikat valamelyik pedagógus szakon. Ám a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint ez továbbra is vészesen kevés. A tapasztalatok alapján a felvettek mintegy fele jut el a diplomáig, s közülük sem áll mindenki tanárnak. A fiatal pedagógusok körében a korai pályaelhagyás is jelentős. Miközben a PSZ számításai szerint a következő öt évben mintegy 6500 pedagógus megy majd nyugdíjba.

Pintér szerint semmi közünk hozzá, hogy mit tartalmaz az egészségügy reformjáról szóló, 352 milliós tanulmány

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.27. 18:53
Pintér Sándor belügyminiszter
Fotó: Népszava
Tíz évre titkosították a Belügyminisztérium által megrendelt, közpénzből kifizetett dokumentumot.
Hiába szerette volna megismerni az MSZP két politikusa, Bangóné Borbély Ildikó, és az EP-képviselő Ujhelyi István is azt a tanulmányt, amit Pintér Sándor tárcája rendelt meg a Boston Consulting Grouptól (BCG), a magyar egészségügyi rendszer reformjára.

Mi fizetjük, rólunk szól, mégsem ránk tartozik

A K-Monitor nyomán, júniusban szivárgott ki, hogy a Belügyminisztérium a nemzetközi tanácsadó céget bízta meg a munkával, és bruttó 352 millió forintot fizetett ki a dokumentum elkészítéséért. 
A tanulmány tartalmának megismerése közérdek lenne – nem csak azért, mert adóforintokból fizettek érte, de azért is, mert az egészségügyi ellátórendszer helyzete és jövője minden magyart érint.

Erre hivatkozott parlamenti kérdésében Bangóné is, aki hozzátette, úgy tudja, hogy a BCG-nek augusztus 7-i határidővel kellett elkészítse az anyagot. Ő és Ujhelyi István emellett közérdekű adatigénylést is benyújtott a témában – hasztalanul.
Pintér Sándor válasza szerint ugyanis 
„az érintett dokumentumok a Kormány számára készített, olyan döntés-előkészítő adatokat tartalmazó iratok, amelyek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak.”

A levelezést korábban a Portfolio.hu szúrta ki. 

Ujhelyi bíróságra menne

A kormánytól nem szokatlan megoldás a titkosítás – korábban így rejtették el a 700 milliárdos Budapest-Belgrád vasúti építkezés dokumentumait is a nyilvánosság elől. Ujhelyi azonban nem adja fel, és Facebook-bejegyzése szerint a bíróságon perelné ki a dokumentumokat. 

Uniformizálhatják az egészségügyet

Hogy a tanulmány mit tartalmaz, arról csak háttérinformációink vannak: a Népszava úgy tudja, hogy a reform döntéselőkészítői a közfinanszírozott ellátásokat egyértelműen továbbra is adóforintokból állnák, és nincs jele annak, hogy külső forrásokat, például biztosítói pénzeket vonnának be. Ezzel párhuzamosan fölszámolnák a tulajdonformák sokféleségét az alapellátásban és a kórházi szektorban is, a teljes egészségügyi rendszerben. Egyetlen hivatal irányíthatná a szolgáltatók beszerzéseit, fejlesztését éppúgy mint a személyzeti politikáját. Úgy tudjuk szó van arról is: a kórházi ellátást úgy szerveznék újjá területi egységenként, hogy ahhoz hozzátartozzon a szak- és alapellátás is.  

Szlovákiában nem féltek a nyilvánosságtól

A BCG-t Szlovákiában is felkérték az egészségügyi reformtervek elkészítésére, ahogy erről lapunk korábban írt – érdekes módon azonban ott nyilvános vita folyt a tanulmányról, a kormány pedig nem érezte úgy, hogy tíz évre el kell zárnia „avatatlan szemek” elől a tanulmányt.