Előfizetés

Hajcsavarókat és hajszárítókat vittek nők Nancy Pelosi háza elé, amiért kinyittatott magának egy fodrászatot a házelnök

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.05. 08:29
Nancy Pelosi demokrata párti házelnök
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Pelosi azt állította, hogy a fodrászat „tőrbe csalta”.
Hajcsavarókat és hajszárítókat aggattak magukat „haragos fodrászvendégeknek” nevező nők pénteken Nancy Pelosi demokrata párti amerikai házelnök San Franciscóban lévő háza előtt egy fára, tiltakozásul, hogy a politikus a minap kinyittatott egy fodrászatot magának a tilalom ellenére.
A San Francisco Chronicle című lap beszámolója szerint a nők haragos nevük ellenére békésen viselkedtek.
Nancy Pelosi 80 éves. Bár nyilvánvalóan tudomása volt arról, hogy San Francisco polgármesterének rendeletére a koronavírus-járvány miatt az összes fodrászatnak és szépségszalonnak zárva kell tartania, ő mégis kinyittatta az egyiket, ráadásul maszk sem volt rajta, amit az üzlet biztonsági kamerája rögzített.
Miután a felvétel nyilvánosságra került, Pelosi azt állította, hogy 
a fodrászat „tőrbe csalta”, mert azt mondták neki, hogy egyszerre egy vendéget fogadni tudnak.

Ezek után bocsánatkérést követelt a fodrászszalon tulajdonosától.

A járványtól megroggyant Oroszország most is nagyon nagyban gondolkodik

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2020.09.05. 08:00
Uszt-Lugát már egyenesen Amszterdam versenytársának vizionálják
Fotó: FOTÓ UST-LUGA COMPANY
Hosszan lehetne sorolni, milyen, főként állami forrásokból megvalósuló, nagyszabású ipari és infrastrukturális építkezések folynak szerte az országban.
A koronavírus járványtól megroggyant Oroszország továbbra is gigantikus tervek kidolgozásán, sőt megvalósításán dolgozik, amelyek még egy ereje teljében lévő nagyhatalom erőforrásait is próbára tennék. Hosszan lehetne sorolni, milyen, főként állami forrásokból megvalósuló, nagyszabású ipari és infrastrukturális építkezések folynak szerte az országban. A világ második legnagyobb földgázfeldolgozója évi 40 milliárd köbméter teljesítményével az Amuri lesz. A távol-keleti Szvabódnij város mellett épülő üzemben a kínai exportra szánt gázt dolgozzák majd fel. A gyár héliumtermelése is számottevő lesz: 60 millió köbméter évente. 2015-ben láttak hozzá az építkezéshez, és 2025-re szándékoznak teljesen befejezni. 790 milliárd rubelre becsülik a beruházás nagyságát (egy rubel jelenleg négy forintot ér). Már működik Szibériában Oroszország legnagyobb petrolkémiai komplexuma, amely 650 milliárd rubelért épült. Az irkutszki létesítmény maximális kapacitása évi 500 ezer tonna polipropilén. A sok száz milliárd rubeles beruházások közé tartozik az észak-szibériai Jamal-félszigeten épülő gázfeldolgozó, Volgográd közelében egy bányászati és feldolgozó üzem, a Permi régióban egy műtrágyagyár, Bogucsanszkban pedig egy alumíniumkohó. Különösen figyelemre méltó az a Szentpétervár közelében, a Finn-öböl déli partján több mint 2.1 milliárd dollárért (mintegy 160 milliárd rubelért) modernizálódó kikötő. Uszt-Lugával akarják kiváltani azokat az észt és lett kikötőket, amelyeket korábban Oroszország árutranzitra használt. 2022-re szeretnék elérni az évi 200 millió tonna áruforgalmat (2019-ben ennek csak a fele volt), 2030-ra pedig Rotterdam után a világ második legnagyobb kikötőjéé álmodják ide. A lehetőség Kínát sem hagyja hidegen, szeretne bekapcsolódni, hogy saját létesítménnyel innen nyisson új ablakot Európára. Közben az eredetileg alig kétezres falu lakossága több tízezresre duzzad – ez az első teljesen új város, amely a Szovjetunió felbomlása után épült. Ezzel Uszt-Luga nem lesz sokáig egyedül, Egyre-másra kerülnek nyilvánosságra azok a nagyszabású tervek, amelyek együtt járnak új települések, egész kisvárosok létrejöttével, a jelek szerint a járvány ellenére sehol nem állt le teljesen a munka. A Kreml a legnagyobb gazdasági nehézségek közepette is megkülönböztetett figyelmet fordít az Északi-sarkvidék és ezzel szoros összefüggésben az északi flotta fejlesztésére. Augusztusi hír, hogy a védelmi minisztérium létrehozza a sarkvidéken az „úszó benzinkutak” flottáját. A sorozat Pasin akadémikus nevét viselő vezérhajója idén elkészült, és már szolgálatba is állt az Északi flotta kötelékében, néhány éven belül pedig hat ilyen tartályhajó áll majd bevetésre készen. Nemcsak arról van szó, hogy ezek a tartályhajók üzemanyaggal látják majd el az itt közlekedő hajókat, hanem arról is, hogy a sarkvidéki orosz infrastruktúra szerves részeivé válnak. Az Északi-sarkvidék part menti infrastruktúrája számára is biztosítani fogják az erőforrásokat. Technológiai értelemben mindezt elhomályosítja az orosz atomipar hivatalos lapjának nyári közlése, amely szerint avatásra kész a minden eddiginél nagyobb jégtörő, az új generációs „Artyika”. A 173 méter hosszú, 34 méter széles, 33,5 ezer tonna vízkiszorítású atomjégtörő a három méter vastagságú jéggel is megbirkózik, de alkalmazható a szokásosnál sekélyebb vizeken, sőt a nagyobb folyókon is. A hajó azonban csak jövőre éri el teljes kapacitását, miután lecserélik hajtóművének egyik, az építés közben megrongálódott. Addig is képes azonban arra, hogy utat törjön a nyersanyagot szállító hajókaravánok számára. Atomreaktorát csak hét évente kell feltölteni. Közben már döntés született egy minden eddiginél nagyobb, Rosszija (Oroszország) nevű atomjégtörő felépítéséről, amelyet 7 év alatt szeretnének elkészíteni. Több mint kétszáz méter hosszú, az „Artyikánál” kétszer erősebb, 75 ezer lóerős lesz, az ára pedig legalább a háromszorosa, 120 milliárd rubel (1.6 milliárd dollár). Az orosz kommentátorok nem kis büszkeséggel állapítják meg, hogy ezen a téren az Egyesült Államok lemaradt. Nincs atommeghajtású jégtörője, nagy és közepes kapacitású jégtörője is összesen csak kettő. Igaz, nincsenek is olyan nagyszabású tervei az északi sarkvidéken, mint Oroszországnak. 

Szabad Szemmel: az Európai Bizottság bízik benne, hogy az Orbán-kormány nem teketóriázik

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.09.05. 07:47

Az EU a határzár kapcsán készül elfogadtatni pár javaslatot a magyar kabinettel.

Euractiv

Az EU belügyi biztosa azt mondta: Magyarország mindig is villámgyorsan hoz döntéseket a határok ügyében, de ugyanilyen szélsebes, amikor módosítani kell azokat, mivel látni, hogy egy sor gondot okoznak. Ezért Ylva Johansson azt gondolja, hogy a magyar kormány nem fog teketóriázni és ezúttal is gyorsan fog lépni, azaz követi a Bizottság frissen közzétett ajánlásait, amint azokat elfogadja az Európai Tanács. Hozzátette, hogy minden korlátozásnak arányosnak és diszkriminációmentesnek kell lennie, amivel a jelek szerint az egyoldalúan vezetett magyar határzárra utalt. Ám mint ismeretes, annak hatálya alól – Babis közbenjárása nyomán – előbb kivonták a cseheket, majd a lengyeleket és a szlovákokat is. Brüsszel kifogásolja azt is, hogy a magyar fél nem tájékoztatta előre a tervezett lépésről, ezért az EU levélben fejezte ki rosszallását. Orbán ugyanakkor arról beszélt a tegnapi rádióinterjúban, hogy a brüsszeli bürokratáknak meg kell érteniük: járványügyben igen szoros az együttműködés a V4-ek között és, hogy polgáraik más elbánást élveznek, mint a többiek, az normális, jól végiggondolt döntés volt. Johansson egyébként azért állt a nyilvánosság elé, mert a Bizottság egy sok ajánlást tett közzé, éppen azért, hogy a tagállamok összehangolják az utazási korlátozásokat, és így egyetlen nemzet polgárait se érhessen hátrányos megkülönböztetés. Így pl. a tagok egységes szempontok alapján bírálnák el, a járvány szempontjából mennyire veszélyesek az egyes államok a földrészen. Mint mondta, a cél az, hogy fenntartsák a Schengeni rendszert. Ennek érdekében az Európai Betegségmegelőzési Központ rendszeresen közzétenné az egyes országok besorolását és a megszorításokra készülő kormányok ennek alapján léphetnének, előtte azonban szólniuk kell Brüsszelnek, valamint a többi 26 partnernek.

Kurier

Magyarország máris enyhít a kedden elhatározott szigorú határzáron: mától ismét megnyitnak négy átkelőhelyet az osztrák határon. A bécsi magyar nagykövetség honlapján közzétett tájékoztató szerint Zsiráról, Bozsokról, Alsószölnökről és Szentpéterfáról van szó. Mind a négy helyen ingázók, illetve olyanok mehetnek át, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. A könnyítést a burgenlandi Agrárkamara járta ki a magyar hatóságoknál, mert így az érintetteknek nem kell nagy kerülőt tenniük, hogy eljussanak a munkába. Másik 10 határállomást kezdettől fogva használni lehet, hetet éjjel-nappal, a másik hármat pedig reggeltől estig.

Der Standard

Az európai államok a járvány kezdetén reflexszerűen nemzetállami korlátozásokhoz folyamodtak, de gyorsan rájöttek, hogy a bezárkózás nem jó, mert az árt a gazdaságnak. Azaz ezúttal nem tud megélénkülni a nacionalizmus, mert gyorsan beleütközik a gazdasági érdekekbe. Ezt Ivan Krasztev, a neves bolgár politológus mondta a lapnak adott interjúban. Az emberek pedig arra döbbentek rá a házi karanténban, hogy más országok is ugyanilyen cipőben járnak és már csak ezért sem működik ez esetben a nacionalizmus. Nem úgy, mint a menekültválság idején. Viszont éppen a tapasztalatok alapján azt még a nacionalisták is kénytelenek elismerni, hogy az EU erősítése országuk szuverenitását is növeli. A kis államok immár látják, hogy az unión kívül nincs esélyük. De a legnagyobb változáson Németország ment át és ez igen jelentős Európa szempontjából. Emellett feltűnő, hogy a populisták ezúttal nem tudnak sikeresek lenni, mert itt nem lehet általában félelmet és elégedetlenséget kelteni. A vírus teljesen konkrét, és gyakorlati megoldást kell felmutatni vele szemben. A pánikkeltés nem segít, a ragály mindenkit egyaránt fenyeget. Így az emberek még abba is belenyugszanak, hogy az állam figyelje őket. Halandóak lemondani az egyéni szabadságjogok egy részéről, mert érzékelik, hogy az jó a társadalom számára. Itt egyébként nem az etnikai nacionalizmus jelentkezett, mint 2015-ben, különösen Kelet-Európában. Nem a származás a fontos, hanem, hogy ki hol lakik. Az országok tavasszal bezárkóztak, de aki a területükön él, azt védték, állampolgárságtól függetlenül. Vagyis ez újfajta, befogadó nacionalizmus volt. Az pedig, hogy leengedték a határsorompókat, szinte természetes, mert a történelem során ez sűrűn előfordult járványok vagy pl. forradalmak idején.

Reuters

Az Európai Tanács elnöke elismerte, a jogállami kritériumok bevezetése akadályozza leginkább a koronavírus miatt szükségessé vált mentőcsomag bevezetését. Tehát hogy milyen demokratikus normák érvényesüléséhez kössék a gazdasági támogatást. Charles Michel azt mondta, nincs abban semmi új, hogy jogállami mechanizmust kívánnak bevezetni, de meg kell találni a megoldást és meg is fogják találni. Mint emlékezetes, az állam- és kormányfők júliusban 750 milliárd eurót szavaztak meg az egyes gazdaságok fellendítésére, ám azt még jóvá kell hagyni Strasbourgban, valamint a tagországokban is. Orbán Viktor azonban azt közölte, hogy az Országgyűlés áldásáról csak akkor lehet szó, ha a jogállami feltételek nem akadályozzák a magyar törekvéseket. Ő és a lengyel euroszkeptikus vezetés már jó ideje vitában áll az EU-val a demokrácia visszaszorítása miatt. Azzal vádolják, hogy aláássa az igazságszolgáltatás, a sajtó, a tudomány és a civil szféra függetlenségét. Épp ezért a legutóbbi uniós csúcs csupán homályos írta körbe a jogállami kikötéséket, nehogy Budapest és Varsó vétózzon. Az EP azonban kemény biztosítékokat akar. A fő gond ugyanakkor az, hogy a spanyolok és az olaszok minél gyorsabban pénzt szeretnének kapni, hogy túljussanak a fertőzés okozta gazdasági megpróbáltatásokon.

Independent

A kommentár azt tanácsolja Trump ellenfeleinek, hogy vegyék ki a hazafias kártyát az elnök kezéből és mutassák meg, hogy igazából ő a nép ellensége. Idáig ugyanis a politikus és a többi populista sikeresen állították be magukat a nemzet nacionalista megmentőjeként, noha közben felmérhetetlen károkat okoztak országuknak. A módszer a mószer, vagyis, hogy mindenfélével megvádolják ellenfeleiket, ami persze nem igaz, így cinikus, de a másik nyilvános védekezésre kényszerül. És pont ez a lényeg. Trump mesterien alkalmazza ezt az eszközt. A maga számára előnyös terepre kényszeríti ily módon Bident. És eltereli a figyelmet a járvány siralmas kezeléséről. Hasonló módon jár el a többi populista-nacionalista vezető, mint Orbán, Erdogan vagy az indiai államfő. Trumpnak az az előnye velük szemben, hogy ellenfelei alábecsülik a képességeit. Merthogy durva, tudatlan és hazudozik. De az információ manipulálásában veri Orbánt, valamint a török és az indiai vezetőt is, mert neki ellenséges sajtóval kell megküzdenie, a többiek viszont többnyire már felszámolták a kritikus szerkesztőségeket. Tudja, miként kell valami megdöbbentőt mondania ahhoz, hogy azt ne hagyhassák figyelmen kívül a hírszerkesztők. Ösztönösen ráérzett arra, hogy a páratlan híráradat közepette magára kell vonnia a figyelmet. Erre szolgálnak számára a mániákusnak tűnő twitter üzenetek is. De mivel kormánya nem működik, korrupt és még nem is ért a feladatához, egészen rendkívüli, hogy a másik oldal nem tud kemény ütést bevinni neki. Lásd az orosz beavatkozás ügyét. De az ellenzék ugyanilyen zavarodott Brazíliától Izraelig, Magyarországtól Indiáig, Törökországtól a Fülöp-szigetekig. A populista vezetők nem úgy tűnnek, hogy ki lehet billenteni őket a hatalomból, ha egyszer már megszerezték azt. A kudarcban az a közös, hogy ezek a rezsimek kisajátították a hazafiságot, a nacionalizmus tartja össze őket.

Financial Times

A vezércikk összehangolt stratégiát sürget a Nyugat részéről, nehogy megismétlődjön a Navalnij-ügy. Hogy két évvel egy volt orosz kettős ügynök és a lánya ellen megkísérelt merénylet után ismét elővették a betiltott katonai idegmérget, az iszonyatos. A célja alighanem az volt, hogy szamárfület mutasson a szabad világnak. Világosan rávilágít, milyen messze van Putyin Oroszországa egy „normális” rendszertől. Az államra vetülő gyanú miatt minden kormány kaparná magát, hogy megtalálja a tettest (már ha nem ő adott megbízást a mérgezésre). Moszkva azonban elutasította a vizsgálatot, megkérdőjelezte a bizonyítékokat. És mivel azokkal Németország állt elő, a Kreml most azt állítja, hogy le akarják járatni, de ez teljes képtelenség. Berlin jó viszonyra törekszik az oroszokkal. Ugyanakkor Putyin nem egyszerűen nem akarja tartani magát a demokratikus nyugati normákhoz, hanem próbálja azokat aláásni. Az eddiginél átfogóbb stratégia kell ahhoz, hogy módosítson a szándékain. Ezt az energiával és az épülő Északi Áramlat 2 gázvezetékkel kell kezdeni. Utóbbi forszírozásának egyértelműen politikai indokai vannak, hogy ti. a szállítás útvonala ne Ukrajnán át haladjon. Még a CDU-ban is elismerik, hogy jutalom volna Putyin számára, ha elkészül a csőrendszer. Ha viszont a németek most elállnak tőle, az megkönnyíti, hogy az USÁ-t is fokozottan bevonják a szankciókba. És ha Európa hajlandó cseppfolyósított amerikai földgázt venni, azt üzenné, hogy csökkenteni kívánja függőségét az orosz energiahordozótól. Azon kívül korlátozni kell Moszkva tagságát a nemzetközi „klubokban”. Továbbá szigorítani kell sok mindent, a vízumok kiadásától a politikai adományokig. Itt az idő, hogy a Nyugat határozottan cselekedjen, mert ilyen gyalázat, ami Navalnijjal történt, még egyszer nem fordulhat elő

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A konzervatív lap arra figyelmeztet, hogy Oroszország hatalmi eszköznek tekinti az energiapolitikát, és az Északi Áramlat 2-őt nem lehet magángazdasági beruházásnak minősíteni, ahogy azt a CSU elnöke tette, mert Németország már így is függ Putyin földgázától. Mindenesetre még nem ült el a felháborodás Navalnij megmérgezése miatt, amikor a projekt védelmezői elkezdték bizonygatni, hogy a kettőt nem szabad összekapcsolni. Ám Putyin a gázeladásokból finanszírozza a rendszerét – és a háborúit. Ezért ellenzi sok szövetséges a programot, Washingtontól, Párizson át, Varsóig. Ám az orosz elnök pontosan tudja, hogy energiaügyekben neki vannak jobb lapjai. Ezért hiszi azt, hogy azt csinálhatja, amit csak akar, és ez vonatkozik arra is, hogy bármire megbízást adhat.

Die Welt

A kancellár minden eddiginél keményebben nekiment Oroszországnak Navalnij miatt, még sincs semmiféle következménye, és a NATO-tól sem lehet sokat remélni. A Nyugat sokszor egyszerűen nem ér fel Moszkva taktikájához. Úgy hogy legfeljebb grimaszokat tud vágni. Merthogy az európaiak elfelejtették, miként kell stratégiailag gondolkodni. A amerikaiak pedig jelenleg csakis saját magukkal foglalkoznak. Pedig Merkel nyilatkozata után azt lehetett remélni, hogy most jönnek a gondosan kitalált szankciók. A NATO azonban csupán annyit közölt, hogy a Kremlnek komoly kérdésekre kell választ adnia. Az orosz elnök bizonyosan reszket a félelemtől. Azaz itt csakis politikai eszközök jöhetnek szóba és Európának meg is van rá a lehetősége. Csak éppen kérdéses, lehet-e Putyinnal beszélni. Hiszen ő ahhoz van szokva, hogy parancsokat adjon, ezért az ő szemében a dialógus azt jelenti: elismeri hatalma korlátait. Vagyis maradnak a súlyos figyelmeztetések. Tehát ha az orosz fél nem hajlandó tárgyalásokra, akkor nézhet az Északi Áramlat 2 után. Ám nemigen valószínű, hogy a német kormány ebbe belemegy. Ebben a kérdésben, leszámítva az ünnepi beszédeket, pont olyan önző, mint Trump a szövetségeseivel szemben. Szóval nincs más, mint grimaszolni.

Spiegel

A Biztonsági Tanácstól kért segítséget a belarusz ellenzék vezetője. Szvetlana Tyihanovszkaja on-line kapcsolódott be a testület ülésébe és felvetette, hogy az ENSZ küldjön nemzetközi megfigyelőket országába, mert a rendőrség erőszakot alkalmaz a békés tüntetők ellen. Egyben javasolta, hogy hívják össze a világszervezet Emberi Jogi Tanácsát a fehérorosz emberi jogi helyzet megvitatására. A BT tanácskozását Észtország kezdeményezte és a belorusz politikus még a szankciók lehetőségét is felvetette a karhatalom brutális fellépésének megállítására. Azt hangsúlyozta, hogy ha a világ együttműködik Lukasenkóval, akkor támogatja az erőszakot, az emberi jogok megsértését. Úgy fogalmazott, hogy az államfő kétségbeesetten kapaszkodik a hatalomba és nem hajlandó hallgatni a népre. Ám egy egész nemzet nem lehet egyetlen ember uralomvágyának a túsza és nem is lesz. A fehéroroszok felébredtek és a folyamat immár megfordíthatatlan. A minszki erős ember erkölcsileg becsődölt, helyzete jogilag kétséges és a nemzet már nem kér belőle.