Ezekkel a szavakkal köszönt be a CNN riportere, amikor a csatorna megszakította a műsort, majd élő adásban mutatta a füstben és lángokban álló World Trade Center egyik tornyát. Hamarosan az egész világ rájött, hogy egy döbbenetes tömeggyilkosság bontakozik ki mindenki szeme láttára. A történelem legpusztítóbb és legnagyobb hatású terrortámadásában közel háromezren hunytak el.
A válasz sem váratott magára sokat: 2001. október 7-én Amerika támadást indított Afganisztánban az Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen. Végül 2011. május 2-án egy amerikai kommandó végzett a terroristavezérrel.
A történtek alapjaiban változtatták meg a biztonságérzetünket és ma már mindennaposak azok az intézkedések, amelyeket a terrortámadást követően vezettek be. Ezeknek köszönhetően lényegében – ugyan nem teljesen – de kizárható egy hasonló támadás.
– utóbbit már Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő mondta a Népszavának. Szerinte a történtek után elkezdtünk védekezni a hasonló támadások ellen és ezek óhatatlanul is összeütköznek néha a szabadságjogokkal vagy éppen a demokratikus alapjogokkal. Emiatt sokszor választani kell a kettő között.
Szerinte a terrorizmus elleni védekezés is alapjaiban változott meg. Kiemelte a titkosszolgálatok szerepét. A szervek radikális átalakulásokon mentek keresztül az évek alatt és ma már olyan mélységű adatokat cserélnek egymással, amelyek 15-20 évvel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna.
„Szeptember 11-e után megértettük, hogy a terrorizmus egy komoly fenyegetés és nem fog eltűnni egyik évről a másikra” – vonta le az események konzekvenciáját Gyarmati István.
Az Egyesült Államok politikája is sokat változott. Megfigyelhető volt azonban, hogy az afganisztáni és iraki misszió eredményeit látva szép lassan fogta vissza külföldi aktivitását a világ vezető hatalma. Ez már a második Bush-érában is megfigyelhető volt és még markánsabban Barack Obama elnöksége alatt – mondta el a Népszavának Magyarics Tamás Amerika-szakértő.
„Alighanem belátták, hogy a szeptember 11-e utáni elképzelések – nevezetesen az államépítés vagy éppen a demokráciaexport – nem működnek”.
Úgy látja, alapvetően másképp küzd a terrorizmus ellen a Trump-adminisztráció, mint azt tette George Bush második elnöksége alatt, aki bizonyos országokat berendezkedését szerette volna átalakítani, néha katonai intervencióval.
Ehelyett napjainkban nagyobb hangsúlyt helyeznek Amerikában a kiber-hírszerzésre, valamint megpróbálják a terrorista szervezetek pénzügyi és anyagi hátterét meggyengíteni különféle eszközökkel.
Szeptember 11-e pedig nem csak azért okozott óriási lélektani sokkot, mert amerikai földön történt támadás, hanem mert ikonikus épületeket vettek célba a terroristák. Ilyenek voltak a World Trade Center ikertornyai, vagy éppen a Pentagon, amelyek az Egyesült Államok gazdasági és katonai hatalmának szimbólumai – mondta el Magyarics Tamás.
A tizenkilenc éve történt borzalmak rengeteg személyes tragédiát is hoztak, amelyeknek hatása a mai napig tart. Nem sikerült az áldozatokat sem teljeskörűen azonosítani. Így sokan nem temethették el saját családtagjaikat. A négy repülőgépen 246 főnyi utas és személyzet tartózkodott, a New York-i ikertornyoknál 2606-an haltak meg (közülük 343 a mentésben részt vevő tűzoltó, 71 rendőr volt), a Pentagon elleni támadás 125 halálos áldozatot követelt.
New Yorkban minden év szeptember 11-én lélekharangok megkondítása közben sorolják fel a terrortámadás halálos áldozatainak neveit.