Az 56-osok terén készülő új Néprajzi Múzeum épülete elérte legmagasabb, 25 méteres pontját, ennek alkalmából épületbejárást tartott a sajtó képviselőinek Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója és Ferencz Marcel építész, a Napur Architect Építésziroda vezetője. Mint elhangzott: az épület év végére szerkezetkész állapotban lesz, jövő év végére elkészül, 2022 tavaszán pedig megnyílhat a nagyközönség előtt – azaz a kivitelező ZÁÉV Építőipari Zrt. és Magyar Építő Zrt. mégis tudja tartani az eredeti határidőket, bár lapunk korábban úgy értesült, korábban vis maiort jelentettek a koronavírus-járvány miatt. A Néprajzi Múzeum mintegy 250 ezer műtárgyának egy része már most az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba (OMRRK) kerül, másik részét csak ideiglenesen szállítják külső raktárakba – az új Néprajzi állandó kiállítását jövő év végén, az építési munkálatok utolsó szakaszával párhuzamosan kezdik installálni.
Bár augusztusban sajtóhír volt, hogy 26 milliárdról 32 milliárd forintra emelkedett a beruházás költsége, az építkezés költsége már 40 milliárd forintnál tart. Baán László szerint a drágulás oka az, hogy az elmúlt hónapokban inflációs boom következett be a magyar építőiparban. A Népszava kérdésére elmondta: a térszint alatt megvalósuló kiállítótér egyáltalán nem kevés az épület alapterületéhez képest. – A múzeum hasznos alapterülete mintegy 30 ezer, bruttó alapterülete 40 ezer négyzetméter. A térszint alatti kiállítóterek összterülete 7 ezer négyzetméter, azaz épület alapterületének mintegy 20 százaléka. Ott, ahol a múzeumépület ilyen különleges, önmagában is vonzerővel bír, és nemcsak kiállítótereket zsúfolnak bele kincseskamraszerűen, a kiállítóterek alapterülete általában az épület alapterületének 20-25 százaléka. A Louvre Abu Dhabinál ez a szám ennél alacsonyabb, akárcsak Marseille új, gyönyörű és ikonikus néprajzi épületénél, az Európai és Mediterrán Civilizációk Nemzeti Múzeumánál. Tény, hogy a régi múzeumokban magasabb volt a kiállítóterek aránya, de régen nem voltak múzeumpedagógiai foglalkozások, sem múzeumi étterem, kávézó, vagy múzeumi bolt, és nem voltak előadóterek, vetítőterem, se félezer négyzetméteres könyvtár, olvasóterem – nem volt mindaz, ami egy komplex, XXI. századi múzeumi élményt ad. Az új Néprajzi Múzeum kiállítótereinek nagysága több mint a háromszorosa lesz annak, mint ami volt a Kúria épületében – kiállítótereit, nagyságát tekintve is Európa legnagyobbjai közé fog tartozni az intézmény. Az új Néprajzi központja lesz a magyar néprajzi szakmának is: több szervezet mellett ideköltözik a Magyar Néprajzi Társaság. Az, hogy az épület sok mást is befogad, közvetve és közvetlenül a gyűjteményt és a látogatókat fogja szolgálni – hangsúlyozta Baán László.
A miniszteri biztos fontosnak tartotta megemlíteni: a Néprajzi – akárcsak a Magyar Zene Háza – párkánymagassága nem magasodik a Városliget lombkoronái fölé, s mivel az épület mintegy 60 százaléka a térszint alatt van, tömege nem lesz nyomasztó. A térszint alatti kiállítóterekhez pedig nagyszerű építészeti megoldással ugyanolyan ívű lépcső vezet le, amilyen ívben ez a domboldal lejt, ez egy egy kilométeres sugarú kör alsó ívének felel meg. – Kimondottan könnyed, kellemes megjelenésű két domboldal fut egymásnak a felszín felett. Mindkettő parkosított zöldfelületet kap, amit bárki bejárhat – méltatta Baán László a megvalósuló épületet. – Ez illeszkedik az angolparkok stílusát idéző Városliget látványába. Az angolparkokra a XIX. században jellemző volt, hogy bennük romokat, dombokat építettek, művi beavatkozással hoztak létre tájképi elemeket, ezt az új Néprajzi XXI. századi formában valósítja meg. És nem utolsó sorban: az épület terve nem úgy született meg, hogy szeretnénk egy múzeumot a Városligetnél. Másfél-két évig a Néprajzi Múzeum munkatársai kidolgozták, mire van igény, előre megfogalmazták az épület funkcióit. – Azaz, nem a gombhoz készült a kabát, hanem a kabáthoz kerestek gombot.
