Előfizetés

Két domboldal, ha találkozik – Bemutatták a 40 milliárdból épülő új Néprajzi Múzeumot

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.10. 18:11

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Év végére szerkezetkész állapotban lesz az új Néprajzi Múzeum épülete. Az építés költsége 40 milliárd forint.
Az 56-osok terén készülő új Néprajzi Múzeum épülete elérte legmagasabb, 25 méteres pontját, ennek alkalmából épületbejárást tartott a sajtó képviselőinek Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója és Ferencz Marcel építész, a Napur Architect Építésziroda vezetője. Mint elhangzott: az épület év végére szerkezetkész állapotban lesz, jövő év végére elkészül, 2022 tavaszán pedig megnyílhat a nagyközönség előtt – azaz a kivitelező ZÁÉV Építőipari Zrt. és Magyar Építő Zrt. mégis tudja tartani az eredeti határidőket, bár lapunk korábban úgy értesült, korábban vis maiort jelentettek a koronavírus-járvány miatt. A Néprajzi Múzeum mintegy 250 ezer műtárgyának egy része már most az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba (OMRRK) kerül, másik részét csak ideiglenesen szállítják külső raktárakba – az új Néprajzi állandó kiállítását jövő év végén, az építési munkálatok utolsó szakaszával párhuzamosan kezdik installálni.
Bár augusztusban sajtóhír volt, hogy 26 milliárdról 32 milliárd forintra emelkedett a beruházás költsége, az építkezés költsége már 40 milliárd forintnál tart. Baán László szerint a drágulás oka az, hogy az elmúlt hónapokban inflációs boom következett be a magyar építőiparban. A Népszava kérdésére elmondta: a térszint alatt megvalósuló kiállítótér egyáltalán nem kevés az épület alapterületéhez képest. – A múzeum hasznos alapterülete mintegy 30 ezer, bruttó alapterülete 40 ezer négyzetméter. A térszint alatti kiállítóterek összterülete 7 ezer négyzetméter, azaz épület alapterületének mintegy 20 százaléka. Ott, ahol a múzeumépület ilyen különleges, önmagában is vonzerővel bír, és nemcsak kiállítótereket zsúfolnak bele kincseskamraszerűen, a kiállítóterek alapterülete általában az épület alapterületének 20-25 százaléka. A Louvre Abu Dhabinál ez a szám ennél alacsonyabb, akárcsak Marseille új, gyönyörű és ikonikus néprajzi épületénél, az Európai és Mediterrán Civilizációk Nemzeti Múzeumánál. Tény, hogy a régi múzeumokban magasabb volt a kiállítóterek aránya, de régen nem voltak múzeumpedagógiai foglalkozások, sem múzeumi étterem, kávézó, vagy múzeumi bolt, és nem voltak előadóterek, vetítőterem, se félezer négyzetméteres könyvtár, olvasóterem – nem volt mindaz, ami egy komplex, XXI. századi múzeumi élményt ad. Az új Néprajzi Múzeum kiállítótereinek nagysága több mint a háromszorosa lesz annak, mint ami volt a Kúria épületében – kiállítótereit, nagyságát tekintve is Európa legnagyobbjai közé fog tartozni az intézmény. Az új Néprajzi központja lesz a magyar néprajzi szakmának is: több szervezet mellett ideköltözik a Magyar Néprajzi Társaság. Az, hogy az épület sok mást is befogad, közvetve és közvetlenül a gyűjteményt és a látogatókat fogja szolgálni – hangsúlyozta Baán László. A miniszteri biztos fontosnak tartotta megemlíteni: a Néprajzi – akárcsak a Magyar Zene Háza – párkánymagassága nem magasodik a Városliget lombkoronái fölé, s mivel az épület mintegy 60 százaléka a térszint alatt van, tömege nem lesz nyomasztó. A térszint alatti kiállítóterekhez pedig nagyszerű építészeti megoldással ugyanolyan ívű lépcső vezet le, amilyen ívben ez a domboldal lejt, ez egy egy kilométeres sugarú kör alsó ívének felel meg. – Kimondottan könnyed, kellemes megjelenésű két domboldal fut egymásnak a felszín felett. Mindkettő parkosított zöldfelületet kap, amit bárki bejárhat – méltatta Baán László a megvalósuló épületet. – Ez illeszkedik az angolparkok stílusát idéző Városliget látványába. Az angolparkokra a XIX. században jellemző volt, hogy bennük romokat, dombokat építettek, művi beavatkozással hoztak létre tájképi elemeket, ezt az új Néprajzi XXI. századi formában valósítja meg. És nem utolsó sorban: az épület terve nem úgy született meg, hogy szeretnénk egy múzeumot a Városligetnél. Másfél-két évig a Néprajzi Múzeum munkatársai kidolgozták, mire van igény, előre megfogalmazták az épület funkcióit. – Azaz, nem a gombhoz készült a kabát, hanem a kabáthoz kerestek gombot.

Sztárépítészek versenye

Az új Néprajzi Múzeum tervezéséért olyan nemzetközi sztárépítészek és irodák szálltak versenybe, mint például Zaha Hadid, a római XXI. századi művészeti múzeum, a MAXXI tervezője. A szentpétervári Hermitage múzeum tervezője, Rem Koolhaas is versenyben volt – mindketten megkapták az építészszakma Nobel-díjának számító Pritzker-díjat. A Néprajzi Múzeum tervezéséért pályázott továbbá az athéni Acropolis Museum (Bernard Tschumi Architects), az új kaliforniai Google székház (BIG) tervezője is. Baán László szerint több pályázat a Liget Kapuját tényleg egy óriási kapuként képzelte el, míg a Ferencz Marcel építész, a Napur Architect Építésziroda vezetőjének győztes pályaműve megfordított ezt a kaput. A magyar tervet a nemzetközi zsűri egyhangú döntése választotta győztesnek, azóta több szakmai díjjal ismerték el.

Vissza a Ligetbe

Bár mintegy 150 éves intézmény a Néprajzi Múzeum, még sosem volt olyan otthona, ami eredetileg múzeumnak épült. A 2017 decemberében bezárt Kossuth téri otthona, a Kúria épülete bíróságnak épült. A Néprajzi a millenniumi kiállítás idején a Városligetben, egy néprajzi faluban mutatta be először gyűjteményét a nagyközönségnek, egy jó ideig a nagy Iparcsarnokban – az egykori Petőfi Csarnok helyén – volt az anyaga. Most gyakorlatilag visszatér a Ligetbe, pontosabban annak szélére: az egykori Felvonulási téren, a jelenlegi 56-osok terén épül. Utóbb itt másfél ezer autó szabadtéri parkolója volt.

Meghalt Diana Rigg

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.10. 18:04

Fotó: VALERY HACHE / AFP
A brit színésznő 82 évesen hunyt el.
Meghalt 82 évesen Diana Rigg brit színésznő, hajdani Bond-lány, a hatvanas évek divatikonja, a The Avengers legendás tévésorozat sztárja. Rigg ügynöke, Simon Beresford közlése szerint a színésznő csütörtök reggel, otthonában, családja körében hunyt el. Lánya, Rachael Stirling elmondta, édesanyja rákban halt meg, melyet márciusban diagnosztizáltak. Diana Rigg az 1961-től 1969-ig futó The Avengers-sorozatban Emma Peel különleges nyomozót alakította, oldalán a Patrick McNee által megformált John Steed ügynökkel. McNee öt évvel ezelőtt hunyt el. A nyomozópárost, melyet a hibátlan elegancia jellemzett, a bűnösök üldözése mellett szellemes párbeszédei és humora tettek népszerűvé. Rigg az Őfelsége titkosszolgálatában című James Bond-filmben is szerepelt, ő alakította az egyetlen nőt, akit a 007-es feleségül vett. A színésznő a Trónok harcában is felbukkant, Olenna Tyrell szerepét játszotta. 

Sztrájkolni is készek az SZFE munkatársai

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.09.10. 16:31

Fotó: Ladjánszki Máté / LADJANSZKI MATE
A felhíváshoz egyre többen csatlakoznak, már az első napon 85 munkatárs jelezte, hogy szeptember 21-től részt vesz a tiltakozásnak ebben a formájában is, ha nem sikerül eredményt elérni a sztrájktárgyaláson.
Sztrájkkövetelésekkel fordultak a kormányhoz szerdán a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) dolgozói, mert az intézmény fenntartójának kijelölt alapítvány által megszövegezett alapító okirat és az új szervezeti és működési szabályzat is sérti a munkavállalók érdekeit. Veszprémi Judit, az egyetem kommunikációs vezetője, az ötfős sztrájktárgyaló delegáció tagja a Népszavának elmondta, hogy nem valamelyik szakszervezet tagjaként, hanem egyszerű dolgozóként kezdeményezik a határozatlan idejű munkabeszüntetést, ha a miniszterelnök nem jelöli ki öt napon belül a kormány tárgyalóit, vagy velük hét nap alatt nem sikerül megegyezni a sztrájkkövetelések teljesítéséről. Berki Erzsébet sztrájkszakértő megerősítette, hogy nem kell szakszervezeti háttér a sztrájk szervezéséhez és az egyetem dolgozóinak ötpontos követeléslistája is megfelel a sztrájktörvényben megfogalmazott feltételnek, hogy a munkavállalók gazdasági és szociális érdekei miatt indítható ilyen akció, mert az SZFE munkavállalóinak alapvetően változtak meg munkafeltételei. A követelések között szerepel, hogy a kormány garantálja az alkotás, oktatás és az egyetem szabadságát, hogy állítsák vissza a szenátus modellváltás előtti jogköreit, hogy az egyetem belső működését a szenátuson keresztül az egyetemi közösség határozhassa meg, továbbá, hogy az intézmény vezetőit szintén a szenátuson keresztül az egyetemi közösség választhassa meg és végül, hogy garantálják az eddigi pénzügyi források megmaradását. Egyre többen csatlakoznak a sztrájkfelhíváshoz, már az első napon 85 munkatárs jelezte, hogy szeptember 21-től részt vesz a tiltakozásnak ebben a formájában is, ha nem sikerül eredményt elérni a sztrájktárgyaláson. Hozzá kell tenni, néhány hete szakszervezeti alapszervezet is létrejött az egyetemen, ennek titkára, Csató Kata mesteroktató szintén tagja a tárgyalódelegációnak. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) szeptember 24-re tervezett küldöttgyűlése dönt hivatalosan az SZFE szakszervezetének felvételéről tagjai sorába. Egyébként az FDSZ elnöke, Dráviczki Sándor tegnap levélben kért időpontot Palkovics László innovációs minisztertől, hogy a színművészetin kialakult helyzetről, és általában az új alapítványi fenntartói formáról tárgyaljanak. A kulturális terület több szakszervezete is szolidaritását fejezte ki az egyetem munkatársainak akciójával.