Beperelte a Pénzügyminisztériumot a Transparency International Magyarország

A minisztérium nem árulta el, hogyan ellenőrizték a a Simonka-ügyhöz kötődőnek tartott kistérségi fejlesztési források elköltését.

A Transparency International Magyarország perli a Pénzügyminisztériumot. Ennek oka, hogy a tárca nem hajlandó elárulni, hogyan ellenőrizte bizonyos, a Simonka-ügyhöz kötődőnek tartott kistérségi fejlesztési források elköltését, amelyek ügyében az ügyészség már vádat emelt – nyilatkozta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója beszélt az ATV Start című műsorában.

Ligeti Miklós emlékeztetett arra, hogy az OLAF többször megállapította, hogy baj van az uniós források magyarországi felhasználásával. 2015 és 2019 között Magyarországon 2700 uniós pénzből megvalósult programban találtak szabálytalanságot. A jogi igazgató szerint a problémák súlyosságát jelzi, hogy az Európai Bizottság jóval nagyobb arányban rendel el visszafizetést nálunk, mint más közép-európai országban. Az uniós országoknak átlagosan a kapott támogatások 0,36 százalékát kell visszafizetniük. Ez az arány például Lengyelországban 0,12, Csehországban 0,06 százalék, míg Magyarországon 3,93 százalék.

A Transparency International Magyarország álláspontja szerint az a szemlélet, amely alapján az uniós pénzeknél a cél minél több pénz lehívása és elköltése, önmagában korrupciós csapdahelyzet, mert könnyen a hatékonyság és szabályszerűség rovására mehet.

Ligeti Miklós úgy véli, hogy hiba lenne egyedül az ügyészségen elverni a port ezek miatt a szabálytalanságok miatt, hiszen míg az ügyészség feladata már meglévő bűncselekmények felderítése, az adófizetők pénzén számos más állami szerv működik. Ezeknek kellene menet közben kiszűrniük a csalásgyanús cselekményeket.

Ligeti Miklós közölte, hogy a magyar ügyészség az OLAF által jelzett esetek 47 százalékában emelt vádat, ez nem olyan rossz arány. Hangsúlyozta, hogy ugyanakkor az Elios, a 4-es metró ügye és a Microsoft-botrány, vagy éppen a Híd a munka világába körüli ügyek kimaradtak a vádemeléssel záruló nyomozások közül.

Az múlt héten derült ki az OLAF éves jelentéséből, hogy Magyarország kapta a legtöbb ajánlást a szabálytalanságok, illetve csalások kiküszöbölésére az EU korrupcióellenes szervezetétől.